Back to top

Salátákat akár cserépben is nevelhetünk

Bár hazánkban a fejes saláta volt hosszú ideig a sláger, és még most is sokaknál az a nagybetűs saláta, a színes, a díszes levelű újabb fajták is lassan bekerültek a köztudatba és a konyhákba. A rövid tenyészidejű salátaféléket akár cserépben is nevelhetjük, így igazán friss lesz a tányérdíszítésünk…

A saláták nagyon sokoldalúan felhasználható konyhakerti növények. Komoly nemesítői munka áll amögött, hogy ennyiféle saláta létezzen. Számos igen nagy díszítőértékkel rendelkező változatuk is van, melyek akár a díszkertben, ágyásszegélyként is megállják a helyüket.

A zöld a sláger, de már sokféle színű van
A zöld a sláger, de már sokféle színű van
Fotó: wikipedia
A fejes saláta (Lactuca sativa) a levélzöldségfélék közül a legnagyobb jelentőségű növényfaj, fogyasztása ősidőkre nyúlik vissza. Észak-Afrikában már 2500 évvel ezelőtt széles körben fogyasztott növénynek számított. A fejes saláta a nem melegigényes zöldségfélék közé tartozik, termésképzés idején a 16 °C-ot tekintjük hőmérsékleti optimumának.

Egyes fajtái kifejezetten hidegtűrők, az áttelelő változatok a -10 °C-ot is károsodás nélkül elviselik. Rövid tenyészidejű és hidegtűrő növény lévén alkalmas mind elő, mind utó-veteménynek, így nagy szerepe van a terület optimális kihasználásának kialakításában.

A salátáknak egy hátrányuk van, hogy nitráthalmozó növények, azaz túlzott nitrogéntartalmú műtrágyázás esetén a nitrát felhalmozódik a növényben, és mérgezővé teszi azt. A legegyszerűbben ezt úgy küszöbölhetjük ki, ha a salátát csak szerves trágyával trágyázzuk, a műtrágyákat e növény esetén inkább felejtsük el.
Csírázása már 2-3 °C-on megindul, optimálisnak a 12-15 °C közötti hőmérséklet tekinthető. A nagy meleg kifejezetten hátráltatja a kelést. A levélzet 4-5 °C-on, a gyökerek 6-7 °C-on indulnak növekedésnek. A hideget legjobban az egy-két leveles fejlettségű növény viseli el, ez az érték a tavaszi-, és őszi fajtáknál -4– -5 °C, de az áttelelők esetében -10 – -15 °C is lehet. Fejesedés idején érzékeny a hidegre. A tartósan alacsony, fagy körüli hőmérséklet több fajta esetében antociánosodást válthat ki, azaz a levelek vörössé válnak. Ám a levelek elszíneződése a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan megszűnik, visszazöldülnek.

Fejes salátát is nevelhetünk cserépben tépősalátaként, csak ekkor ne számítsunk arra, hogy fejet növeszt.

A színes saláták jól mutatnak a tányéron is
A színes saláták jól mutatnak a tányéron is
Fotó: wikipedia
A jégsaláta (Lactuca sativa convar. capitata provar. Jagger) is alkalmas hideg hajtatásra a fejes salátához hasonlóan, de nagyobb a tenyészterület igénye, illetve 10-15 nappal hosszabb a tenyészideje, de cserébe jóval nagyobb a fej átlagtömege. Fontos évközi munkája a talajlazító és gyomtalanító kapálás, melyet az összeborulásig (azaz a szomszédos fejek egymáshoz éréséig) végezhetünk – utána már nem lesz helyünk erre. Amikor a fejek elérték a kellő nagyságot és keménységet – ez 500-1000 g közötti tömegnél van – megkezdhetjük a szedést. A jégsaláta levele vastagabb, de sokkal ropogósabb, mint más salátáké. Nagy előnye, hogy leszedés után nem fonnyad olyan gyorsan, tovább zsenge marad, hűtőben hosszú ideig eltartható.

A kötözősaláta (Lactuca sativa convar. Longifolia) rövid, 60-80 napos tenyészidejű növény, emiatt jó elő- és utóvetemény. Helyrevetéssel, vagy palántázással szaporítható. Étkezési szokásaink szerint általában tavaszra vagy őszre ütemezzük a szedését. Legfontosabb munkája, a nevéből eredő kötözés. A levelek teljes kifejlődése után a csúcshoz közel szorosan kössük össze azokat, de a zsineg ne vágjon a levelekbe. Összekötözéssel kizárjuk a fényt, ezáltal etiolálódnak, halványodnak a belső levelek. Az összekötött, a kínai kelhez hasonló formát felvett fejeken is zárjuk ki az öntözővíz bejutási lehetőségét. 20-25 napos halványítás után megkezdhetjük a szedést.

Egyes fajták halványítás, azaz kötözés nélkül is termeszthetők, mert a külső levelek laza fejet képezve, maguktól árnyékolják a belsőket.

A tépősaláta vagy áttelelő saláta (Lactuca sativa convar. secalina provar. Crispa) szeptember végéig lekerülő növények után palántázható. Október elejétől a fagyok beálltáig ültethetjük állandó helyére. Túl korai kiültetéskor, illetve hosszú őszön megkezdődik a fejesedés, ami az áttelelő képesség csökkenésével jár. Kiültetés után a palánták csak a bokrosodásig jussanak el. Ősz végén, a fagyok beállta előtt ajánlatos a fiatal palántákat fertőzésmentes lombbal, szalmatörekkel, faforgáccsal takarni, ezzel a száraz, kemény fagyok kevesebb kárt okozhatnak. Tavasszal a takaróanyagot távolítsuk el a tövek közül. Ekkor jelentkezhet az ún. felfagyás, amikor a kis növények a fagyás és kiengedés gyakori változása következtében erősebben kiemelkednek a talajból. A saláták mellé szúrva tömörítsük a földet, mintha palántáznánk.

A salátákat többnyire nyersen fogyasztjuk, ezért nagyon jó a táplálkozás-élettani hatásuk
A salátákat többnyire nyersen fogyasztjuk, ezért nagyon jó a táplálkozás-élettani hatásuk
Fotó: wikipedia
A metélősaláta (Lactuca sativa conc. Secalina) a tépősalátához hasonló nyári leveles saláta. Fodros, hullámos levelű változatai igézően díszesek. A csillogó fodrok a napfényben zöld és piros színben virítanak. Jóízű levelei folyamatosan fogyaszthatók, nem keserűek.

A nem fejesedő saláták közé tartozik. Sárgászöld és vöröses zöld bokra egy földön ülő, hullámos, színes virágcsokorra emlékeztet. Cserepekbe, edényekbe, balkonra, verandára is ültethető.


 


 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.