Back to top

Már több mint 11 ezer hektáron vették igénybe a rendkívüli öntözést, amelyre a NAK és a MAGOSZ javaslata alapján nyílt lehetőség

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezése nyomán hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. Így azóta már vízjogi engedély hiányában is van lehetőség a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, mely egy egyszerűsített bejelentés alapján azonnal megkezdhető.

Emellett vízkészlet-járulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. A lehetőséggel idén eddig közel ezer termelő élt, több mint 11 ezer hektár területen. A vízügyi ágazat fokozott készültségben, minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy vízpótlással mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.

Fotó: Csatlós Norbert

A hidrometeorológiai viszonyok alapján idén is – a NAK kezdeményezését követően – kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban – a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélküli – rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Az általános szabályozás bevezetését ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta, 2019-ben.

A rendkívüli szárazságra tekintettel 2022. július 20-án – a vízhiány elleni védekezési készültség keretében – megkezdte működését a vízügyi ágazat Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT), az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretében. A szerv működését a NAK megyei szervezetei is segítik.

Szinte valamennyi vízügyi igazgatóságnál készültség van, a vízhiányt kezelő körzetek több mint felében pedig a legmagasabb fokú van érvényben.

Az Alföldön az öntöző- és kettősműködésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek, azonban eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben érkeznek rendkívüli öntözési kérelmek. Eddig több mint 11 ezer hektárra vonatkozóan mintegy ezer termelő jelentett be rendkívüli öntözési igényt. A megnövekedett vízigények kielégítéséhez országos összehangolásra van szükség, amelyet öntözési menetrend kialakításával valósítanak meg, a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodók bevonásával. Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények olyan mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet megoldani.

Tekintettel arra, hogy a vízhiány miatt a vízjogi vagy rendkívüli engedéllyel rendelkező vízigények is már csak ütemezett időrenddel elégíthetők ki, a vízügyi igazgatóságok ellenőrzik mind a legális, mind az illegális vízkivételeket.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz írásban kell bejelenteni, ahhoz a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannonia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.