Back to top

Hová vezet a vándorlás?

Idén, amikor beindult a tavasz, s nagy nehezen fejlődtek a méhcsaládok, az időjárás ismételten nem volt kegyes hozzánk. Felénk a repcék nagy részét még az ősszel ki kellett tárcsázni a száraz idő miatt. Ahol megmaradt a repce, ott komoly feszültségek keletkeztek a vándorhelyek miatt.

Gyakran hallunk olyan megoldásokat a vándorméhészek távoltartására, amelyek nem igazán sportszerűek. Az utóbbi és legrafináltabb az volt, hogy elhíresztelték a kiszemelt repceföld röpkörzetében: nyúlós költésrothadás gyanúja miatt vettek mintát egy méhészetből.

Több sem kellett a méhészek egy részének, felszedték a levert táblákat vagy a már pár napja lepakolt méhcsaládokat, s menekült, ki merre látott.

A riadalom és a félsz a vándorlás kezdetén valós, hiszen idén biztatónak ígérkezik végre az akác [az írást az akácvirágzás legelején kaptuk – a Szerk.], s ha valaki egy fent említett repcés területen marad és bevállalja annak veszélyét, hogy zárlat alá kerül, annak oda az éve és a megélhetése!

Illusztráció
Illusztráció

Gondoljunk bele, az elveszett haszon mellett még számos veszélyt vállal a méhész: megfertőződve az állományára tizedelés vagy komoly (50 százalékos) fertőzés esetén az egész állomány méhcsaládjainak kötelező kiirtása vár az új, 60 százalékos „kártalanítás” fejében. Farkast kiáltani veszélyes dolog, és ha belegondolunk, tavasszal nyúlós betegség megjelenése igencsak érdekes, hiszen ez a betegség a nyár végén, kora ősszel a kutatásos és rablásos időszakhoz kötött. Tudom, vannak áthúzódó zárlatok is, de az egy másik történet. Azon a területen, ahol tavasszal felüti a fejét a nyúlós, ott már az ősszel is gondok voltak.

A vándorméhészek ilyenfajta riogatása nem tisztességes, amennyiben nincs valós alapja!

Napraforgó virágzása idején mi is küzdünk Tószegen, helybéli méhészként, az idetelepülő vándorméhészek azon részével, akik a törvényi előírásokat és a méhészerkölcsöt figyelmen kívül hagyva, kényükre-kedvükre telepednek le. Úgy gondolom, hogy a vándorlásokat ellenőrző szerveknek (önkormányzat, hatósági állatorvos, közvetetten méhegészségügyi felelős) időszakonként, főleg ott, ahol jogszerűtlen magatartás merül fel, összehangolt ellenőrzést kellene tartaniuk, hogy mindenkit rákényszerítsenek a jogkövető magatartásra. Tudom, hogy ez komoly teher és munka az önkormányzatoknak, hatósági állatorvosoknak és termelési szezonban a méhegészségügyi felelősöknek, de el kellene kezdeni a rend betartását, mert – lásd a cikkem első felében írtakat – olyan megoldásokat találnak ki a méhészek, ami ellehetetleníti a vándorlást. Az írásom közben kaptam egy másik méhésztárstól a hírt, hogy a repcetábláról hat nap után szednie kellett a sátorfáját, mert a helybeli méhész hathatós közbenjárására a terület tulajdonosa felszólította a távozásra, „valami betegséget vihet oda” indokkal!

Méhcsaládjai egészségesek, vándorlásra alkalmasak voltak, s a kellemetlenségek elkerülése végett inkább hazapakolt.

Illusztráció
Illusztráció
Valós gond a vándorlás során, de főleg kezdetén, félve a betegségektől, a megfelelő, biztonságos vándorhely kiválasztása, és a helyzetet csak rontotta az állami kártalanítási összeg egyoldalú csökkentése. Már látható, érzékelhető gondokat szült egy kívülről, az asztal mellől jövő, át nem gondolt, a szakmai szervezeteket meg nem hallgató, ágazatunkat érő fiskális jogszabályváltozás. Ez más veszélyeket is rejt, s belegondolni is rossz a következményekbe. Tudom, kicsit mesterkélt párhuzamot vonni, és okoskodásként hathat a következtetések levonása. A méhészek a nyúlós megjelenésekor nem jelentik az esetet, megpróbálnak házon belül tüzet oltani, amivel, ha nem sikerül, állóméhészetek esetén az egész falut, vándorméhészetként a vándorlási helyeket is végigfertőzhetik. Az ilyen eltitkolt betegségű méhészetek időzített bombaként országos szinten komoly veszélyeket rejtenek. Méhegészségügyi felelősként rá sem merek gondolni, hogy ez mekkora terhet róhat a méhegészségügyi hálózatra.

A megnövekedett esetek miatt pánikszerűen fogják elhagyni ezt a tisztséget a munkatársak. Így is nehéz egészségügyi felelősöket találni, mert akik benne dolgoznak, azok túl vannak terhelve.

Büszkék vagyunk arra, hogy az Európai Unióban nálunk milyen komolyan veszik a méhegészségügyet és az egészségügyi hálózatunkat, amely a térségben egyedülálló – de azoknak, akik erre felügyelnek, most akkor hogyan tovább…?

Buczkó Endre,

Tószeg

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Victoria Beckham egy videóban fedte fel férjének, Davidnek a meglepő szenvedélyét

Victoria Beckham divattervező megosztott az Instagramon egy videót, amelyben az egykori labdarúgó látható, amint az általa tartott méheket gondozza a cotswoldsi vidéki otthonukban. A brit Vogue magazin is beszámolt arról, hogy David Beckham méhész lesz és felhívták a figyelmet arra is, hogy a házaspár öltözködésében és megjelenésében is igazodnak új szenvedélyükhöz.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Mit tartalmaz a legjobban teljesítő méhtakarmány? (2.)

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük. Ebben a cikkben a kezdetekről, nevezetesen Antonius de Groot tanulmányáról és megállapításairól lesz szó.

Világos, sűrű, és ami a lényeg: mennyiség is lett!

Idei akáctermésünk emlékezetes marad – világos, sűrű, és ami a lényeg: végre mennyiség is lett. Sok-sok év után a hazai méhészek többsége (majdnem mindenki) örülhet, hiszen az évek óta üresen maradt hordók megteltek akácmézzel. De nemcsak a termés, hanem a virágzás is emlékezetes marad, hiszen az „öregek” sem emlékeznek ilyen hosszan tartó virágzásra, és ismét bizonyított a sarjú: akárcsak tavaly, sok helyen a sarjú (másodvirágzás) adta a nektár zömét.