Back to top

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Egyes szervezetek rendeletértelmezése szerint a tűzifaigények biztosításához szükséges szabályok felfüggesztik a tarvágás tilalmát az állami erdőkben, eltörlik a bükk és a tölgy vágáskorát, a fakitermelés során nem szükséges a vegetációs időre tekintettel lenni, vagyis az erdő lombos állapotban, és jövő tavasszal akár a madárvilág költési idejében is vágható, valamint innentől kezdve szabadrablás következik a tűzifa kapcsán.

Ezek az értelmezések nagy egyetértést és egyben ijedelmet keltettek annak az országnak a társadalmában, ahol a Kormány országfásítási programjának célja Magyarország erdősültségének bővítése. Az Országos Erdészeti Egyesület a lakossági kérdőre vonásra egy közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett kifejti:

„(…)Az erdészek a jövőben is számon kérhető felelősségük teljes tudatában, hosszú távra szóló erdőtervek keretei között terveznek meg minden beavatkozást.

Azok valamennyi lépése továbbra is az erdészeti, védett és Natura 2000 területeken emellett a természetvédelmi hatóság folyamatos kontrollja alatt áll.

Ezeken túl, a magyar erdészek szakmaiságát történelmi távlatokban meghatározza, a szervezetén keresztül aktuálisan is kézben tartja a megkérdőjelezhetetlen hitelességű Országos Erdészeti Egyesület.

A jelen feltételek között, az erdőgazdálkodók képesek lesznek a megfelelő időzítéssel kiszolgálni a megnövekedő tűzifa igényeket is – úgy, hogy az a Hazánk egyötödét borító erdők fenntarthatóságát ne veszélyeztesse.

Szakmaiságunkat három évszázad alatt felhalmozott ismeret és tapasztalat, valamint referencia alapozza meg. Az eskünk mellett, ez máshoz nem hasonlítható kötelezettséget jelent.

Az erdésztársadalom nevében kijelentjük, hogy felelőtlen erdészeti beavatkozásoktól semmiképpen sem kell tartani.

Az erdő maga az élet. A jövő erdeiért ma is cselekszünk!” – írja az OEE közleménye.

Mindezek mellett a kiadónk gondozásában lévő A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottságának elnöke, Dobre-Kecsmár Csaba, az Egeredő Zrt. vezérigazgatója interjút adott a Hír Tv-nek a témában.

A vezérigazgató véleménye szerint a közösségi médiában megjelent cikkek nagyon erős csúsztatásokkal közölnek információkat a témáról, egyben támadólagosan lépnek fel az állami erdészetekkel szemben. Hozzátette:

„Az erdőgazdálkodás egy nagyon szigorúan szabályozott tevékenység, ezeknek a szigorú szabályoknak a betartása – az említett rendeltek kapcsán – sem változik. Továbbra is betartjuk azokat a szabályokat, amelyek az erdők tartamosságát vigyázzák és őrzik, hiszen ezek évszázados hagyományokra nyúlnak vissza”.

A vezérigazgató mindenkit megnyugtatott, hogy jelentős tartalékkal bírnak a hazai erdőállományok. Az erdeink éves növekménye 13 millió köbméter hazánkban, ebből eddig kb. 7 millió köbméter fát hasznosított eddig a magyar erdőgazdálkodás. A fennmaradó rész hozzáférhetőségét könnyíti meg a 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelet, minderre az óriási lakossági tűzifa-kereslet miatt volt szükség.

Dobre-Kecsmár Csaba az interjúban hozzátette, a legnagyobb területi borítottsággal rendelkező fafajunk az akác, ami gyakorlatilag a kitermelést követően azonnal alkalmazható fűtésre, a szóban forgó rendelet pedig éppen az akácerdőknek a kitermelését könnyíti meg, ezért a magyar erdőgazdálkodói szektor elsősorban erre a fafajra koncentrál.  

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.