Back to top

Magyar rezisztens burgonyafajták

Napjainkban az élelmiszer-biztonság egyre fontosabb kérdés, éppen ezért egy-egy fajta sikerét ma az is eldöntheti, hogy rezisztens-e vagy sem. Hiszen, ha igen, akkor kevesebb vegyszer felhasználásával, olcsóbban termeszthető.

Polgár Zsolt: A hazai piac kicsi a fejlődéshez
Polgár Zsolt: A hazai piac kicsi a fejlődéshez
Fotó: viniczai
Ráadásnak ott van a politikai döntés, az önfenntartás, hogy meddig marad meg, vagy mikor vesztjük el az önellátó képességünket egy olyan fontos alapélelmiszerből, mint a burgonya. Ha az országunk vezetése komolyan gondolja azt, hogy az alapvető élelmiszerek területén független kell maradjon, akkor meg kell őrizni a gazdák versenyképességét.

„Mindez pedig azon is múlik, hogy ma már öntözés nélkül se vető-, se étkezési burgonyát nem lehet hazánkban gazdaságosan termeszteni. Tehát minél nagyobb arányban kell a termőterületeket öntözhetővé tenni és ehhez vizet is kell biztosítani.

Nem jó gyakorlat, hogy évtizedek alatt elhasználjuk az altalajból a talajvizet, majd utána elsivatagosodik az adott terület, pl. a Duna-Tisza köze. Tehát vissza kellene tartani az országon átfolyó vizek egy részét.

Ez lenne az egyik feladat. A másik, valamilyen szinten csak muszáj lenne korlátozni az országban tapasztalható »nepperséget«”, pl. a hatósági ellenőrzések számának növelésével - fogalmazta meg véleményét Polgár Zsolt, a június utolsó napján, Keszthelyen tartott Burgonya Növényvédelmi és Fajtabemutató Nap keretén belül. A MATE Burgonyakutató Állomás vezetője elmondta, a külföldről nagy mennyiségben behozott étkezési burgonya egy jelentős részét átcímkézik, és magyarként, az út szélén kínálva, alacsony áron hozzák forgalomba. Sok esetben olyan alacsony áron, hogy az szakmailag nem indokolható. Időnként találkozni olyan tételekkel is, melyek ára alig több, mint a Nyugat-Európából Magyarországig tartó fuvarköltség. Felmerül a kérdés, akkor hol van benne a termék ára, a forgalmazó haszna? Kinek és miért éri ez így meg?

Fotó: viniczai

A szakember szerint csökkenteni kellene a burgonya áfáját, legalább 5 százalékra, hogy ne érje meg a kereskedőknek trükközni.

Ugyanakkor szemléletváltásra is szükség lenne a hazai termelők részéről is, mert sokan mind a mai napig, évtizedes megszokások alapján dolgoznak. Az idézőjelbe tett, „jól bevált technikákon”, a fajtaválasztáson, a műtrágyázás, a növényvédelem gyakorlatán nem igazán akarnak változtatni. „Olyan 60 éves rezisztencia nemesítési program van mögöttünk, ami lehetővé teszi, hogy a mi fajtáinkat a gazdák akár négy-öt éven át is visszaültethessék.

Tőlünk egyszer kell megvenni a minőségi fémzárolt vetőgumót, és ha szakmailag odafigyelnek, akkor egy rezisztens fajtát több éven át fel tudnak használni”

- jegyezte meg a szakember. Így az éves vetőgumóköltség, ami hektáronként akár az egymillió forintot is elérheti jelentősen, akár negyedére is csökkenthető. Az utóbbi két-három évtizedben átalakult a termelői kör, egyre több a kis és közepes termelő. Ők gyakran, ha egyáltalán fémzárolt vetőburgonyát használnak, akkor is a legalacsonyabb minőségű vetőgumót vásárolják meg spórolás címén, és azt még többször fel is használják. Ha ezt vírusfogékony fajtával teszik, az dupla öngól, hiszen ettől nem várható rendes termés. Ám ha valaki úgy gondolkodik, hogy egy ellenálló, vírusrezisztens fajtát - amilyenek a keszthelyiek - vásárol, azt több éven át tudja használni jelentősebb terméscsökkenés nélkül.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.