Back to top

Gumóviziten öntözött burgonyában

Szűk körű szakmai bemutatót tartottak a gyulatanyai kísérleti állomáson augusztus 3-án. Elsősorban fajtatulajdonosok mutatták be a saját anyagaikat, azonkívül Augusztinyi András kísérletvezető ismertette az állomás tevékenységét. Mint elmondta, különböző növényfajokból összesen 48,7 hektáron állítanak be vizsgálatokat.

Augusztinyi András: 5x30 milliméterrel öntözve, de ez sem elég
Augusztinyi András: 5x30 milliméterrel öntözve, de ez sem elég
Fajtakísérleteken kívül különböző tápanyagok és növényvédelmi kezelések hatását is vizsgálják. Nyíregyháza-Gyulatanya egyik különlegessége, hogy az országban egyedül itt vizsgálják a burgonyát öntözött körülmények között.

Ebben az évben 3 hektáron állítottak be összehasonlító fajtakísérletet a telepen. Vezetője már a rendszerváltáskor arra törekedett, hogy minél előbb megteremtse az öntözés feltételeit, így magát az öntözést és a hatását is pregnánsan be tudták mutatni. A 2022-es meteorológiai adatokat látva az a legkevesebb, hogy szörnyülködünk. Iszonyúan csapadékszegény ez az évjárat. Gyulatanyán májusban 4,8, júniusban 17 milliméter csapadék hullott (utóbbi kétszerre), júliusban 4 milliméter. Aztán július 30–31-én olyan záport és zivatart kaptak, hogy megfolyt tőle a talaj.

A tenyészidőben 5x30 milliméter öntözővizet juttattak ki. Más évjáratokban ez elég szokott lenni, de az idei, légköri aszállyal terhelt tavasz végén és nyáron ennyi kevésnek bizonyult.

Szőllős Vince: a HZPC-től 3200 tonna vetőgumó, 76 százaléka Red Scarlett
Szőllős Vince: a HZPC-től 3200 tonna vetőgumó, 76 százaléka Red Scarlett
A szintén öntözött tavalyi átlagterméshez képest most 20–25 százalékkal kisebb a kísérlet átlagtermése, ami azt mutatja, hogy még több öntözővízre lett volna szükség. Mivel csapadékhiányos évet élünk, ezért a burgonya legveszélyesebb kórokozója, a burgonyavész, avagy a fitoftóra meg sem jelent. Nem volt annyi pára a levegőben, hogy a betegség kialakuljon. A korai fajták augusztus első napjaira teljesen beértek. A későbbi tenyészidejűeknek nagyjából még 1 hónapra van szüksége, hogy a héjuk beparásodjon.

A gyulatanyai bemutatón képet kaptunk a burgonya nemzetközi helyzetéről. Ebben kiemelt szerepe van a holland HZPC magyarországi képviseletének, a Wendler István Kft.-nek. Ezúttal Szőllős Vince ügyvezető tartott rövid ismertetőt. Kiderült belőle, hogy bár Nyugat-Európában sem kedvezett az időjárás a burgonyatermesztésnek, a többi körülmény hatására az ottani gazdák jobban jártak.

Az értékesítési árak emelkedtek, mivel az élelmiszeriparban szinte mindennek az ára nőtt. Ez a burgonyára is kiterjedt, ami végül is felerősítette a burgonyatermesztési kedvet a főbb nyugat-európai burgonya-előállító országokban.

Colomba: nagyon korai fajta, primőr és hagyományos piacra
Colomba: nagyon korai fajta, primőr és hagyományos piacra
Ebben az évben 3200 tonna vetőgumót importált a Wendler István Kft. a HZPC-től. Ez teszi ki a holland behozatalunk 56 százalékát, tehát több mint a felét. A 3200 tonna importált vetőgumó 76 százaléka, vagyis több mint háromnegyede Red Scarlet volt, ami kiemelkedő aránynak tűnhet. De tudni kell róla, hogy volt, amikor a Red Scarlet tette ki az import 90 százalékát.

Feltörekvő fajta mellette a Memphis, ami 13 százalékkal részesedett a HZPC-importból. Későbbi tenyészidejű, de többet és nagyobbat képes teremni, amellett piros héja és sárga húsa miatt igen kedvelt. A Colomba fajta a Wendler István Kft. által importált összmennyiség 8 százalékát tette ki. A népszerűsége egyelőre meg sem közelíti a Red Scarletét Magyarországon, pedig erre a fajtára mondják, hogy a magyaroknak nemesítették ki a hollandok.

A burgonya ára szintén okot ad a bizakodásra.

Itthon a nagybani bruttó ára 170–200 forint körül alakul kilogrammonként. Az EU-ban az időjárás és az inputanyagköltségek emelkedése hatására szintén többet adnak az étkezési burgonyáért, most 25 eurócentért lehet vásárolni kilogrammját. A prognózisok szerint a szárazság miatt az ár további számottevő növekedése várható, de ebben szintén közrejátszik az inputok költségének az emelkedése, és még az erőteljes infláció is.

A zárt körű szakmai rendezvényen részt vett Baracsi Endre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének alelnöke és Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Utóbbi szerint az ország északkeleti részében elszomorító a helyzet. Az őszi árpa tavaly például 5,7 tonnát termett, de idén csak 3,8 tonnát adott. Az őszi búza átlaga tavaly megközelítette a 5,9 tonnát a megyében, de ebben az évben alig haladta meg a hektáronkénti 4,1 tonnát.

Rosi: közép-kései fajta, nagy gumókkal
Rosi: közép-kései fajta, nagy gumókkal

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fontos növény a rozs. A tavalyi átlaga 4,2 tonna volt, idén alig érte el a 3,3 tonnát.

Tavaszi árpából a tavalyi 5,1 tonna helyett csak 3,4 tonnát takaríthattak be. Az őszi káposztarepce megyei átlaghozama tavaly kis híján 3,2 tonna volt, idén 2,9 tonnásra sikeredett.

A közhangulatra jellemző, hogy leginkább a szalmát keresik. Egy nagybáláért 5–7 ezer forintot kérnek, de még így sincs elegendő szalma a nagy állattartók igényeinek a kielégítésére. Még ennél is súlyosabb a helyzet a szálas takarmányok esetében. Az első növedékek felsültek, nem lehetett belőlük szénát készíteni. Most a teljesen sikertelen, száradó kukoricákat silózzák, attól várják, hogy valamivel nő a takarmánykészlet.

Memphis: feltörekvő fajta a HZCP kínálatából
Memphis: feltörekvő fajta a HZCP kínálatából
Ilyenkor szokott lenni a kérődzők legeltetési szezonja, de ez most nem lehetséges. Már most a télire szánt takarmányt etetik helyette a jószágokkal. Még olyan is előfordul, hogy valamelyik gazdának és termelőnek lenne pénze takarmányt – akár szemest, akár tömegtakarmányt – vásárolni, de a környezetében nincs hol megvennie.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete internetes felületet nyitott, amelyen keresztül jelezni lehet, hogy kinek mire volna szüksége: lucernára, szénára, szalmára?

Ugyanott azt is közzéteszik, akinek eladó készlete van valamiből. Igyekeznek összehozni a partnereket, hogy enyhítsenek a hiányon. Elégedetten nyugtázták, hogy a kormány a takarmányszállítás költségét támogatni kívánja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.