Back to top

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A tudományos Tilia nemzetségnév eredete vitatott. Általában az ógörög „ptelea” (szil), „ptilon” (szárny) vagy „tilós” (rost, szál) szavakra vezetik vissza, de létezik magyarázat óörmény gyökerekre is. A platyphyllos fajnév viszont egyértelműen széles levelűt jelent.

A tudományos nevekhez hasonlóan, bonyolult és vitatott a magyar hárs szó eredete is.

Feltevések szerint finnugor eredetű, és fakéregre vagy háncsra utal, ami összefügghet azzal, hogy a hársak szalagosan leválasztható kérgét sokáig kötözésre használták.

A hársnemzetség megközelítőleg 20-30 fajt számlál, ám az alacsony fajszám mögött rendkívüli alakgazdagság és a fajok közötti erős hibridizációs képesség áll. Az eredetileg izolált elterjedésű alakokat kertészeti célból sokfelé elterjesztették, és a kultúrában is számos köztes alak jött létre.

Számára kedvező körülmények között a nagylevelű hárs hosszú (200-300 év) életű fa, és jó termőhelyen 35-40 méter magasra is nőhet, hosszú, ágtiszta törzset nevelve. Sziklás talajokon viszont gyakran csak 10-15 méter magas, növekedése pedig szabálytalanabb.

A többi hársfajhoz hasonlóan tuskóról kimeríthetetlenül sarjadzó növény, akár a földet érő ágai is legyökeresedhetnek.

Síkvidéken és a településeken általában ültetett példányait láthatjuk
Síkvidéken és a településeken általában ültetett példányait láthatjuk
Kérge sokáig sima, majd idősebb korára hosszirányban repedezett, szürkés- vagy feketésbarna. A vessző kissé zegzugos, váltakozó állású rügyekkel, a hajtás felszíne olajzöld, barnás, egyes alakokon vöröses, kezdetben általában egyszerű szőrökkel borított, amely gyakran tartósan megmarad. A kerekded levelek kissé részaránytalanok, szíves vállúak, hosszú nyelűek, a levéllemez 6-12 centiméter hosszú. A levélfonákon a harmadrendű erek erőteljesek, feltűnően kiemelkednek, az érzugok szőrösek. A levélszél élesen fűrészes. A virágok 2-5, esetenként 7 tagú álernyőkben nyílnak, amelyek virágzati tengelye a hosszának kb. felén összenőtt a kapcsolódó murvalevéllel, ami később a terméságazat repítőkészülékeként szolgál.

Kiváló méhlegelő

A virágok 2-7 tagú álernyőkben nyílnak
A virágok 2-7 tagú álernyőkben nyílnak
A hársak ültetéséről már a középkori kolostorkerteket bemutató krónikákban említést tettek. Mátyás király korában kifejezetten díszfaként ültették templomkertekbe, udvarházakba, kastélyparkokba is, illetve utak mentén fásítás céljából. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét nem viseli el. A fafaj kiváló méhlegelő. A hársméz intenzív illatú, flavonoidokban gazdag, emiatt alkalmas felső légúti betegségek, alvászavar enyhítésére, illetve görcsoldó hatása is van. A hárs a középkor szent fája volt, jól faragható puha fájából templomi szobrokat is készítettek.

A lágyan illatos, sárgásfehér virágok június elején nyílnak, bennük a porzók hosszabbak a szirmoknál, amelyek tövében nincs mézfejtő. A termés 7-10 milliméter átmérőjű, molyhos, vastag falú, felületén négy-öt feltűnő bordával.

Molyhos, vastag falú termése bordázott
Molyhos, vastag falú termése bordázott
A nagylevelű hárs szubmediterrán-szub-atlanti jellegű közép-európai faj. Magyarországon főleg a középhegységekben él, a dombvidékeken csak elszórtan, míg a síkságokon többnyire ültetett példányait láthatjuk. Ahogy az elterjedési terület egészére, hazánkra is igaz a megállapítás, hogy a széles körű erdészeti-kertészeti alkalmazás miatt aligha tisztázható pontosan az eredeti elterjedése.

Viszonylag szárazságtűrő, inkább mészkedvelő faj, a legnedvesebb és legszárazabb szélsőségek kivételével gyakorlatilag bármilyen erdőtársulásban előfordulhat.

Jelentős (természetes) elegyarányt, vagy akár uralkodó szerepet főleg hegyvidéki, sziklai élőhelyeken (szurdok-, törmeléklejtő és sziklaerdők) érhet el, ahol társulást alkothat hasonló ökológiai stratégiájú fajokkal (pl. virágos és magas kőris, korai, hegyi és mezei juhar, mezei és hegyi szil). A faj kitűnően alkalmazható árnyaló szint létrehozására másodlagos erdőkben. Települések környezetében gyakran a városi fásításokból kivadulva jelenik meg, sokszor olyan területeken is, ahol egyébként nem őshonos.

A faj nagyon változatos, a közép-európai területeken általában öt alfaját különböztetik meg, amelyek két nagyobb csoportra bonthatók. Az alfajokat nehéz megkülönböztetni, meghatározásukra csak a nagyobb fák virágzó-termő hajtásai alkalmasak.

A kerekded levelek szíves vállúak, hosszú nyelűek
A kerekded levelek szíves vállúak, hosszú nyelűek

Fotók: Korda Márton és Vigh Ilona

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folyamatos a lakossági tűzifaigények kiszolgálása

Folyamatosan szolgálják ki az igényeket és növelik a termelési kapacitást az erdőgazdaságok - közölte Nagy István agrárminiszter.

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Árplafont vezettek be Romániában a tűzifára

Korlátozzák a tűzifa és más fűtésre használt faanyagok árát Romániában: erről szerdai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Fakitermelési munkák a Sóstói-erdőben

A nyíregyházi Sóstói-erdő nyugati tömbjében végez fakitermelési munkákat a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. Egy mintegy 6 hektáros területen ún. növedékfokozó gyérítés kezdődött. A vöröstölgyes esetében a cél a visszamaradó állomány jobb növekedésének elérése.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.