Back to top

A nyitvatermők kártevő atkái

Előszeretettel ültetnek különböző nyitvatermő növényeket (fenyők, tuják, ciprusok és társaik) városi parkokban, kertekben, sőt olyan zavart élőhelyeken is, mint az autópályák pihenői. Örökzöld jellegüknél fogva egész évben díszei lehetnek a környezetüknek, azonban rajtuk is jó néhány őshonos és behurcolt atkafaj él.

Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Leggyakrabban semmilyen utalás, nyom vagy kártétel nem jelzi a jelenlétüket, más esetekben jól látható, sőt súlyos károkat is okozhatnak ezek a fajok. Talán atkák élnek a legnagyobb fajszámban ezeken a növényeken. Számos őshonos fajukat találjuk meg, főleg az Oligonychus nemből, amelynek fajai (pl. a kimondottan fenyőféléken élő O. brevipilosus és O. kamaratus, vagy a más nyitvatermőket is fogyasztó O. ununguis és O. lagodechii) nagyon hasonlítanak egymásra, és elkülönítésük a szakemberek számára is komoly feladat.

Szerencsére kártételük minimális, sok esetben nem is lépi át az észlelési küszöböt. De ritkán más takácsatkanemek képviselőit is láthatjuk nyitvatermőinken, például a kevéssé ismert Eurytetranychus-fajokat.

Az őshonos fajok mellett két behurcolt, idegenhonos atka is él Magyarországon. Az Eotetranychus thujae itthoni azonosítása igen jelentős felfedezés volt, mert amikor Budapesten egy parkban ültetett fenyőről előkerült, az nemcsak az első hazai, hanem az első európai felbukkanása is volt. Aztán kiderült, hogy ezt az állatot hazánkban sokfelé széthurcolták, sokfelé előfordul. A közeli rokon, szintén behurcolt Eotetranychus libocedri csupán néhány apróságban (pl. a háti szőrök alakja) tér el tőle és kevésbé gyakori, eddig csupán Budapestről jelezték.

A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
Mindkét faj első hazai előfordulása egyben az első európai előkerülést is jelentette, mert ezeket a nehezen azonosítható fajokat kevesen vizsgálják, és bár valószínűleg Európa több pontján is előfordulnak, valahogy eddig senki sem találta meg őket. Mivel a természetes terjedés esetükben Észak-Ame­rika és Európa között kizárható, feltételeznünk kell, hogy ezt a két takácsatkát szaporítóanyaggal hozták be Európába, majd hazánkba.

Jelenleg olyan nagy egyedszámban nem láthatók, ami megfigyelhető kártételhez vezetne, de felhívja a figyelmet arra, hogy más, kevésbé ismert vagy még rejtőzködő kártevők is megérkezhettek és bármikor komolyabban károsíthatnak.

Több laposatkafaj is él a nyitvatermőinken. A közkedvelt tuja-, boróka- és fenyőfajokon és -fajtákon nagyon gyakoriak az apró, vörös laposatkák, mint a Pentamerismus oregonensis és a Pentamerismus juniperi. A két faj közötti különbség elenyésző, csupán szakemberek által, nagy nagyításon látható, hogy eltér a háti szőreik száma és alakja.

Illusztráció
Illusztráció

A tiszafa a tujákhoz és a fenyőkhöz hasonlóan kedvelt növény a parkokban és kertekben. Mérgező mivolta miatt kevés növényevő atkafaj található rajta. Ilyen a hozzá alkalmazkodott laposatka, egy szintén apró, piros színű atka, a Pentamerismus taxi. A fenyőkön és tujákon élő rokon fajoktól eltérően ennek az atkának a szőrei aprók, tű alakúak, így mikroszkóp alatt könnyen elkülöníthető a másik két fajtól. Mindhárom lapos­atkafaj nagy egyedszámban lehet jelen a növényeken, de látványos károkozásukat még nem jegyezték fel.

A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi
A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi

Ezzel szemben a hazánkban is előforduló Cenopalpus lineola nagyon komoly károkat okoz a mediterrán területeken, az általa megtámadott fák elszáradnak és elpusztulnak.

Hazánkban egyelőre ilyen veszély sem az ültetett, sem a természetben megtalálható fenyőket (főleg az erdei- és feketefenyőt) nem fenyegeti, mert nálunk ez az atka kimondottan ritkának tekinthető. Nemcsak ritka, hanem 45 évig nem is került elő újra Magyarországról. Bozai József, a keszthelyi egyetem egykori professzora találta meg ezt az állatot a hetvenes évek közepén hazánk nyugati területein, majd 45 év elteltével, 2018-ban azonosították újabb példányait Csévharaszton.

A jelenleg hazánkból nyitvatermőkről kimutatott atkák gazdasági vagy esztétikai kárt nem okoznak, de a Cenopalpus lineola példája jól mutatja, hogy egyes fajok felszaporodása, vagy új, idegenhonos atkafajok bekerülése megváltoztathatja a jelenlegi állapotot.

Dr. Kontschán Jenő

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.