Back to top

Kelet-magyarországi Agrárfórum - A jövőre kell koncentrálni

Jakab István szerint egyértelművé kell tenni mindenki számára, hogy a víz mindennek az alapja. Ebben a rendkívüli helyzetben, amikor több önmagában is súlyos tényező nehezíti a gazdálkodást az összefogást kell erősíteni.

Augusztus 12-én a hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum adott otthont a „Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022” szakmai találkozónak. Sőrés István, alpolgármester köszöntötte elsőként az agrárfórum résztvevőit és rövid áttekintést adott Hajdúböszörmény múltjáról és a mezőgazdasághoz fűződő máig tartó nagyon szoros kapcsolatáról.

A helyi agrárvállalkozókat érintő aktuális kihívások kapcsán kiemelte az aszályt és a hozzá kapcsolódó öntözés kérdését valamint a helyi feldolgozóipar részleges hiányát.

Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022 - Hajdúböszörmény
Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022 - Hajdúböszörmény
Fotó: Török Gergely
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke beszédében az agrárfórum aktualitását abban látja, hogy minden eddiginél fontosabb az ágazat szereplőinek az összefogása, párbeszéde, az hogy értsük és megértsük egymás helyzetét. Köszönetet mondott a gazdák helytállásáért, amit a covid járvány idején tanúsítottak. Magyarország szomszédságában dúló háború kapcsán a gazdák összefogását emelte ki, melynek eredményeként a Magyarok Kenyere program révén 72 millió forint értékben került vetőmag és élelmiszer Kárpátaljára.

Az ágazati helyzetének összefoglalásakor az évszázad aszálya kapcsán elhangzott, hogy óriási veszteségekkel kell számolnunk.

Az összes kalászos betakarítása befejeződött és 2 millió tonna eset ki, a kukorica esetén a tavalyi 7,6 millió tonna termésből idén úgy néz ki, hogy 4 millió tonna nem terem meg. A lucerna első kaszálásakor a tavalyi felét lehetett betakarítani, utána szinte semmit. A széna szalma hozama szinte minimális mennyiségű. A legelők felégtek, az állatállomány sok helyen a téli takarmányt fogyasztja.

Ebben a rendkívüli helyzetben Jakab István az összefogás fontosságát emelte ki. Mint elmondta a MAGOSZ és a NAK munkatársai arra kérték a dunántúli gazdákat, hogy az árképzések kapcsán visszafogottságot tanúsítsanak és segítség gazdatársaikat.

Jakab István: a rendkívüli helyzetben az összefogás fontos
Jakab István: a rendkívüli helyzetben az összefogás fontos
Fotó: Török Gergely

Fontosnak nevezte, hogy az állatállomány tekintetében a rendkívüli helyzetet ne csak átvészeljük hanem a következő esztendőt elő kell készíteni, ezért az a  feladat, hogy az állatállomány kényszervágását megelőzzük.

A kormány érzékelte a probléma súlyát, ezért került létrehozásra az Aszály veszélyhelyzeti operatív törzs. A helyzetben szükséges jogszabályi feladatokat mindenek előtt igyekeznek végrehajtani, de az operatív törzs tagjai minden javaslatot, ötletet, jó gyakorlatot szívesen fogadnak és várnak. Egyik fontos intézkedésnek nevezte, hogy mivel nagy távolságokra kell nagy tömegű takarmányt szállítani ezért segítség lesz az a 3 milliárd forint keretű támogatás amellyel a kormányzat segítséget kíván nyújtani.

Szakemberek bevonásával Magyarország vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszerét ki kell alakítani, meg kell fogni az ide beáramló vizek jelentő hányadát. Egyértelművé kell tenni, hogy a víz mindenek az alapja.

A csapadékvizet meg kell tartani, ahol csak lehet, mert a talajvíz szintje drasztikusan lecsökkent.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy a kalászosokat öntözzük, most már úgy tűnik a termésbiztonság érdekében akár még erre is szükség lehet. Az első lépés a talajban a víz megtartása kell, hogy legyen, melyhez tározók létrehozására van szükség – mondta Jakab István. A vízgazdálkodás kérdésén, a legmagasabb szinteken dolgoznak, de a gazdák összefogására és munkájára is szükség van. A harmadlagos vízművek rendbetétele kulcsfontosságú a víz földeken történő fogadásához, melyhez szükséges gépbeszerzési pályázat kialakításán is dolgoznak már.

Kihangsúlyozta, hogy a középoktatás szintjének megerősítése fontos. Ezen a szinten kell biztosítani azt a feltételrendszert, informatikai és technikai hátteret, amelynek révén a kikerülő diákok professzionális munkát tudjanak végezni a mezőgazdaság különböző ágazataiban.

Számos program keretében az ágazati digitalizáció elindult, ez a 21. század, az élet azt igazolta, hogy nem lehet megkerülni.

Papp Zsolt György: az agrárium kihívása a következő generáció kérdése
Papp Zsolt György: az agrárium kihívása a következő generáció kérdése
Fotó: Török Gergely
Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nyitó előadásában összefoglalót tartott az agrárium helyzetéről a támogatási rendszerről. Beszédében részletes ismeretet nyújtott az uniós csatlakozásunk óta az ágazatba érkező támogatások számáról és hasznáról. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság elsődleges feladata, hogy termeljünk és ellátást biztosítsunk, valamint a stabilitáshoz a feldolgozóipar is nagyon fontos. Személyes megítélése, hogy precíziós gazdálkodást folytatni ma már öntözés nélkül elképzelhetetlen.

Nem az a lényeg, hogyan tudunk sorra és annak nyomára vetni, vegyszerezni, műtrágyát kijuttatni, ha nincs víz megkérdőjeleződik a termelés és annak stabilitása is.

A helyettes államtitkár előadásában elhangzott, hogy a gazdatársadalom a legkörnyezetvédőbb, mert amit örökül kaptak azt szeretnék továbbadni. Magyarország megduplázta a környezettudatos gazdálkodásra bevont területek nagyságát. Az agrár-környezetgazdálkodásban 1,2 millió hektárral vesz részt és az elmúlt időszakban az ökológiai területek nagysága is megduplázódott.

Kiemelte, hogy az agrárium kihívása a következő generáció kérdése. A generációváltás fontossága, az ágazat jövőjét határozhatja meg. Erre a minisztérium külön programot indít, ahol a gazdaságot átvevő fiatalok helyzetét kívánják segíteni. A korábban meglévő fiatal gazda pályázatot jelentősen átalakítják.

Mint mondta nem lehet ma már elvárni, hogy valaki 40.000 euró támogatásért öt éven keresztül működtessen egy gazdaságot.

Ezét egy új pályázat kerül kidolgozásra, amely jobban igazodik a jelen kor kihívásaihoz.

A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum adott otthont a „Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022” szakmai találkozónak.
A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum adott otthont a „Kelet-magyarországi Agrárfórum 2022” szakmai találkozónak.
Fotó: Török Gergely

Előadása zárásaként Papp Zsolt György a közös agrárpolitika változásairól beszélt. Kifejtette, hogy az új időszakban lehetőség lesz arra, hogy kibővítve kerüljön, például a vizenyős földekkel a terület alapú támogatások jogossági köre.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a talajra, mint a legfontosabb erőforrásunkra.

Az agrárfórumon aktuális kérdéseket feszegető kerekasztal-beszélgetésekre került sor olyan témákban, mint a szakképzés átalakítása és az új agrárszakképzési centrumok feladatai, a sertéságazat kitörési lehetőségei, a szarvasmarha- és tejágazat lehetőségei, takarmányozási dilemmák és a növénytermesztés előtt álló kihívások. A kerekasztal-beszélgetéseken elhangzottakról részletesen beszámolunk a Magyar Mezőgazdaság 34. számában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szilva az őszi gyümölcsök szupersztárja

Az Európai Friss Csapat – az ízek ereje! program őszi workshopján Bernáth József séf egy izgalmas szilvás receptet mutatott be, de mellette kiderült az is, melyek azok a szuper tulajdonságok, amelyek miatt a szilva igazi szupersztárnak számít a gyümölcsök között.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a zalai Becsehelyen

Mintegy félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a Zala megyei Becsehelyen, ahol kedden csaknem félszáz fajta bírálatát végezték szakemberek és laikusok; azokat a változatokat keresték, amelyek kereskedelmi forgalomba vagy további feldolgozásra kerülhetnek.

Jelentősen drágultak a vetőmagok, visszaeshet forgalmuk

Több éves növekedés után a jelentős áremelkedés miatt visszaeshet a kalászos vetőmagok forgalma, ennek ellenére idén ősszel esetenként hiány lehet a kínálatban – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett jelentésben.

Történelmi lehetőség, történelmi felelősség

Országos tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szeptember 19-én Gödöllőn. A közgyűlés résztvevői – a tisztújítás mellett – értékelték az elmúlt 4 év munkáját és meghatározták az elkövetkező időszak feladatait is.

Tehetséges fiatal fejlesztők dolgoznak az agráriumban felmerülő kihívások megoldásain

Kezdetét vette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) agrár startupokat és nagyvállalatokat összekötő programja, a NAK TechLab inkubációs program. A negyedik éve megrendezésre kerülő program fő célja, hogy a legnagyobb agrárvállalatok fiatal magyar startupperekkel közösen olyan új és formabontó digitális megoldásokat fejlesszenek, amelyek gyorsan és széles körben eljutnak a magyar gazdálkodók hétköznapjaiba és beépülnek a gyakorlatba.

A szója teljesítménye az aszályban

Országos szójatanácskozást tartottak szeptember 6-án Prügyön. Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke megszállott szójatermesztő, és mint ilyen, elkötelezett szakember. Jó ideje mindent megtesz ennek a fehérjenövénynek a népszerűsítéséért.

Több, jobb, nemzetközibb

A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete harmadik alkalommal rendezte meg a Hungarogreen szakkiállítást és konferenciát a Flora Hungaria nagybani virágpiacon. A dísznövénytermesztő és -kereskedő, parképítő és parkfenntartó, tájépítész, valamint a háttéripart képviselő szakembereknek szóló faiskolai seregszemle idén is a szakmai összefogás jövőbe mutató példája volt.

Javában tart a szilvaszezon: a tavaszi fagy és a nyári szárazság ellenére is közel átlagos a termés

Az Európai Friss Csapat – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő edukációs programja – és annak sportoló nagykövete, Valter Attila a hazai szilvatermesztéssel és az idei terméssel ismerkedett a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Ceglédi Kutatóállomásán.

Kisebbek lesznek a szamócák, ha mérgezett méhek porozzák be a növényt

Azok a magányos méhek, melyek egy klotianidin nevű növényvédő szert fogyasztottak a repceföldeken, lomhábbak lettek. Ráadásul az ilyen méhek által beporzott szamócák kisebb termést hoztak. Erre egy Svédországban, a Lund Egyetemen végzett tanulmány mutatott rá.