Back to top

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

Hogyan jön létre emberre veszélyes madárinfluenza-törzs?
Hogyan jön létre emberre veszélyes madárinfluenza-törzs?
Fotó: mmg
Az elmúlt két évben a magas patogenitású madárinfluenza (High Pathogenic Avian Influenza, HPAI) Európa-szerte széles körben elterjedt. A járványok hatalmas állományvesztést okoztak, és az ágazat költségei is súlyosak voltak. Ezen túlmenően a HPAI-vírus potenciális jövőbeli kockázatot jelent az emberi egészségre nézve még akkor is, ha az elmúlt években nagyon kevés olyan eset volt, amikor emberek baromfitól fertőződtek meg.

Eddig Európa a szigorú biológiai biztonságot és az érintett telepek kiürítését tartotta egyedül hatékony eszköznek a fertőzések megelőzésére. Utóbbi az összes a telepen életben maradt baromfi levágását, valamint az összes tetem és más potenciálisan fertőzött anyagok megsemmisítését jelenti.

Létezik madárinflenza elleni vakcina, de alternatív megoldásként eddig elsősorban azért nem jött szóba a védőoltás, mert a vakcinázott állatok húsát a nemzetközi kereskedelem nem fogadja be. Ez a helyzet azonban megváltozhat az Európai Unióban (EU).

Az EU mezőgazdasági miniszterei megállapodtak abban, hogy stratégiát bővítenek, és a vakcinázás fejlesztésével igyekeznek megelőzni és leküzdeni a madárinfluenzát. Ezt a háztáji baromfiállományok védelmét szolgáló kiegészítő védekezési intézkedésnek tekintik – a kereskedelmi telepek folyamatos biológiai biztonsága és a már meglévő védekezési intézkedések mellett.

Fotó: pixabay.com

A továbblépés érdekében a miniszterek felszólították a tagállamokat, hogy frissítsék kockázatértékeléseiket, és dolgozzanak ki olyan vakcinázási stratégiákat, amelyek a különösen veszélyeztetett területeket, baromfifajtákat és tenyésztési rendszereket célozzák meg. Ezen túlmenően az uniós országokat arra kérik, hogy végezzenek oltási kísérleteket, és osszák meg az eredményeket másokkal is.

A májusi „stratégiaváltás” óta Franciaországban már folynak kísérletek a HPAI-vakcinák kacsákban és libákban való hatékonyságának felmérésére.

A jövőbeli járványok megelőzéséhez megfelelő készletek biztosítása érdekében a mezőgazdasági miniszterek felszólították az Európai Bizottságot (EB), hogy vizsgálja meg az oltóanyagok összevont beszerzésének és egy vakcinabank létrehozásának a lehetőségét.

Fotó: pixabay.com

Annak érdekében pedig, hogy megelőzzék a vakcinázott állományokból származó európai baromfi kivitelének azonnali betiltását, a miniszterek megbeszéléseket kértek a kereskedelmi partnerekkel a madárinfluenza elleni vakcinázás nemzetközi kereskedelemben való elfogadhatóságáról.

Járvány egész Európában

2022-ben eddig 20 ország közel 1800 gazdasági állományában regisztráltak megbetegedést Európában – derül ki az Állatbetegségek Információs Rendszeréből. Ezek között olyan nagy nyugat-európai állattartó országok is vannak, mint Hollandia vagy Franciaország. Utóbbi ráadásul vezeti a „járványkitörések listáját”, több mint 1300 esettel, Magyarország a második mintegy 200, és harmadik Hollandia 35 esettel. De még a tavaszi nagy madárvonulásokat követően is regisztráltak újabb járványkitöréseket Németországban, Koszovóban és Szlovákiában is.

Vadmadarak
Vadmadarak
Fotó: pixabay.com

Beteg vadmadarat Izlandtól Spanyolországig, az Egyesült Királyságtól Németországig, illetve Közép-Európáig 31 országból jelentettek.

Az Állat-egészségügyi Világszervezet (WOAH) hivatalos adatai szerint Európában a madárinfluenza megbetegedések nagy többségét a vírus H5N1 szerotípusa okozta, legyen szó akár kereskedelmi, akár háztáji állományról, illetve vadmadarakról.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/wattpoultry.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.