Back to top

Árnyékoljunk növényekkel, gyorsan, irányítottan

Egy fa árnyékában akár 7 fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet, mint a napon, és egy füves terület is sokkal hűvösebb, mint az aszfalt… A klímaváltozással a növények adta árnyéknak egyre inkább felértékelődik majd a szerepe…

A nyárfák nagyra nőnek, az óriási lombtömeg pedig sokat párologtat, és árnyékol
A nyárfák nagyra nőnek, az óriási lombtömeg pedig sokat párologtat, és árnyékol
Fotó: wikipedia
A pergolák, lugasok, futórácsok egyik célja, hogy kúszónövényeink számára támasztékul szolgáljanak, így egy kellemes, árnyas rész alakuljon ki alattuk. E növények többségének a szára (ellentétben például a fákkal) nem képes arra, hogy önállóan megtartsa a növényt, ezért van szükségük támrendszerre. Cserében pedig hűsítő árnyékkal hálálják meg a gondoskodást.

Többféle lehetőség

Míg egy fa árnyéka annak szimmetriája és a Nap járása miatt egy napon belül is folyamatosan változik, addig a jól tájolt lugasokkal kialakított terek folyamatosan árnyékolva vannak. Egy fa, még ha gyors növésű is, legalább 6-10 év alatt nő akkorára, hogy megfelelő árnyékoló-hatására számíthassunk, egy pergola vagy lugas ennek a töredéke alatt gondoskodik a hűs árnyékról maga alatt. A különféle futtatórácsok kialakításánál lényeges, hogy úgy tájoljuk ezeket, hogy a lehető legtöbb ideig szolgáltassanak árnyékot a nap folyamán. Ehhez kertünk tájolását, és a már meglévő növények, tereptárgyak árnyékolását is ismernünk kell.

Míg a futtatórácsok egyik oldala az árnyékos, addig a lugasok esetén teljesen zárt teret tudunk kialakítani növények felfuttatásával, ami így tájolástól függetlenül egész nap kellemes hűsölőhelye lehet a családnak.

Sok növény képes akár a síma falon is megkapaszkodni, mások más módszerrel kapaszkodnak
Sok növény képes akár a síma falon is megkapaszkodni, mások más módszerrel kapaszkodnak
Fotó: wikipedia
Növénytámaszok anyagai

Növények támasztékául legegyszerűbb esetben a fakaró szolgál. Barkács áruházakban is kaphatunk, de házilag is készíthetünk olyan növénytámaszt, amelynél a karót mohával, vagy kókuszrosttal vonjuk be, ezt vékony dróttal erősítve föl rá. Ez a növények kapaszkodását is segítik, de nedvességet is felszívnak, így kellemesebb, párás mikroklímát biztosítanak maguk körül.
A fából készült növénytámasztékok természetes hatásúak, könnyen szerelhetőek, de nem túl tartósak. Eleinte még gondoskodhatunk a felületkezelésükről, de miután a növényekkel befuttattuk, már nem nagyon lesz lehetőség rá.

A vasból, alumíniumból készült növénytámaszok sokkal tartósabbak, stabilabbak, ám drágábbak, nehezebben állíthatjuk össze, és a napsütéstől felforrósodva helyenként akár égési sérüléseket okozhatnak a rajtuk levő növényeknek. A betonoszlop-, huzaldrót-, vagy drótháló kombináció minden szempontból megfelel, egyedül esztétikailag nem az igazi látványnak, ám idővel befuttatva, a növények jótékonyan, teljesen eltakarják a számukra készített, kissé tájidegen támasztékot.

Többféle növényt alkalmazva

Egyszerre érdemes többféle kúszónövényt is felfuttatni a kert építményekre, hiszen így a növények jól kiegészítik majd egymást.
Az évelő, fásodó szárú kúszócserjék közül érdemes iszalagokat (Clematis sp.), vadszőlőket (Vitis sp., Parthenocissus sp.), lilaakácot (Wisteria sinensis), trombitafolyondárt (CAmpsis radicans) ültetnünk, mert ezek idővel nagy felületeket képesek befutni, és sokáig élnek. Ám lombhullatók, így télen csak kesze-kusza ágrendszerüket láthatjuk. Ezért érdemes évelő, örökzöld fajokat is ültetnünk, ilyenek például a borostyánok (Hedera sp.). Ezek előnye, hogy télen is lombosak, hátrányuk, hogy lassan nőnek, évek kellenek ahhoz is, hogy egy kisebb felületet befussanak, így mindig lombhullatókkal vegyesen ültessük őket, melyek gyorsabban benövik a felületet.

Kellemest a hasznossal: a szőlő irányítható árnyékot ad és terem is
Kellemest a hasznossal: a szőlő irányítható árnyékot ad és terem is
Fotó: wikipedia
A terasz elé is kerülhet

Egy pergola, lugas, vagy terasz elé szerelt apácarács kialakításakor az első egy-két évben egynyári futónövényeket is érdemes vetni, mivel ezek nagyon gyors növekedésűek, egy-két hónap alatt több négyzetméteres felületet képesek befutni. Ilyenek a díszbabok (Phaseolus sp.), dísztökök (Cucurbita sp.), hajnalkák (Ipomea sp.). Ezek az első fagyokkal azonban elpusztulnak, így csak ideiglenes, de szép és gyors növésű megoldásként jöhetnek szóba. Ahogy telnek az évek, és az évelő növények egyre jobban belakják a részükre készített támrendszert, az egynyári futónövények arányát fokozatosan csökkentsük, végül ezeket már ne is vessünk közéjük.

Az egynyáriaknak csak addig van helyük e lugasokon, amíg az évelők lombja nem záródik annyira a támrendszeren, hogy az elegendő árnyékot biztosítson.

Eltérő kapaszkodási módok

A kúszónövények többféle módszerrel kapaszkodnak, vagy épp nem kapaszkodnak. Ezek ismerete fontos olyan szempontból, hogy tudjuk, megfelelő támrendszert készítettünk-e számukra, elég erősen kapaszkodnak-e lugasunkon, vagy az első adandó alkalommal leviheti őket a szél onnan.
Egyes növények kúszó szárukkal növik körbe a támasztékot, és így kapaszkodnak, nem túl erősen. Mások kacsokkal, tapadókorongokkal, kapaszkodó gyökereikkel rögzítik magukat. Az iszalagok például csak csavarodó szárukkal támasztják magukat, ezért érdemes némi segítségképpen felkötözni őket a támrendszerre. A kacsokkal kapaszkodó növények képesek a legerősebben megtartani magukat. A kacs keresőmozgást végez, ami szabad szemmel nem látható, de ha egy videofelvételen felgyorsítva megnézzük egy növényi kacs 8-10 órányi tevékenységét, akkor láthatjuk, hogy körző mozgást végez, így keres valamit, amibe belekapaszkodhat. Ha talál ilyet, akkor azt körbefonja, hozzárögzül, egyes növényfajokon elfásodik, így a kacs egy nagyon stabil kötést biztosít a növénynek a támrendszerhez. Ha a kacs nem talál semmilyen szilárd támasztékot, akkor pár nap alatt lehullik a növényről. Egyes szőlőfélék tapadókorongokkal kapaszkodnak, ezek a sima falon is képesek megtartani a növényt.

A kacshoz hasonlóan a tapadókorongok is elfásodnak, de így elhalt formájukban is gondoskodnak a növény rögzítéséről.

Néhány fajnak apró léggyökerei fejlődnek ki; ilyenek a már említett borostyánfélék mellett a kúszó kecskerágók (Euonymus sp.) is. E gyökerek rücskös falon 80-120 centiméteres magasságig képesek megtartani a növényt, ám ennél nagyobb magasságra már csak kötözéssel vezethetők fel. Pergolákon, lugasokon e léggyökerek alkalmatlanok arra, hogy megtartsák a növényt, így az ilyen példányokat kötözéssel kell irányítani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.