Back to top

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Az élelmiszer jövője

Az éghajlatváltozás arra kényszerít minket, hogy sokkal jobban átgondoljuk, hol és hogyan termesszük az élelmiszereinket. Hollandiában az "EMR Food Screening" elnevezésű európai projekt célja, hogy támogassa a termelőket az átállásban.

A projekt zászlóshajója egy bioszenzor. Bár még nem került kereskedelmi forgalomba, képes az uborkában és más gyümölcsökben és zöldségekben található vitaminok számát valós időben, a helyszínen számszerűsíteni.

Az ilyen információk létfontosságúak a gazdák és az élelmiszertermelők számára, mivel lehetővé teszik számukra, hogy a termés tápanyagtartalmának javítása érdekében olyan változókat állítsanak be, mint például a növények számára biztosított páratartalom mennyisége.

"Normális esetben, ha tudni akarjuk, hogy mennyi vitamin van a zöldségben vagy a gyümölcsben, legalább napokig tart, ugyanis a mérési eredményeket először el kell küldeni a laborba és a vizsgálati eredmények csak később jönnek vissza. Most azonban egy szenzorral meg tudjuk tenni ugyanezt és egy percen belül látjuk a kiértékelt eredményt." - nyilatkozta John van Helden, a Yookr igazgatója és tulajdonosa.

A bioszenzor színkódolással érzékeli az élelmiszerekben található vitaminokat. A Maastrichti Egyetem tudósai a bioszenzor kémiai (receptor) részét fejlesztették ki. Ez képes meghatározni egy gyümölcs pontos vitamintartalmát.

A projekt költsége 1,9 millió euró volt, amelynek felét az Európai Unió finanszírozta. Az EMR-programban németországi, belgiumi és hollandiai egyetemek, kutatók és vállalatok vesznek részt.

A technológia az élelmiszer-előállítók mellett a fogyasztók számára is lehetővé tenné, hogy megismerjék az élelmiszerek pontos tápértékét.

"Az egyik dolog, amit a legtöbben tudni szeretnénk, hogy miből, mennyi tápanyag van az élelmiszerben. És besétálhatsz egy szupermarketbe, és azt mondják, hogy egészséges, de vajon tényleg egészséges-e? Tehát ha van egy érzékelő, amely gyorsan meg tudja mondani, hogy oké, ennyi C-vitamin van benne, az nagyon hasznos" - mondja Bart van Grisven, egyetemi docens, az élelmiszer-szűrő EMR projekt vezetője.

Fotó: Pixabay

A kommunikáció és a fogyasztók tudatossága kulcsfontosságúnak tekinthető a mezőgazdasági forradalom sikeréhez.

A Brightlands campus (Greenport Venlo), az egészséges táplálkozásra és az élelmiszerek jövőjére szakosodott központ ezt a legfontosabb feladatává tűzte ki.

"Felvettük a kapcsolatot az összes olyan innovatív céggel, amelyek valóban tenni akarnak valamit a fogyasztók egészségesebbé és tudatosabbá tételéért.”

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.