Back to top

Újabb bizonyíték: a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer.

Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 mm-t meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord.

A tudományos bizonyítékokon, valamint a több évtizedes működési tapasztalatokon kívül ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért.

Fotó: MTI - Varga György
Múlt szombaton, július 30-án egy markáns hidegfront hatására sorra alakultak ki zivatarok hazánkban az északi, dunántúli és középső tájakon, majd később az Alföldön, ahol heves esőzések is voltak. Nagy területen hullott jelentős mennyiségű, 30-50 mm-t meghaladó csapadék. Volt, ahol kéthavi csapadékmennyiség zúdult le, a legtöbb esőt, 123,2 mm-t Tiszakarádon mérték. Ez új napi csapadékrekord, ami közel 20 mm-rel haladta meg a 2014-ben Fertőrákoson regisztrált 105,8 mm-t.

A front hatására jégveszélyes zivatarok alakultak ki. Ezen a napon az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján szinte az ország teljes területén működött a jégkármérséklő rendszer: a hajnali óráktól előbb a Dél-Dunántúlon, Közép- és Észak-Magyarországon, majd a késő délelőtti óráktól délutánig az Alföldön is üzemeltek a talajgenerátorok; ennek köszönhetően nem alakult ki kárt okozó, nagyobb szemű jég hazákban.

A jégkármérséklő rendszer működtetése közben az Alföldön hullott jelentős mennyiségű csapadék is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jégkármérséklőnek semmi köze sincs az aszályhoz.

Az Európa termőterületeinek már majdnem felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak.

A jégkármérséklő rendszer eszközei
A jégkármérséklő rendszer eszközei
Fotó: mmg archív
Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják.

A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni.

Ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István, az MTA doktora is megerősítette.

A gyakorlati tapasztalatok ugyanezt mutatják. A Dél-Dunántúli megyékben mintegy 3 évtizede zajlik jégkármérséklés, ezen időszak alatt az időjárás változatosságának megfelelően voltak csapadékos és aszályos esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző. Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig csak április 15-től üzemel a jégkármérséklő rendszer. Továbbá 2020-ban – amikor már harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégármérséklő –, júniusban az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

További csapadék öntözi a földeket

Bár a betakarítási munkákat jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből. Az őszi kalászosok vetéséhez jó magágyat lehet készíteni, és a frissen kelt repce fejlődéséhez is adott a nedvesség. Az esős idő a hét további részében is folytatódik, a jövő hét elejétől számíthatunk a csapadékhajlam csökkenésére.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.