Back to top

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert
„Azt hittem, végre fátyolos ég alatt dolgozhatunk, de nem. Nagyon száraz és hőségnapokkal telik ez az év. Túl az aratáson, s ahol nincs takaró, ott bizony kiszáradtak a talajok”- magyarázta Birkás Márta professzor a Vaderstad Kft. dunaegyházi bemutatóján. A hazai talajok elismert szakembere hozzátette, régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire.

Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani. De akkor is kellett takaró a talajra, legfeljebb azért, hogy több víz maradjon benne.

Most víztakarékos talajművelésről beszélünk, miközben legfeljebb a veszteséget lehet csökkenteni.

A szakember felhívta a figyelmet, egy biztos, szántani semmiképpen nem szabad, úgy tűnik, hogy november végéig egyáltalán nem. A talajlazítás is kérdéses, de attól függ, hogy milyen a lazító. Fölhozza-e a rögöt vagy nem, ám ha nem hozza föl, attól a nagy hant ott marad, és ha a gyökér el is jut odáig, nem tud lejjebb menni. „Éppen ezért nem kell meglepődni, hogy nahát, nem hozza föl a lazító rögöt. Ha csak annyit, amennyit a bemutatott kultivátorok produkálnak, az még elfogadható”- magyarázta a professzor, a legnagyobb dilemma ma az, mi legyen a tarlóval. Június 19-én aratták az egyetemi kísérleti árpát,

akkor azt mondták, a tarlóhoz nem nyúlnak, nem bolygatják a talajt, így az nem veszít vizet. Ám ezt csak akkor szabad megcsinálni, ha van jól szecskázott, jól terített szalma, azzal lehet igazán jól takarni.

Birkás Márta: Csökkenteni kell a talaj vízveszteségét
Birkás Márta: Csökkenteni kell a talaj vízveszteségét
Fotó: viniczai

„Emellett a nagy traktor, a területhez méretezett nagy traktor legalább ilyen fontos. Mi a második legfontosabb eszköz: a szecskázó adapter”- hívta fel a figyelmet a szakember. Dunaegyházán elég magas a tarló, ami nem a legszerencsésebb, de nyilván az öntözés és az egyenetlen a talaj az oka, hogy a kombájn nem tudta a talajt megfelelően kopírozni.

Sokkal nehezebb a dolgunk kukoricatarlók esetében, amit úgy kell szecskázni, hogy ízközép ne maradjon épen, tépje meg az adapter. Mert akkor valóban elkezdődik a föltáródás, ráadásul a kukoricamoly lárvája sem éli túl a telet.

A másik probléma, ha tele van repedéssel, mert az agyagtalajok duzzadnak, repedeznek. Azért jó, hogy a gépészek is gondoltak az ilyen esetekre, így megszülettek az ultrasekélyen dolgozó gépek, melyekkel csak a felszínt kell megbolygatni, és belesodorni ezekbe a repedésekbe a szalmát. Utána várni, hogy majd a talaj beázik, és lehet-e mélyebbre hatolni. Ehhez milyen eszközt kell használni? Semmiképpen sem ekét, ám lehet lazító, kultivátor, mert valami megoldást kell találni.

„Nekem sem úgy tanították, hogy legyen takaró a felszínen, hanem feketére kell művelni, az ilyen táblák a szépek. Hát, lehet, hogy szép valakinek, de nagyon veszélyes a talaj számára. Különösen mostanában”

- fogalmazta meg véleményét Birkás Márta. Minden jobb, mint az égetőbe eladott szalma, amit a talajtól rabolnak el. Kell a talajnak a folyamatos szerves anyag ellátás, a humuszkolloid három és félszer több vizet tart, mint az agyagkolloid. Óvatosan bolygassuk a talajt, a giliszták számára a tarlómaradvány táplálékot jelent, s abból lesz a humusz. Ám sokszor eladjuk előle, mert kell a pénz, mert a felvásárló azonnal fizet. Elég baj az, hogy sok gazda így gondolkodik. Aki most elherdálja az értékét, az komoly problémák elé nézhet.

Illusztráció
Illusztráció

„Hatvan mellett van a tartalmi kísérletünk, és 2002 óta ott hagyjuk a tarlómaradványt. Bizonyos körökben leírták, az emberiségnek a földet az eke jegyezte el”- magyarázta,

Amerikában azt mondják, a legnagyobb kárt az ekék okozták az emberiségnek. Egy friss szántás után nő a szén-dioxid kibocsátás, ami a légkörbe jut.

Mindkettő szélsőséges vélemény, de azt szeretnénk elérni, hogy a szerves anyag a talajban szépen feltáródjon, azt gazdagítsa, és megtartsa a vizet. Azt tanították, hogy az őszi szántásokat nem kell elmunkálni. Ma már ez nem állja meg a helyét, a jó csernozjomok is porosodnak, ha nagy a felületük. Amerikában a '30-as években farmokat temetett el a szántott talajokról szél által elhordott por. Ma még nem tartunk itt, de eljuthatunk ide.

Évek óta beszélnek a klímaváltozásról, enyhe a tél, de nem csapadékos. Ősszel úgy kell hagyni a területet, hogy az télen ne legyen vízvesztő. Egy hepehupás szántásról nagyon sok nedvesség párolog el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannonia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

További csapadék öntözi a földeket

Bár a betakarítási munkákat jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe is jut a nedvességből. Az őszi kalászosok vetéséhez jó magágyat lehet készíteni, és a frissen kelt repce fejlődéséhez is adott a nedvesség. Az esős idő a hét további részében is folytatódik, a jövő hét elejétől számíthatunk a csapadékhajlam csökkenésére.