Back to top

A halgazdaságokban is fogy a víz

Az aszály miatt a halastavak vízszintje is kritikus. A gyorsan felmelegedő vízben könnyen alakul ki oxigénhiány, de a halak táplálékforrása is fogytán van. Állami segítség nélkül pedig sok halgazdaságot a csőd fenyeget.

Az aszály nemcsak a szántóföldeken, hanem a halastavaknál is óriási pusztítást okozott – mondta az InfoRádiónak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. A halállományra az első csapást az jelentette, hogy a leszűkülő vizes élőhelyeken hirtelen nagyon sok lett a vízimadár, amelyek pusztítják a halakat. Mivel a természetes vizes élőhelyek is összeszűkültek a szárazság miatt, így a védett vízimadarak a halgazdaságok körül keresnek menedéket és táplálékot.

halda_to_aszaly_mti_komka.jpg

Pusztulnak a halak a kiszáradóban lévő Halda-tóban, a Nógrád-megyei Bátonyterenyén
Pusztulnak a halak a kiszáradóban lévő Halda-tóban, a Nógrád-megyei Bátonyterenyén
Fotó: MTI/Komka Péter

A másik probléma a szakember szerint, hogy az oxigén mellett elfogy a halak élelme is a tóból. A fölmelegedett vízben nem terem meg a plankton vagy az alga.

"Lehetne kényszerlehalászással menteni a menthetőt, de nincs hova áttelepíteni a halakat, mivel a szárazság egyik tavat sem kíméli.

A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség" – mondta el Lévai Ferenc.

"A gond éppúgy általános, mint a szántóföldi gazdaságok esetében, csakhogy az utóbbiak veszteségeit a kormányzat minden lehetséges módon kompenzálja" – szögezte le Lévai Ferenc. A halászatok azonban nem jutnak semmiféle kárenyhítéshez.

Azt is hozzátette, hogy a probléma hosszú távú, nemcsak az a gond, hogy ma nincs víz a halastavakban, hanem a trend is az, hogy a következő időszakban ugyancsak nehezen juthatnak vízhez a halgazdaságok. Lévai Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy elhanyagoltak a csatorna- és a belvízlevezető rendszerek.

Szerinte az elmúlt 20-30 évben elmaradtak a fejlesztések. Pedig ma Magyarországon a legtöbb vizet a halastavak tudnák megtartani

– hívta fel a figyelmet.

"Rengeteg dolgot el tudunk viselni, a hideget, a meleget, de egyet nem: a víz hiányát" – állapította meg a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.

Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Őrizzük meg csontjaink egészségét nassolnivalókkal

Minden harmadik 50 év feletti nő és minden ötödik férfi a csontritkulás miatt szenved csonttörést, ugyanis ez a betegség okolható a csontok gyengeségéért és a csonttörések kockázatának növeléséért. A töréssel járó kellemetlenségek miatt érthető, hogy az emberek miért szeretnének minden módot megragadni, hogy csökkentsék ennek a gyakori eseménynek a kockázatát.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Újra pályázható lesz a mezőgazdasági kisüzemek támogatása

Módosították a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása” című (VP2-6.3.1-20 kódszámú) felhívást, melynek következtében újra nyitják a konstrukciót. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja új szakasszal került kiegészítésre, így a támogatási kérelmek benyújtására a hetedik szakasz keretében, 2022. november 17. – 2022. november 30. között lesz lehetőség.

A hétvégén rendezik meg a Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztivált Szolnokon

Haltelepítés, horgász- illetve főzőverseny, hazai és nemzetközi halételek bemutatója és kóstolója, valamint több színpadi program várja a látogatókat a kilencedik Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztiválon szeptember 24-én és 25-én Szolnokon, a Tisza partján, a gyaloghíd környékén és a Tiszai hajósok terén - olvasható a szervező Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. közleményében.