Back to top

Kiskutyát nem cserélünk le - ahogy a nagymamát sem

Ahol egy élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye. Sótonyi Péterrel, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektorával beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője. Az egyetemre a világ 58 országából járnak hallgatók, pedig jól tudják, hogy az egyik legösszetettebb szakma egyik legnehezebb egyetemére jelentkeztek.

Ahol élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye |Prof. Dr. Sótonyi Péter, rektor, ÁTE |MMG-Direkt

Lyon és Bécs után Pesten alapították a világ harmadik állatorvostudományi egyetemét. Az egyetem már 235 évvel ezelőtt, 1786-ban megkezdhette volna a képzést, de alapítója, Tolnay Sándor inkább még egy éven át anatómiapreparátumokat készített Bécsben, hogy megfelelő szemléltető eszközök legyenek a képzéshez, mondván, azok nélkül sem orvost, sem állatorvost nem lehet képezni. A gyógyításnak az anatómia ismerete az alapja.

Története során számos kiváló orvos, tudós és hazafi dolgozott az egyetemen, mondta el Sótonyi Péter. Kiemelte Zlamál Vilmost, az ország első főállatorvosát.

A Morvaországban született tudós eleinte nem beszélt magyarul, ennek ellenére az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőrszázadot vezetett Kossuth oldalán.

Fotó: Univet
„Fia szintén állatorvos és orvos volt. Zlamál Vilmos egy éjszaka alatt őszült meg, amikor az aradi várbörtönből kapott hírt a fiáról, ahová azért vetették, mert Nagysándor József szárnysegédje volt. Ő hozta haza Magyarországra Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich János és Nagysándor József búcsúlevelét. Apát és fiát együtt vitték az új börtönépületbe láncra verve, hogy végrehajtsák halálos ítéletüket. Zlamál Vilmos osztrák felesége járt közben egy sebesült, szintén osztrák tábornoknál érdekükben, aki megmentette őket.”

Az emberi példaképek mellett számos nagy hatású tudós is van az egyetem múltjában. Meg kell említeni a járványtan úttörőjét, Hutӱra Ferencet és Marek József belgyógyászt. Közösen írt, háromkötetes állatorvosi belgyógyászati könyvüket 13 nyelvre fordították le, és csak németül 16 kiadást ért meg. Állatorvos-generációk nőttek fel ezen az alapműn.

„Nyugodtam mondhatom, hogy a magyar állatorvosképzés világhírét ma is annak köszönheti, hogy ragaszkodunk a hagyományos poroszos képzéshez.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: pexels.com
Az orvosképzésben nincs liberalizmus. Pontosan meg van szabva, hogy mit kell tudni, és azt meg kell tanulni. Amikor már elegendő van a fejben, akkor van mit összetenni és van mivel gondolkodni. Amikor valaki megkérdi, hogy miért ilyen nehéz ez a képzés, az a válaszom, hogy majd megérti, amikor például egy kiskutyát visz hozzá valaki. Életek függenek tőle. Ha egy televízió tönkre megy, veszünk újat. De egy kiskutyát nem cserélünk le. A nagymamát se szoktuk lecserélni. Ahol életek forognak kockán, ott nincs tévedési lehetőség.”

Ez a mentalitás alighanem meggyőző, mert az arányokat tekintve az Állatorvostudományi Egyetemnek van a legtöbb külföldi hallgatója Magyarországon: kétharmaduk külföldről érkezett Európában mindenhol honosítás nélkül elfogadják az itt szerzett diplomát. Az egyetem jelenleg azon dolgozik, hogy az USA-ban is elfogadják.

A Marek József-ösztöndíjnak köszönhetően a magyar hallgatók egy része nemcsak hogy itthon marad, hanem legalább 10 évig a haszonállatpraxisban dolgozik.

Az egyetem az ösztöndíj létrehozásával kívánja elérni, hogy legyen elegendő „lódoktor” - ahogy egykor hívták az állatorvosokat – Magyarországon. Természetesen, a tréfás kifejezésbe ma már a sertés-, szarvasmarha-, juh-, vagy baromfitenyésztés szakemberigényét is beleértik.

Fotó: Bokor Ádám

Földrajzi elhelyezkedésünk miatt mindig a keleti betegségek és a nyugat között álltunk, és ez vonatkozik az állati járványokra is. Hazánk történelmileg jó járványügyi helyzete az állatorvosoknak köszönhető. Korán kiépítettük Magyarországon a hierarchikus állategészségügyi rendszert: megvoltak az állatorvosok, akik mind betagozódtak a járási, megyei és országos főállatorvosi rendszerbe, és a rendszer minden szintje katonai pontossággal működött, parancsokat hajtottak végre. Régen és ma így lehet megfékezni az állatjárványokat.

A katonás rendszert felértékelte, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak az állatról emberre terjedő, úgynevezett zoonotikus betegségek és járványok, amelyek terjedését a klímaváltozás is elősegíti: manapság már egyenlítői eredetű szúnyogok is jól érzik magukat Magyarországon.

A régmúlt és a ma állatorvosának nemcsak az állatok gyógyításához, hanem az állatok védeleméhez, sőt, aggódó gazdáik megnyugtatásához is értenie kell, hangsúlyozta Sótonyi Péter.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Részegen ne másszunk galambdúcba

Megszállott és egészen ittas galambász járt pórul egy öt méter magas galambdúcban.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.