Back to top

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

A körtefa törzsének körkörösségét megtartó mű középterében kendős asszony magaslik fel, aki a kezében tartott kenyérből szeleteket vág a körülötte várakozóknak. A budapesti konferencia szimbólumává vált szobormű részletét felhasználva Vertel József (1922–1993) grafikusművész bélyeget tervezett, amelyet a Magyar Posta 1970-ben jelentetett meg. A szobor Magyarország ajándékaként a FAO római székházába került, amit id. Szabó István, 1972-ben tett római útja alkalmával, láthatott is.

A művész hazatértét követően újrafaragta nevezetes szobrát, amelyet a 70. születésnapja alkalmából a Műcsarnokban rendezett egyéni kiállításán mutatott be.

Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Fotó: Dr. Matits Ferenc
Az alkotást Romány Pál akkori mezőgazdasági miniszter a kiállítás nyitóünnepségén megvásárolta, így került a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe.

A Nógrád megyei Cereden 1903-ban született és 30 éve, Benczúrfalván elhunyt őstehetség 1969-ben megjelent Fába faragott esztendők című könyvében a következő szavakkal foglalja össze életét: „Szegény uradalmi kerékgyártó fiának születtem, sok viszontagság után magam is uradalmi kerékgyártó mester lettem. Megbecsült és irigyelt ember ugyan végül ott, a nógrádi szegény cselédemberek, bányászok világában – nekem ez mégsem volt „jó”. Többre, másra törekedtem. Művész akartam lenni mindenáron. Most, visszatekintve elmúlt életemre, szinte alig hihető, hogy az a hajdani szándék valóra vált. Művész lettem. Évtizedek óta faragom a fát, embereket formálok a lelketlen fatömbökből.”

A Kossuth-díjas szobrászművésztől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum több alkotást is őriz, amelyek közül témaválasztása, művészi megfogalmazása miatt a Kenyér című többalakos műve méltán emelkedik ki.

Pátzay Pál, Kovács Margit és mások is megmintázták a kenyérszelés pillanatát, de id. Szabó István alkotása egyedi kisugárzás, hatásosság tekintetében felülmúlja ezeket. Id. Szabó István a kenyér utáni vágyakozás hiteles ábrázolása során szobrának szereplőit a magyar népművészet elemeivel ruházta fel.

A művész műhelyében készültek állattartással, szőlőműveléssel, betakarítással és más egyéb munkavégzéssel például bányászkodással kapcsolatos sorozatok is. Id. Szabó István művészetét a kezdetektől fogva a munka becsületének kifejezése jellemezte, akár kicsiny figurákkal, akár nagyszabású ciklusokkal jelentkezett. 1934-től – amikor először találkozhattunk nevével – mintegy hat évtizeden keresztül faragta fába és kőbe, valamint alkotta bronzba műveit. A nógrádi népviselet, a paraszti és a bányászvilág plasztikai megörökítésével egy azóta átalakulóban lévő, eltűnő létformának néprajzi hitelességű megjelenítése fűződik id. Szabó István nevéhez.

Dr. Matits Ferenc

művészettörténész

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.

Neggst tojáshelyettesítő

A Neggst Foods GmbH kifejlesztett egy vegán tojásalternatívát, ami úgy néz ki és használható, mint a tyúktojás.

A szilva az őszi gyümölcsök szupersztárja

Az Európai Friss Csapat – az ízek ereje! program őszi workshopján Bernáth József séf egy izgalmas szilvás receptet mutatott be, de mellette kiderült az is, melyek azok a szuper tulajdonságok, amelyek miatt a szilva igazi szupersztárnak számít a gyümölcsök között.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

Őrizzük meg csontjaink egészségét nassolnivalókkal

Minden harmadik 50 év feletti nő és minden ötödik férfi a csontritkulás miatt szenved csonttörést, ugyanis ez a betegség okolható a csontok gyengeségéért és a csonttörések kockázatának növeléséért. A töréssel járó kellemetlenségek miatt érthető, hogy az emberek miért szeretnének minden módot megragadni, hogy csökkentsék ennek a gyakori eseménynek a kockázatát.

A fekete tea fogyasztása csökkentheti a halálozási kockázatot

A zöld tea régóta hírnevet szerzett az egészségre gyakorolt jótékony hatásáról, a kutatások sokkal vegyesebbek a fekete teával kapcsolatban. Maki Inoue-Choi, a National Cancer Institute epidemiológusa szerint az egyik probléma az, hogy a teával és a halálozással kapcsolatos kiterjedt megfigyelési vizsgálatok olyan országokra összpontosítottak, mint Japán vagy Kína – ahol a zöld tea népszerűbb.