Back to top

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

A járvány alatti tojáshiány oka főként a megváltozott vásárlói magatartás volt: sokan otthon főztek, így többet vásároltak, ráadásul igyekeztek bespájzolni nagyobb mennyiségeket. Most azonban erről szó sincs - írja a Phys.org.

A hiány fő alapja, hogy megváltoztak a vásárlói igények: egyre inkább a szabadtartású tyúkoktól származó tojást vásárolják.

Ausztráliában nagyjából 17 millió tojást fogyasztanak naponta. A 2020-21-es pénzügyi évben a gazdák 6,3 milliárd tojást termeltek, aminek 52 százaléka volt szabadtartású. Egy évtizede ez az arány 38 százalék volt. A növekedés azonban nem volt egyenletes. 2012 és 2017 között 10-ről 48 százalékra nőtt. Az elmúlt öt évben ennek azonban csak felével emelkedett ez az arány.

A magasabb profit érdekében egyre több gazda váltott szabadtartású technológiára. Új-Dél-Wales-ben 2017-18-ban tetőzött a szabadtartású tyúkok száma.

Azonban a nagyobb mennyiségben termelt szabadtartású tojás túltermeléshez vezetett, így csökkentek az árak és a profit is. Emiatt a következő évben 10 százalékkal esett vissza a tojástermelés.

A termelés költségei is növekedtek. 2018-ban az ausztrál fogyasztóvédelemért felelős bizottság új szabályozást vezetett be arra, hogy mit lehet "szabadtartású"-ként megjelölni. Ennek értelmében csak azok a tyúkok szabadtartásúak, melyeknek folyamatos és "tartalmas" hozzáférése van kültéri részhez a nappali órákban, ahol maximum 10 ezer tyúk lehet hektáronként.

A szabadtartású termelésből származó tojás előállítása azonban költségesebb, mivel több terület kell hozzá, és az így tartott tyúkok nem  is tojnak egyenletesen.

Amíg az ólban tartott madarak folyamatosan 16 órás megvilágítást kapnak és a hőmérséklet is állandó, ami optimalizálja a tojástermelést, a szabadtartásúak ki vannak téve az évszakok változásának.

Ezért az ilyen baromfik télen átlagosan 20 százalékkal kevesebbet tojnak.

A tojáságazat valamilyen szinten rugalmas és képes alkalmazkodni, de a 2022-es gazdasági és környezeti események megnehezítették a gazdák dolgát. A tojóállomány növelése nagyjából 4 hónapot vesz igénybe. Három hét, mire kikel a tojás, és ideális körülmények közt még 17 hét, mire tojni kezd a tyúk. Így a gazdák, akik már múlt hónapban elkezdték növelni állományaikat, decemberre fognak tudni több tojást termelni. Addigra azonban Ausztráliában már nyár lesz, így nem lesz szükségük a 20 százalékkal több tojótyúkra, hogy a téli visszaesést pótolják.

A takarmány ára, mely a termelésnek nagyjából 60-70 százalékát teszi ki, szintén növekszik a szállítással, energiával és a kamatlábakkal együtt. Ezért a gazdáknak figyelmesnek kell lenniük, és jobban járnak, ha kevesebb árut szolgáltatnak, mintha túlkínálatban csődbe mennek.

Így rövid távon várhatóan nem oldódik meg a tojáshiány Ausztráliában.

Az időjárás előrejelzés sem kedvező: a meteorológusok esősebb időt jósolnak augusztustól októberig, kétszeres eséllyel a szokásosnál nagyobb esőzésekre. Ez pedig kevesebb napfényt és hűvösebb időt jelent. A tojáshiányért így nem a tyúkok, hanem a negatív Indiai-óceáni dipólust lehet okolni.

Amennyiben a fogyasztók nem hajlandók többet fizetni azért, hogy a téli hónapokban és folyamatos legyen az ellátás, addig várhatóan téli tojáshiánnyal kell számolni amiatt, hogy átálltak a szabadtartású technológiára.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Neggst tojáshelyettesítő

A Neggst Foods GmbH kifejlesztett egy vegán tojásalternatívát, ami úgy néz ki és használható, mint a tyúktojás.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.