Back to top

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A kertészek egy része pedig az étkezési paprikát cseréli le fűszerpaprikára a fóliasátorban. Csongrád-Bokroson Forgó János és Balogh János egyaránt jó tapasztalatokat szerzett a fóliás fűszerpaprikatermesztésről.

Egyre többen költöztetik a fűszerpaprikát fűtetlen fóliákba
Egyre többen költöztetik a fűszerpaprikát fűtetlen fóliákba

Az étkezési paprikák piaca az utóbbi években kiszámíthatatlan, ha a termelőknek nincs megbízható kereskedői kapcsolata, előfordul, hogy csak bizományos értékesítésre veszik át a termést tőlük. Az ingatag bevétel miatt ezért megpróbálják más zöldséggel hasznosítani a fűtetlen fóliákat, többen rövid tenyészidejű káposztafélékre, mások csemegekukoricára, az utóbbi egy-két évben pedig sokan fűszerpaprikára cserélik az állományt, magyarázta az új helyzetet Török László, az Orosco Kft. kísérleti felelőse, termékfejlesztési technológusa. A fűszerpaprika jól termeszthető fólia alatt, és előnye, hogy kevesebb a zöldmunkája, mint a friss fogyasztású fajtatípusoknak, ráadásul az esetleges bogyóhibák nem csökkentik aránytalanul a jövedelmezőséget, hiszen a termésből krém vagy őrlemény lesz, miközben például a fehér paprika már csak lecsó minőségű lehet, ha van rajta rovar-szívogatás, horpadt vagy pirosodni kezd.

A munkaerőhiány kezelése szempontjából is „türelmesebb” a fűszerpaprika, hiszen néhány napos késés a betakarításnál nem okoz gondot és a szedése is haladósabb, említette a szakember.

A fűtetlen fóliából származó fűszerpaprika-bogyók beltartalmi értékei többnyire megegyeznek a szabadföldön termesztettekével. A korábbi kiültetésnek köszönhetően pedig 6-7 szedés is belefér a tenyészidőbe, ezáltal nagyobb termésátlag és jobb jövedelmezőség érhető el, mint a szabadföldi állományokkal, melyeknél 2-3 szedés után csökkenni kezd a mennyiség. Az értékesítéssel sem kell kapkodni, hiszen a bogyókból általában őrlemény készül. E mutatók alapján mondják a termelők, hogy a fóliás fűszerpaprikát hatékonyabb és kifizetődőbb termeszteni a fűtetlen fóliában, mint friss fogyasztású étkezési típusokat.

Mag is kell az őrleménybe

Vannak, akik félbevágva szárítják, de többen egészben hagyják a termést szikkadni. Utóbbi előnye, hogy a bogyókban levő illó- és aromaanyagok nem távoznak, jobb lesz a beltartalmi értéke a belőlük készülő őrleménynek. Bizonyos mértékig paprikamag is kell az őrleménybe. A fajták különböznek a bogyókban lévő magok száma szerint, az azonban a stressz hatásra is növekedhet. Rosszabb körülmények között az utódlás érdekében a növény sok kis termést hoz, sok maggal. A paprikamagban található olaj fénylőbbé teszi az őrleményt (de könnyebben avasodóvá is), a tokoferol pedig jól konzerválja az íz- és illatanyagokat. Ha tehát mag nélkül daráljuk a paprikát, kevesebb őrleményt kapunk, és az rövidebb ideig őrizné meg minőségét, említette Török László.

A nagyüzemekben a bogyókat előbb felaprítják „csipsznek” és azt 24 óra alatt szárítják meg. Ez nagy odafigyelést igényel, hogy véletlenül se „égjen meg” a paprika, mert az rontja az ízt.

A magas hőmérséklet miatt az illóanyagok nagy része elpárolog, és a gyors szárítás miatt az őrlemény színe nem lesz mély. A hagyományos kisüzemi módszer során 7-8 nap a szárítás ideje, alacsonyabb hőmérsékleten, kíméletesen történik a víz­elvonás. 50-60 °C-os hőmérsékleten tartja meg legjobban a paprika a beltartalmi értékeit és jó küllemi tulajdonságait az őrleményben is. Az őrlés történhet malomköves, vagy kalapácsos darálási módszerrel, ezek eltérő tulajdonságú árut eredményeznek. A malomköves őrlésnél sötétebb, mélyebb színű őrleményt kapunk, mert az olajtartalom kikerül az őrlemény felszínére és még vizet is spriccelnek hozzá, ami tovább sötétíti. A kalapácsos darálású, világosabb őrlemény is sötétebb színre vált azonban, ahogy az ételben a meleg zsiradékkal érintkezik, az aromája pedig intenzívebb, sorolja tapasztalatait Török László. Sajnos a kézműves paprikáknál sem mindig tüntetik föl, hogy milyen őrlési technológiával készült.

Még fontosabb a fajta

A korábbiaktól eltérően sok termelő maga feldolgozza vagy bérfeldolgozóval készíttet őrleményt a fűszerpaprikából. Bár ez növeli a költségeit, jövedelmezőség szempontjából megéri, mert az őrleményt hosszabb ideig tárolhatja és nagyobb haszonnal értékesítheti. Még most is sokan így döntenek, noha az elszabadult energiaárak sajnos tetemesen növelik a szárítás és darálás költségét. A nyers bogyó értékesítésekor a kilónkénti ára a fajtától is függ.

A vastagabb húsú fajtáknak nagyobb a víztartalma, többet nyomnak a mérlegen, ám a kiszárításhoz is több energia kell, hiszen a magasabb víztartalmat el kell párologtatni.

Ha tehát a termelő magának szeretné készíteni az őrleményt, akkor sokkal jobban jár egy vékonyabb húsú fajtával. A dráguló energia miatt a vastagabb húsú fajtákból inkább paprikakrémet célszerű készíteni. Ettől az évtől azonban az őrlemény árán is érződni fog a drága energia, kénytelenek lesznek elfogadni a fogyasztók.

A fajtaválasztásnál fontos mutató, hogy hány kilogramm bogyóból készíthető egy kilogramm paprikaőrlemény. A régi, tájjellegű fajtáknál általában 5 kilo­gramm leszedett termésből készült egy kilo­gramm őrlemény. A nemesítők a fűszerpaprikák számos tulajdonságát javították, ám a fajlagos kihozatal romlott, akár 7-9 kilogrammra is, és ez a feldolgozók szempontjából nem túl előnyös. A friss fogyasztású paprikáknál cél, hogy minél több víz tudjon beépülni a húsfalba. Ez a tulajdonság a fűszerpaprikáknál is megvan, és ez a termelőnek előny a tömeg alapú értékesítéskor. A feldolgozók azonban az energiaárak emelkedése miatt egyre inkább nézik majd, hogy mennyi vizet és mennyi szárazanyag-tartalmat vesznek. A továbbiakban ezért sokkal jobban elkülönülnek majd a paprikakrém és az őrlemény készítésére szánt fajták.

A leglédúsabb fűszerpaprikában sincs azonban annyi nedvesség, ami a krémgyártáshoz kell, tehát ahhoz ezután is kell pirosra ért pritamin-, vagy kápiapaprikát keverni,

mondta Török László.

Kiválóan teljesít

A fűszerpaprika-fajtákkal kapcsolatos termelői, feldolgozói és vásárlói elvárások egyaránt igen magasak. A fajták általában hosszú életűek, a Horgosi, Szegedi 20, Szegedi 80 konstans fajták több évtizedes múlttal rendelkeznek, így az újabb hibridek is várhatóan sokáig termesztésben maradhatnak, ha megfelelő a rezisztenciával rendelkeznek. A Zoé F1 (nemesítője Moór Józsefné és Zatykó Lajos) két éve lett elismert fajta és tavaly került kereskedelmi forgalomba. Ehhez hét évnyi nemesítői munka és kísérletsorozat kellett, évről évre nagyobb felületeken tesztelték szabadföldön és fóliás termesztésben is, és mindenütt jól vizsgázott.

A korai, erős növekedésű édes fűszerpaprika-hibrid hozama kiemelkedő. Szabályos, mélybordó termései 15–20 centiméter hosszúak. a bogyók íze kimondottan gyümölcsös, mely az őrleményben is érezhető.

Egy kilogramm őrlemény átlagosan 6–6,5 kilogramm paprikából nyerhető ki. Az őrlemény festékanyag-tartalma 170–230 ASTA.

Hidegfóliában sokkal jövedelmezőbben termeszthető. A fóliás termesztésnek egy hátulütője lehet, hogy a szabadföldi paprika festékanyag-tartalma magasabb (ASTA érték), ám egy tavalyi kísérlet szerint csak minimális volt a különbség. A fajta termései alacsony víz- és magas szárazanyag-tartalmúak, vékony húsúak, ezért elsősorban őrleménynek alkalmasak. Töveként 70-80 termést is ad, hidegfóliás termesztésben 6-7 alkalommal szedhető, rendkívül generatív és kiegyenlítetten termő.

A Zoé F1 erei nem fehérek, hanem pirosasak, ami szintén jót tesz az őrlemény színének. Vannak, akik metszik a fajtát, de metszés nélkül is jól nevelhető. A hibrid bakteriális megbetegedésekre rezisztens, az uborka mozaik vírusra pedig nagyfokú tolerancia jellemzi.

Kevesebbet fogyasztunk

Térségükben nálunk lehet a legjobb minőségű fűszerpaprikát termeszteni a napfényes órák számának köszönhetően, és ha öntözik az állományt, akkor a mennyiségben is versenyképes a termelés főleg Szeged, Baja, Kalocsa környékén. A vásárlók az őrleményt inkább közvetlenül termelőktől veszik, hiszen az a korábbi paprikahamisítások miatt bizalmi termék lett, bár az étkezési szokások átalakulásával a fogyasztás visszaesett. Egyre kevesebben tartanak disznótort is, amihez nagy mennyiségben kellett az őrlemény.

Forgó János fokozatosan növeli a fűszerpaprika területét a fóliákban
Forgó János fokozatosan növeli a fűszerpaprika területét a fóliákban
Az őrleményhamisítás sajnos ma is létező gond. Rengeteg rossz minőségű termék érkezik Kínából, melyet sokszor úgy csomagolnak, hogy megtévesztően hasonlítson a magyar termékre. Mivel az importáru íze és illata meg sem közelíti a hazai őrleményét, a két termék keverése is jellemző csalási mód.

De arra is van példa, hogy a hamisítók őrölt napraforgómag-héjat tesznek a fűszerpaprika-őrleményhez, hogy növeljék a tömeget.

Az adalék átveszi a paprika színét, és ránézésre szinte megkülönböztethetetlen az eredeti paprikaőrleménytől. Ezek a nem etikus módszerek mindaddig fennmaradnak, amíg lesznek vásárlók, akik csak az árat nézik, a minőséget, származási helyet nem, hangsúlyozta az Orosco Kft. termékfejlesztési technológusa.

Bevált a sűrűbbre ültetés

Forgó János bő tíz éve kezdett kertészkedni, jelenlegi 3,5 hektár területéből 8000 négyzetméter a fólia Csongrád-Bokroson. Idén 19 ezer tő fűszerpaprika és ugyanennyi fehér paprika van a sátrakban, de jövőre a fehér paprika tőszámát 7000-re csökkenti. A fehér paprika fölvásárlási ára ugyanannyi, mint tavaly, miközben a műtrágya és a külső fólia a kétszeresére drágult. Eddig havonta körülbelül 30 ezer forint volt a telep villanyszámlája, ezután a mostani híreket alapul véve ez is körülbelül a duplájára emelkedik. A termelő két dolgot tehet, csökkenti a költségeket vagy olyan növényre vált, ami kevesebb ráfordítással megtermeszthető, mondta Forgó János.

A fűszerpaprika inputanyag-igénye jóval kisebb, mint a friss fogyasztású típusoké, kevesebb a zöldmunkája, és a növényvédelmére is kevesebbet kell költeni. A biológiai növényvédelem keretében nem kell betelepíteni a ragadozó rovarokat, elegendő a sátorban elhelyezni néhány sárgalapot és egy elektromos fénycsapdát.

A középső szellőzőnek fontos szerepe van a mikroklíma alakításában
A középső szellőzőnek fontos szerepe van a mikroklíma alakításában

A fűszerpaprika bőrszövete viszonylag kemény, így a tripszek kevésbé károsítják.

Alaptrágyának szerves trágyát juttat ki a termelő, a csöpögtetőrend­szerben eseti jelleggel csak minimális táp­anyagot kapnak a növények. Idén kicsit késve, április 25-én ültetett, akkor kapott felülről egy nagyobb adagú öntözést az állomány, de a tenyészidő során csak a csepegtetőrendszer működik. Az első szedésre július végén került sor. A sátrak jobb kihasználása és a korai bevétel érdekében a fűszerpaprika előtt kínai kelt termesztettek. Forgó János gazdaságában a fóliasátrak közepén is vannak szellőzők, a növényeket pedig az ajánlottnál sűrűbbre, 20 centiméter tőtávolságra ültette a termelő, és az oldalhajtásokat is meghagyja rajtuk. Csak egyszer, a kötözéskor levelezik a töveket. A kötés helyéig távolítják el a leveleket, hogy jobban járjon a levegő a növények között. A sűrűbb térállásból adódó nagyobb levélsűrűség hűti a környezetét, kedvezőbb mikroklímát alakít ki maga körül.

A fűszerpaprika jövőjét derűlátóan látja a termelő, mert az őrleménye rengeteg magyaros és olcsóbb étel alapvető fűszere.

A technológiája azonban változik, a termésbiztonság érdekében egyre inkább beköltözik majd a fóliasátrakba, ahol a mikroklíma szabályozható szellőztetéssel, a szűrt fény kedvez a növényeknek, kisebb az éjjeli és nappali hőmérséklet közötti ingadozás, így a terméskötések jobbak,

mondta Forgó János.

A termelő kizárólag önerőből fejlesztette a kertészetét. A pályázatokhoz többéves működtetési kötelezettség társul, amit akkor is tartani kell (vagy visszafizetni a támogatást), ha valamiért esetleg veszteségessé válik a termelés. Ez pedig szerinte benne van a pakliban, pályázat nélkül a termelő a maga ura.

Kínai kel után

Fűszerpaprikában elég egy fénycsapda és néhány sárga lap
Fűszerpaprikában elég egy fénycsapda és néhány sárga lap
Balogh Jánosnak négy gyereke, kilenc unokája és két dédunokája van, a kertészet méreteit úgy alakította ki, hogy azt a család némi baráti segítséggel fenn tudja tartani. 1986 augusztusától kertészkedik, szabadföldi dinnyével, káposztával és helybe vetett fűszerpaprikával kezdte. Tíz év múlva abbahagyta a szabadföldi fűszerpaprika termesztését, mert szinte nem volt rajta nyereség, később már fóliában kezdte újra.

Jelenleg csak fóliás állományai vannak.

A 6000 négyzetméternyi fóliasátrak 40%-ában fűszerpaprikát, ugyanennyiben fehér paprikát termeszt, a maradék két sátorban pedig a család ellátására nevel vegyesen paradicsomot, uborkát, burgonyát és egyéb zöldségeket, meg szamócát.

A megemelkedett költségeket a termelők nem tudják jelenleg érvényesíteni. Balogh János szerint a termékek fölösleges utaztatása is oka, hogy az általuk 350 forintért eladott fehér paprika 1600 forintért kapható az üzletekben, azt ugyanis először az áruházláncok logisztikai központjába, majd az üzletekbe szállítják, és onnan viszik haza a vásárlók. A jobb áron való értékesítésre a helyi kispiacok maradtak, de 71 évesen ezt már nem szeretné újrakezdeni, mondta.

Tavasszal a fóliákban ő is kínai kelt termeszt, azt követik a paprikák. Alap­trágyaként minőségi, fermentált szerves trágyát juttat ki, hogy a talaj szerkezetét is javítsa, ne csupán a tápanyag-tartalmát növelje. Ezzel ráadásul harmadával csökkentheti a későbbi tápoldatozást, ami a drága műtrágya miatt nem lényegtelen. A csepegtetőcsövekből a művelőutakra is behúztak egyet-egyet, hogy még jobb legyen az öntözéssel elérhető mikroklíma. Ebben segít a fóliasátorban elhelyezett belső fólia is.

Október közepéig

Az április 20-án érkezett palántákat 50 centiméter körüli sor, és 35-40 centiméter tőtávolságra ültették. Vészfűtés helyett a külső és belső fólia mellett van egy harmadik védvonal is, hideg esetén fátyolfóliával takarja a palántákat.

Fűtéssel szerinte nehéz lenne nyereségesen ter­meszteni, hiszen olyan termékekkel kell versenyezni a piacon, amikre nem fűtöttek a tőlünk délebbi országokban.

A fehér paprikát június elejétől, a fűszerpaprikát július végétől szedik, az utóbbit egészen október közepéig. Időjárás szempontjából nincs két egyforma év, az idei is igen rendhagyó volt. A tavaszi viharok miatt némelyik sátoron fóliát kellett cserélni, most meg hőség és aszály sújt. Az egyik sátor ajtaját becsukta a szél, és mivel későn vették észre, „megsültek” a növények. Szerencsére már kezdenek megújulni, említette a termelő.

Nagy előnye a fűszerpaprikának, hogy munkaerőigénye a harmada a fehér paprikáénak. az utóbbi most éppen veszteséget termel, csak azért szedi, hogy jól elfáradjon, mondta ironikusan Balogh János. A fűszerpaprikán sem óriási a haszon, de a következő egy-két évre a túléléshez jó lesz.

A fűszerpaprikás sátrakban a kötözés és tekerés a fő agrotechnika művelet, illetve náluk metszik az állományt. A kár­tevők ellen főként illóolajos készítményeket vagy növényi kivonatot, például fokhagymakivonatot vetnek be, amelyeknek nulla nap az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje.

Az utóérlelés, szikkasztás egy régi, jól szellőző dohányérlelő pajtában egymásra rakott rekeszekben zajlik. A szikkasztást a csumázás követi, és utána szárítják és őrlik a bogyókat.

Balogh János kis tételben értékesíti az őrleményt, cél a prémium minőség. A sikert több aranyérem is alátámasztja. Nem öt tonna őrleményt akar eladni, hanem 1-1,5 tonnát, de azt öt tonna értékében, említette.

A magyar fogyasztók árérzékenyek, de a minőséget meg kell fizetni. Bár sok vevő elfogadja, hogy egy gombóc fagyiért 400 forintot (8000 Ft/kg) kell fizetni, ám a zöldség és gyümölcs árát sokallja. Ez a szemlélet változni fog, változnia kell, mondja. Egyre több fiatal főz, akik keresik a minőséget. Talán azért is, mert az utóbbi években annyi adalékanyagot, tartósítószert és színezéket ettek meg az emberek, hogy egyre többen szenvednek allergiától, gyomorbántalmaktól. Az élelmiszernek felértékelődik a szerepe, és a jó minőségért elmennek házhoz is. Tehát a fűszerpaprikának van jövője, de a termelői utánpótlással valószínűleg gondok lesznek, mert egyre kevesebben vállalják a termesztéssel járó munkát, egész éves kötöttséget, véli Balogh János.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.