Back to top

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

A Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoport az elmúlt négy évtized terepi vizsgálatainak eredményei alapján mutatta ki, hogy a legjelentősebb talajnedvesség-csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában volt, míg Észak-Európában jóval kedvezőbbek ezek az adatok.

Ezek alapján természetesen a magyar agrártáj is a legszárazabb földek közé tartozik, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencét nem sújtotta tartós aszályhullám az elmúlt két évezredben.

Az ideit megközelítő szárazság legutóbb 2015-ben csapott le az országra. 

A magyar kutatócsapat egyértelműsítette, hogy a globális éghajlatváltozás északra tolta a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját. Dél-Európában például sorra hagytak fel a termelők a gazdálkodással, mert a búza például semmilyen termésmennyiséget sem produkált, míg a német, lengyel területeken növekedett a kenyérgabona vetésterülete.

A regionális művelésiág-váltás azonban csak átmeneti megoldás lenne a talajnedvesség csökkenése miatt, a klímaváltozás ugyanis alaposan megbolygatta a mérsékelt övi kontinentális éghajlat csapadékeloszlását.  

Azonban vannak olyan technikák, amik segíthetnek számottevően megtartani a talajnedvességet. Ilyen a vetéskor megnövelt tőtávolság, a szántásmentes, minimális talajbolygatással járó talajmunkák, a mulcsozással és más takarással operáló módszerek, amelyek jelentősen csökkentik a talaj nedvességvesztését.

Pinke Zsolt videója, amely megmutatja hogyan alakultak Európában a júliusi aszályok az elmúlt 22 évben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Fagyveszélyes éjszakák után enyhülés és újabb kiadós csapadék

Az elmúlt hetek bőséges csapadékának hatására országszerte megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban. A frissen kelt repcére, az őszi kalászosok vetésére és a jó magágy előkészítéséhez ez nélkülözhetetlen volt. A péntek és a szombat helyenként még fagyveszélyes hajnalokat hoz, majd a hét végétől, a délnyugatira forduló áramlással felmelegedés és újabb országos csapadék valószínű.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Önálló jogalanyi státuszt kapott a spanyol Mar Menor lagúna

Önálló jogalanyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, a délkelet-spanyolországi Mar Menor a spanyol parlament szerdai döntésével, amely nagyobb védelmet biztosít a terület veszélyeztetett ökoszisztémája számára a jövőben.

Lebegő napelemes technológia

Spanyolország, Alicante tartományban úszó napelemes rendszerek fejlesztését végzik. A modulos rendszer kialakítása okán ideális megoldásnak tűnik a halastavak számára, de akár a bányatavak, öntözővíz csatornák vízfelületének hasznosítására is.

Félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a zalai Becsehelyen

Mintegy félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a Zala megyei Becsehelyen, ahol kedden csaknem félszáz fajta bírálatát végezték szakemberek és laikusok; azokat a változatokat keresték, amelyek kereskedelmi forgalomba vagy további feldolgozásra kerülhetnek.