Back to top

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Így véli Kozma Ákos is, aki 2019 óta az alapvető jogok biztosa, és tevékenysége során nagy hangsúlyt fektet a személyes tapasztalatszerzésre.

Fotó: Csatlós Norbert

– Az utóbbi időszakban több állami erdőgazdaságot is meglátogatott. Mi volt a célja és milyen tapasztalatokat szerzett?

– Az erdő az emberi élet egyik alapvető feltétele és fontos természeti erőforrásunk. Óriási hatást gyakorol létünkre, egyebek közt a klímaváltozás mérséklésében is nélkülözhetetlen. Éppen ezért az erdő fenntartása és megóvása közös érdekünk és feladatunk.

Az erdőket az Alaptörvény külön is nevesíti a nemzet közös örökségébe tartozó elemek felsorolásában – azt jelezve, hogy védelmük, fenntartásuk és a jövő nemzedékek számára való megőrzésük az állam és mindenki kötelessége.

Az alapvető jogok biztosaként hiszek abban, hogy a cselekvésnek, a személyes tapasztalatszerzésnek ki kell egészítenie az alapjogi üzeneteinket; a beszélgetések és találkozások, a nyíltság, az őszinteség és a bizalom segíthet bennünket abban, hogy a jogvédelem – amelybe a természet, így erdeink megóvása is beletartozik – a lehető legteljesebb legyen.

Így különösen nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy országos látogatássorozatom keretében figyelemmel kísérjem az állami erdőgazdaságok tevékenységét, jó gyakorlataikat is, hiszen az ezen a területen dolgozó kiváló szakemberek jelentős munkát végeznek az említett célok megvalósítása érdekében. A nemzet természeti örökségének megóvásában szakmai együttműködő partnerként számítok az erdőgazdaságok munkatársaira.

Fotó: Csatlós Norbert

– Miért tartja fontosnak, hogy az alapvető jogok biztosa ismerje a magyar erdőket és a bennük folyó munkát?

– Hivatalba lépésem óta kiemelt feladatomnak tekintem a jövő nemzedékek érdekeinek, a természeti erőforrásoknak, így erdeinknek a védelmét. Az erdő a szárazföld legösszetettebb ökológiai rendszere, sokkal több, mint a benne található fák összessége. Egy önmagát megújítani képes, önszabályozó környezeti rendszer, amely – ahogyan már említettem – az emberi élet egyik alapvető feltétele. Az erdő, az általa biztosított számtalan ökoszisztéma-szolgáltatás révén, fontos természeti erőforrásunk.

Elég csak az oxigén termelésében, a szén- dioxid megkötésében, a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, a biológiai sokféleség védelmében, a talajvédelemben, az ivóvízbázisok biztosításában, a mikroklíma szabályozásában, a rekreációban betöltött szerepére,

vagy a fára mint feltételesen megújuló nyersanyagra és energiaforrásra gondolni, hogy belássuk, mekkora jelentősége van erdeink védelmének, a velük való tudatos és kíméletes gazdálkodásnak.

Kozma Ákos a Pilisi Parkerdőhöz is ellátogatott, ahol Reinitz Gábor vezérigazgató és dr. Csépányi Péter vezérigazgató-helyettes fogadta
Kozma Ákos a Pilisi Parkerdőhöz is ellátogatott, ahol Reinitz Gábor vezérigazgató és dr. Csépányi Péter vezérigazgató-helyettes fogadta
Fotó: Csatlós Norbert
Az erdő az emberi életre óriási hatást gyakorol: minél egészségesebbek az erdei ökoszisztémák, annál egészségesebb a bolygó – és természetesen annak lakói, köztük mi, az emberek.

Cseppet sem túlzás az a figyelmeztetés, miszerint klímakatasztrófa közeleg, és azonnal cselekednünk kell, hogy mindezt elhárítsuk. A koronavírus-világjárvány is – oly sok megoldandó kihívás mellett – nyilvánvalóvá tette, hogy bolygónk jövőjét a fenntarthatóság megteremtésével és alkalmazásával biztosíthatjuk. E tekintetben szintén történelmi jelentőségű időket élünk. Eközben ennek az ügynek a hordereje immár a nemzetközi jogvédelemben is megmutatkozott, amely áttörést, ezzel pedig kiemelkedő eredményt ért el az elmúlt esztendőben: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2021 októberében emberi jogként ismerte el a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot. Határozatában kiemeli, hogy ez minden más emberi jog előfeltétele, illetve azokkal szoros egységet alkot.

– Ez feltétlenül így van, az erdészek pedig igazán hosszú távlatokban gondolkodnak. Munkájuk eredményét jórészt a következő generációk tagjai élvezik.

– Az erdő fenntartása és megóvása az egész társadalom, és így az állam érdeke. Gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdőt csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon szabad használni.

A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdei erőforrások kíméletes felhasználása kulcsfontosságú szerepet játszik a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) elérésében is.

Törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét, termőképességét, megújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban lévő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek. Az erdőt oly módon és ütemben kell hasznosítani, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. A klímaváltozás miatt vészesen romló környezetünkben elemi fontosságú, hogy az élet minden területén újra és újra kritikus szemmel felülvizsgáljuk a múltban és a jelenben alkalmazott gyakorlatainkat, azokat bolygónk eltartó képességéhez igazítsuk – mindez pedig fokozottan igaz az erdőkkel való bánásmódunkra.

Fotó: Csatlós Norbert

– A Mi Erdőnk egyik célja, hogy bemutassuk hazánk erdeinek kincseit, és a benne dolgozók munkáját. Ön szerint hogyan lehetne még növelni a társadalom természet, erdők iránti érzékenységét, tiszteletét, és a fenntartásukért tevékenykedők munkájának elismerését?

– Minél fiatalabb korban, már óvodákban kell elkezdeni a tájékoztatást, a természet, az erdő szeretetére való nevelést. A kisgyerekek fogékonyak a jóra, az igazi értékek megismerésére, életre szóló élmények szerzésére. Az erdő mint a természet része hatalmas, közös kincsünk, túl értékes ahhoz, hogy elveszítsük. Közösen, közös felelősséggel kell óvnunk, védenünk.

Ezt a gondolatot kell megértenie mindenkinek, és ha ez így lesz, dédunokáink is sétálhatnak majd a Bakony, vagy éppen a Börzsöny rengetegeiben.

– Magánemberként mennyire kötődik a természethez? Van ideje a családdal is felfedezni a hazai erdők kincseit?

– Családommal, négy gyermekemmel és feleségemmel sokat kirándulunk, szeretünk barangolni a természetben. Hazánk sok gyönyörű táján jártunk már, de még van bőven felfedeznivalónk. Számomra az erdő mindig is az igazi, minőségi kikapcsolódást, feltöltődést jelenti. Azt gondolom, ember és természet kapcsolatáról Benedek pápa gondolatai mindennél többet mondanak, és mindannyiunk számára iránymutatóként is szolgálhatnak: „A természettel való kapcsolatában az emberi személy önmagát teremtményként fedezi fel, mely kicsi ugyan, de »fogékony az Istenre« (capax Dei), hiszen bensőleg nyitott a Végtelenre. Felfedezi a környező világban a jóság, a szépség és az isteni gond- viselés nyomait, és így »természetszerűleg« nyílik meg a dicséretre és imádásra. Szeretet és rácsodálkozás ébred benne, amikor belemerülve a természetbe, megérzi és megtalálja ott az Isten jelenlétét.”

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Fagyveszélyes éjszakák után enyhülés és újabb kiadós csapadék

Az elmúlt hetek bőséges csapadékának hatására országszerte megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban. A frissen kelt repcére, az őszi kalászosok vetésére és a jó magágy előkészítéséhez ez nélkülözhetetlen volt. A péntek és a szombat helyenként még fagyveszélyes hajnalokat hoz, majd a hét végétől, a délnyugatira forduló áramlással felmelegedés és újabb országos csapadék valószínű.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.

Évente 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban

Évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban, csaknem 15 millió tonnával többet, mint amennyit importálnak - írta a Guardian brit napilap a Feedback EU klímakutató civil szervezet jelentésére hivatkozva.

Magyarországon biztosított a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel történő ellátása

Fontos szem előtt tartani, hogy az élelmiszerek iránti kereslet viszonylag rugalmatlan, a mindennapi betevőre mindig szükség lesz, ezért az ágazatba való körültekintő befektetés, az értékteremtő beruházás mindig megtérül - mondta Nagy István agrárminiszter a 15. Business Days konferencián, kedden, Tapolcán.