Back to top

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

A magyar nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (GDP) 3,9 százalékkal részesedett a mezőgazdaság, míg 2020-ban 4,1 százalékkal.

2021-ben a GDP 7,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá, miközben a mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP volumennövekedését, miután hozzáadott értéke 3,0 százalékkal csökkent.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értékéről egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, amelyek szerint az előző évinél 7,1 százalékkal több, 444 milliárd euró volt. Ez alapján

Magyarország az unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát adta, akárcsak 2020-ban.

A növénytermesztési ágazat legtöbb termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, kivéve a búzát, az árpát, a napraforgót, az almát és a körtét. A legfontosabb gabonanövények közül a búza termesztése 4,1 százalékkal bővült, a kukoricáé 25 százalékkal visszaesett.

Az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene az állategészségügyi vészhelyzetek - afrikai sertéspestis, madárinfluenza - előfordulása ellenére nőtt.

Gabonából csaknem 2,3 millió hektáron 13,7 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban.

A főbb gabonák közül kukoricából 6,3 millió tonnát, az előző évinél 25 százalékkal kevesebbet, búzából 3,8 százalékkal többet, 5,3 millió tonnát takarítottak be.

Az árpa mennyisége (1,7 millió tonna) az előző évhez képest 14 százalékkal nőtt. Napraforgóból az előző évinél 3,7 százalékkal többet, közel 1,8 millió tonnát takarítottak be, repcéből 722 ezer tonnát, 18 százalékkal kevesebbet az előző évinél.

A zöldségek mennyisége 2018 óta folyamatosan csökken, 2021-ben 1,3 millió tonna, az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebb termett. Kisebb lett a csemegekukorica, a paradicsom és a zöldpaprika hozama is, mivel nem kedvezett a növényeknek a vetés után beköszöntött hideg időjárás, majd az azt követő forróság.

A gyümölcsfélék termése csaknem negyedével nőtt, 703 ezer tonnát takarítottak be. Elsősorban az alma és a szilva termésmennyisége növekedett. Almából 511 ezer tonnát szüreteltek, 28 százalékkal többet, mint 2020-ban. A kajszi és az őszibarack, akárcsak egy évvel korábban, 2021-ben is jelentős fagykárt szenvedett. A szőlő mennyisége egy év alatt 2,0 százalékkal csökkent, 2021-ben 426 ezer tonnát szüreteltek a gazdák.

Az előzetes adatok szerint 2021-ben a hazai vágóállat-termelés 5,7 százalékkal, 1,7 millió tonnára nőtt 2020-hoz képest. 2021-ben többet vágtak baromfiból, sertésből és marhából is, mint 2020-ban.

A szárnyasok vágása jelentősen, 7,8 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A termelésből a vágóbaromfi 56, a vágósertés 34 százalékkal részesedett. Az elmúlt években az előbbi aránya nőtt a kibocsátásból, az utóbbié csökkent, a vágómarha 6,5 százalékos súlya nem változott jelentősen.

A gazdaságok 2021-ben az állati termékek közül tyúktojásból az előző évivel azonos mennyiséget, 2,5 milliárd darabot termeltek. A tehéntej termelése emelkedő tendenciát mutat, egy év alatt 6,0 százalékkal 2,1 milliárd literre nőtt.

A szarvasmarha-állomány 2010-es évekbeli folyamatos bővülése 2021-ben megállt, számuk december 1-jén (902 ezer) 31 ezerrel csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A tehénállomány egy év alatt több mint 6 ezerrel, 420 ezerre gyarapodott.

A sertések száma (2,7 millió) a 2020. decemberihez képest 4,4 százalékkal mérséklődött. Az anyakoca-állomány egy év alatt 4,1 százalékkal 157 ezerre csökkent.

A tyúkok száma (32,1 millió) egy év alatt 11 százalékkal emelkedett. A 9,1 milliós tojóállomány lényegében megegyezett a 2020. decemberivel. A kacsaállomány 43 százalékkal 4,2 millióra, a lúdállomány 19 százalékkal 952 ezerre nőtt a 2020. évi mélypont után. A pulykaállomány 2,6 millió volt, 3,8 százalékkal kevesebb a 2020 decemberinél.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.