Back to top

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Dula Bencéné növényvédelmi mikológus „megnyugtatta” hallgatóságát, már néhány évezreddel korábban is volt extrém forróság. Példaként elmondta, a feljegyzések szerint 993-ban Németországban gyümölcsök főttek meg a fákon, 1000-ben folyók száradtak ki, 1420 áprilisában már virágzott a szőlő, májusban kifejlett bogyókkal találkozhatott a gazda.

Hazánkban az 1860-70-es években kiszáradt a Fertő tó, 2007 augusztus elején pedig már szüreteltünk.

Idén a fél európai kontinens, míg földünk 15 százaléka van a legsúlyosabb fokozatban. Extrém alacsony vízállásokat mérnek a folyókon – Pó, Tisza, Duna felső és alsó szakasza –, patakok, tavak száradtak ki, gleccserek olvadnak. Eddig nem tapasztalt perzselő hőséget mértek az Ibériai félszigeten, vagy Irakban. Kínában négyszeresére nőtt a hőség miatti halálesetek száma.

A 2022-es évjárat rányomja bélyegét a szőlőtermesztésre, amit az elmúlt negyed évszázadban alig tapasztalt aszály, csapadékhiány jellemez. A szakember egri adatokat hozott, ahol 2021-ben, éves szinten 216 milliméter deficitben volt a talajok nedvességtartalma, idén pedig az első 7 hónapban elértük a 167 millimétert. Ha a vegetációs ciklust nézve ez tavaly 82 milliméter, míg idén 4 hónap alatt 74 milliméter csapadékhiányt jelent.

Fotó: viniczai

Ha a szőlő növényvédelmét vesszük górcső alá, bátran kijelenthető, hogy 2022-ben a lisztharmat vált a fő kórokozóvá, míg a csapadékigényes gombabetegségek, mint a peronoszpóra, a feketerothadás fertőzése elmaradt.

Úgy tűnik, a tavaszi kevés csapadék is elegendő volt ahhoz, hogy a lisztharmat aszkospóráit megindítsa.

A rovarkártevők kapcsán a szakember kiemelte, a tarka szőlőmoly nem tudott kárt tenni a rossz kötődés miatt hézagos fürtökben, gyenge volt az első két nemzedék rajzása, míg a harmadik nemzedék elmaradt. Szőlőkabóca, gubacsatka, szőlőtripsz alig adott életjelet, míg a kígyóaknás moly jól érzi magát. Találkozni lehetett gyapjas pajzstetűvel, ami vektorként a levélsodródás vírus terjedésében játszik szerepet, de a filoxéra – szőlő gyökértetű – is megjelent. Ugyanakkor megjelent egy új inváziós kártevő, az élénkzöld kabóca. A faj Észak-Amerikában honos, együtt él az amerikai lepkekabócával, hazánkban 2016-ban hat helyen is észlelték. Egyenlőre csak érdekességként jegyzik. Szőlőben a fiatal, zöld hajtások kérge alá rakja a tojásait, ez a sérülés jelent további fertőzési lehetőséget.

Fotó: viniczai

Az előadást követően a közeli, 1982-ben telepített Kékfrankos ültetvényben tekinthettük meg 12 cég növényvédelmi, gyomirtási és tápanyag utánpótlási technológiáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.