Back to top

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek az álhírek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján - melyben a sikertelen párok is szerepelnek - időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54

- olvasható a közleményben.

Mint írják, figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban.

A tájékoztatás szerint ennek egyik oka, hogy a fehér gólya rendkívül jól alkalmazkodik a költési időszak jelentős részében száraz élőhelyekhez, ahol tápláléka alapvetően rovarokból, ezen belül is az itt jellemző sáskákból áll.

A közlemény felidézi, hogy a faj szárazságtűrő képességét az is jól szemlélteti, hogy világállományának két legnagyobb egyedszámú költési csomópontja közül az egyik Spanyolország - a másik Lengyelország, Belarusz és a Balti-államok területe -, ahol a mostani időjárásunknál jóval melegebb és szárazabb viszonyok uralkodnak.

Sikerességét tovább növeli, hogy úgynevezett opportunista faj, azaz azt a zsákmányt fogyasztja, - többek között kisrágcsálókat, gyíkokat, valamint élelmiszerhulladékot - ami adott helyen és időben a legkönnyebben megszerezhető.

Pont az egér és pocokfogyasztó képessége teszi lehetővé, hogy egyes példányai emberi segítség nélkül át tudjanak telelni hazánkban is.

A költési sikert, a fiókaszámot a fészkelési időszak táplálékviszonyai mellett befolyásolja a szülő madarak érkezéskori kondíciója, ami a telelés és vonulás függvénye. Az idén egy-két hetet késett sok vonuló madár, így a gólyák is, ezért vélhetően alacsonyabb volt a szokásosnál a lerakott tojások száma. A kikelt fiókákat a május-júniusi esős időszakok szokták megtizedelni, ami viszont az idén elmaradt, így a fészekaljak szépen növekedhettek, az átlagosnál magasabb költési eredményt mutatva - emlékeztet a közlemény.

Mint írják, éppen ezért nemcsak szükségtelen, de a fehér gólyákra is kimondottan veszélyesek azok a közösségi médiában terjedő hamis információk, melyek szerint vödörből itassák az emberek a fészek alatt vagy ezek közelében a gólyákat, illetve hogy etessék őket.

A fehér gólya fokozottan védett, ezért a sérült, legyengült példányról, a fészekben magukra maradt röpképtelen fiókákról a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát lehet értesíteni

- áll az összegzésben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.