Back to top

Magyar egynyári virágfajták értékelése

A csemői Marosi Díszfaiskola évek óta foglalkozik Dr. Kováts Zoltán dísznövény nemesítő szakmai örökségének fenntartásával. A híres nemesítő virágfajtáinak magtermesztésével, a fajták szelektálásával és egyöntetűvé tételével arra törekednek, hogy mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak a hazai klímára nemesített, kíváló díszítő értékű növények.

Csemőn hosszú évekre visszatekintő hagyomány már, hogy Dr. Kováts Zoltán egynyári virágnemesítő halálának évfordulóján emléknapot tartanak. A Dr. Kováts Zoltán Baráti Kör és a Marosi Díszfaiskola idén is megszervezte a jeles eseményt. A szakmai nappal egyidőben 'Magyar egynyári virágfajták értékelése' címmel kerekasztal beszélgetésre invitálták a szakmai érdeklődőket.

Fotó: Rass Krisztina
A Nagykőrös és Cegléd külterületéből alakult Csemő 1952-ben vált önállóvá. A fiatalnak számító, 4100 lelket számláló település hosszú évek óta kimagaslóan szép virágos környezetével hívja föl magára a figyelmet, 1998-ban az Európa legvirágosabb községe versenyben bronz minősítést szerzett. 

A szakmai nap, idén is, mint minden évben a nemesítőnek emléket állító haranglábnál kezdődött, itt gyűltek egybe a meghívott szakemberek. A Hétvezér téren felállított emlékhely a falu belterületének központjában található, oda palántázzák ki a sok ezer darab magyar nemesítésű egynyári virágot.

A megnyitó után kezdetét vette a termesztési bemutató a Marosi Faiskolában. Az egynyári virágokkal beültetett parcellákon a fajták megtekintésére nyílt lehetőség, de szó esett a ricinus díszfajták buga eltávolításának és lombalakításának lehetőségeiről is.  

A ricinus előnyös kertészeti adottságai ellenére közterületi alkalmazását akadályozza, a rendkívül mérgező hatású anyagot, ricint tartalmazó magvak kialakulása. 

Egy korábban indult kutatási programnak köszönhetően ma már számos komoly díszítő értékkel bíró ricinusfajta áll rendelkezésünkre.

Fotó: Rass Krisztina

A Debreceni Egyetem évekkel ezelőtti kísérletsorozatát illetve annak módszereit és eredményeit felelevenítve, Fári Miklós a debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének professzora kiemelte, hogy a buga eltávolítása új habitust, kompakt növekedést eredményez, amely új lehetőségeket nyithat a ricinus biztonságos közterületi alkalmazása előtt is. 

A termesztési bemutatót követően előadások következtek. Surányi Dezső professzor a Domesztikáció nem ért véget című előadásában azokról a közismertnek számító gyomnövényekről hallhatunk, amelyekre a dísznövény-nemesítésben is érdemes lenne hangsúlyt fektetni.

Kruppa József professzor a Magyar Nemesítők egyesületének elnökhelyettese a magyarországi magán növénynemesítés helyzetét és perspektíváit foglalta össze, Fári Miklós professzor az első hazai növénynemesítési könyvről ejtett szót.

A bemutatóról, a különleges fajtákról és az eseményhez kapcsolódó előadásokról bővebben a Kertészet és Szőlészet hetilap hasábjain is beszámolunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.