Back to top

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

(illusztráció)
(illusztráció)
Az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának (UK Centre for Ecology & Hydrology - UKCEH) tudósai egy évtizeden át tanulmányozták a DEFRA (az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztériuma) által támogatott nagyléptékű kísérletet a Hillsden birtokon, egy 1000 hektáros növénytermesztő gazdaságban Buckinghamsihreben - számol be a FarmingUK.

A 2005-ben indított projekt keretében számos élőhelyet hoztak létre, ahová magtermő növényeket, vadvirágokat és zsombékoló fűféléket telepítettek.

Ezek számos madár, rovar és kisemlős számára jelentenek táplálékot és menedéket is. A kísérlet során kiértékelték ezeknek az agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek a hatékonyságát a biodiverzitás szempontjából. Olyan eltűnőben lévő fajokra is hangsúly fektettek, melyek az élelmiszertermelés szempontjából hasznosak, mint a beporzók vagy a kártevőket fogyasztó ragadozók.

A maga nemében ez volt a leghosszabban futó ilyen projekt. A kutatók megállapították, hogy a megfigyelési időszak alatt Hillsdenben a legtöbb faj jobban teljesített, mint a környékbeli gazdaságokban, ahol nem voltak hasonló agrár-környezetvédelmi intézkedések.

Az itt található madárfajok száma 2006 és 2016 között harmadával nőtt, míg a környéken átlagosan csak 13 százalékkal.

Kenderike
Kenderike
A lepkefajok esetében 40 százalékos növekedést írtak 2009-2017 között, szemben a többi helyen tapasztalt 21 százalékkal.

Egy korábbi UKCEH tanulmány hat év betakarítási adatait vizsgálva azt találta, hogy a terméshozam nem változott – egyes termények esetében pedig nőtt is – annak ellenére, hogy valamennyi termőterületet feláldoztak az élőhelyek létrehozásához.

A kenderikék száma több, mint duplájára nőtt Hillsdenben, és más magevők, mint a citromsármány és az erdei pinty is jobban „teljesítettek” itt, mint a más monitorozott területeken. A rovarevő madarak is profitáltak a bokros sávok és füves szegélyek kínálta búvóhelyekből: a széncinkék állománya 88 százalékkal, a kékcinkéké 73 százalékkal nőtt. A lepkék populációi is látványosan megugrottak a vadvirágos sávoknak köszönhetően, sok faj száma megduplázódott, beleértve a kis ökörszemlepkét is.

Ugyan korábbi tanulmányok is megerősítették már, hogy az agrár-környezetvédelmi lépések növelik a madarak és lepkék számát, azonban ezek mind rövid időszakokat öleltek fel, vagy kisebb léptékűek voltak.

Kis ökörszemlepke
Kis ökörszemlepke

At UKCEH tudósa, Dr. John Redhead, a tanulmány vezető szerzője elmondása szerint mostani kutatás jelentősége abban rejlik, hogy hosszú időn át tanulmányozták a populációk változását több közeli mezőgazdasági területen is. Ennek tükrében

biztonsággal kijelenthető, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések hosszú távon is jó hatással vannak a madarakra és a lepkékre.

„Hillsden egy tipikus, nagy méretű gazdaság, mely hagyományos mezőgazdasági technológiákat alkalmaz, egy átlagos területen, ahol nincsenek kiterjedt természetes élőhelyek. Tehát feltételezhető, hogy a madarak és lepkék populációjában tapasztalt változások Hillsdenben az UKCEH-nek és a Wildlife Farming Company-nak volt köszönhető, miközben a Brit Ornitológiai Tröszt (BTO) és Lepke Védelem alapítvány (Butterfly Conservation) további adatokat szolgáltatott más mezőgazdasági területekről az összehasonlítás végett.”

A termesztésből kivont területeket Hillsdenben azok közül választották ki, melyen nehézkes volt a munka, vagy nem volt gazdaságos a növénytermesztés. Az ezeken létrehozott élőhelyeknek köszönhetően azonban nőtt a beporzás és a biológiai kártevőirtás hatékonysága, ez pedig növelte a gazdaság ilyen területei közelében lévő termésmennyiséget.

A kutatók összesen 12 gyakori madár és 9 lepkefaj állományváltozását dokumentálták. Az egyetlen faj, mely rosszabbul teljesített itt, mint a többi területen, a répalepke volt – mely egy keresztesvirágúakon, például káposztarepcén táplálkozó kártevő.

A szerzők szerint a csökkenés oka lehet, hogy jobb élőhelyi adottságok javulásával nőtt a ragadozók száma, mely ezt a kártevő lepkét fogyasztja.

Hillsdenben a kutatás befejeztével is megtartották a létrehozott élőhelyeket. Robin Faccenda, a birtok szóvivője elmondta: „Ezekben a kihívásokkal teli időkben soha nem volt ilyen fontos, hogy megteremtsük a jövedelmező gazdálkodás és a vadon élő állatok és növények védelme közötti egyensúlyt. Azt tanácsolom mindenkinek, aki szeretné segíteni a vadvilágot a gazdaságában, hogy keressen szakértő tanácsadókat és hozzon létre megfelelő minőségű élőhelyeket.”

Forrás: 
farminguk.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.