Back to top

A szalonna hatása az egészségre

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb.

A táplálékkal bevitt koleszterin nem emeli közvetlenül a vér koleszterinszintjét, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy a telített zsír lehet a fontosabb tényező. A magas koleszterintartalmú élelmiszerek, köztük a szalonna, általában magas telített zsírtartalmúak is. A legtöbb ember számára mértékkel biztonságosan fogyaszthatók a különböző ételek, de a sok szalonna és más magas zsír- és nátriumtartalmú ételek fogyasztása növeli a szívbetegség kockázatát.

Mennyi koleszterin van a szalonnában?

Az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) szerint egy 28 grammos adag nyers szalonna körülbelül 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz.

Ugyanakkor a pontos mennyiség függ a márkától, az egyén által elfogyasztott mennyiségtől és a szalonna elkészítési módjától.

Például a szalonna vajban vagy olajban való sütése általában növeli a koleszterintartalmat.

Emeli-e a táplálékkal bevitt koleszterin a vér koleszterinszintjét?

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin magasabb vér koleszterinszintet eredményez, de az újabb kutatások szerint nem így van. Egy 2022-es tanulmány szerint, az étrendi koleszterin nem emeli jelentősen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) vagy "rossz" koleszterin szintjét. A vér koleszterinszintjére gyakorolt pontos hatása, ha van egyáltalán, továbbra is tudományos vita tárgya. A telített zsírok azonban emelik az LDL-koleszterinszintet. A szalonnában lévő telített zsír még akkor is növelheti a koleszterinszintet, ha annak koleszterintartalma nem.

Az American Heart Association (AHA) ajánlása szerint a kalóriák legfeljebb 6-7%-a származhat telített zsírból.

Egy napi 2000 kalóriát fogyasztó személy esetében ez 120 kalóriának, azaz körülbelül 13 gramm telített zsírnak felel meg.

A szalonna körülbelül 3,53 gramm telített zsírt tartalmaz szeletenként. Ez azt jelenti, hogy sok felnőtt esetében a két szelet szalonnában lévő telített zsír mennyisége jelentősen hozzájárulna az ajánlott napi határértékhez.

A szalonnával kapcsolatos egyéb egészségügyi aggályok

Telített zsírtartalmán kívül a szalonna számos más módon is hatással lehet a koleszterinszintre és a szív- és érrendszeri egészségre:

Nátrium: a szalonna magas nátriumtartalmú étel, így megemelheti a vérnyomást és növelheti a szívbetegségek kockázatát.

Nitritek: a szervetlen nitritek egyfajta tartósítószerek, amelyeket számos vállalat használ a sertéshúsból készült termékeken, beleértve a sonkát, a kolbászt és a szalonnát.

Egy 2019-es vizsgálat szerint összefüggés van a nitritek magas fogyasztása és a gyomorrák között is.

Kalóriák: bár a szalonna jellemzően vékony szeletekben kerül forgalomba, kalóriadús élelmiszernek számít, hiszen 110 kalóriát tartalmaz nyers szeletenként. Ezt fontos figyelembe venni az adagok méretének meghatározásakor.

A szalonna része lehet a szívbarát étrendnek?

Mérsékelten adagolva a legtöbb élelmiszer hozzájárulhat a szívbarát étrendhez. Azonban a szalonna nagy mennyiségű telített zsírt és nátriumot tartalmaz, az embereknek korlátozniuk kell a fogyasztását. A szívbetegségekkel rendelkező személyeknek érdemes megfontolniuk, hogy csak ritkán és kis mennyiségben fogyasszanak szalonnát. Például szendvicsbe vagy salátába tehetnek szeletelt szalonnát, hogy ízesítsék azt, valamint a szalonna grillezése sütőolajok nélkül csökkenti az egy adagra jutó zsír mennyiségét. Ezenkívül az emberek kereshetnek nitritmentes változatot is, vagy választhatnak nitritmentes alternatívákat, például egyes hagyományosan pácolt sonkák nem tartalmaznak nitriteket.

A táplálkozásban a telített és a transzzsírok nagy mennyisége egyaránt emeli az LDL-koleszterinszintet.

A telített zsírok olyan élelmiszerekben vannak jelen, mint például: vörös húsok, magas zsírtartalmú tejtermékek (tejszín és vaj), pékáruk (sütemények és péksütemények), bizonyos olajok (pálmaolaj és a kókuszolaj).

Az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintén növelheti az LDL-koleszterinszintet. Az LDL-lel ellentétben a HDL-koleszterin jótékony hatású, és ha nincs elég, az növeli a szívbetegségek kockázatát. Az alacsony HDL-koleszterinszinthez hozzájárulhatnak többek között a következők: dohányzás, túlsúly és elhízás, inzulinrezisztencia, bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, androgének és progesztogének) és bizonyos genetikai feltételek.

Azok az emberek, akiknek nincs egészségügyi problémájuk, vagy akiknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsony, mértékkel fogyaszthatnak a szalonnát.

Aki azonban aggódik a koleszterinszintje miatt, az forduljon orvoshoz vagy dietetikushoz. Azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, magas a vérnyomásuk, vagy akiknél fennáll a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, lehetséges, hogy teljesen el kell kerülniük a szalonnát. Az illetőnek orvosával vagy dietetikussal kell beszélnie további tanácsokért.

Forrás: 
medicalnewstoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.