Back to top

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

A vanília egy orchideaféle
A vanília egy orchideaféle
A Göttingeni, Marburgi és Hohenheimi Egyetemek tudósaiból álló kutatócsoport rámutatott, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvényeknek több haszna is van - írja a Phys.org. Az eredményeket a Nature Communications című folyóiratban tették közzé.

A tanulmányban a kutatók a vanília agroerdészeti rendszereinek terméshozamát vizsgálták Madagaszkár északkeleti részén, a világ legnagyobb vaníliatermesztő területén, ahol főként kisbirtokos gazdákat találni. Ezeket az eredményeket a fák, lágyszárú növények, madarak, kétéltűek, hüllők, pillangók és hangyák által biztosított biológiai sokféleséggel írták le.

Megállapították, hogy a termelés ökológiai és gazdasági szempontjai összekapcsolhatók: a vaníliatermés növelése nem függött össze a biológiai sokféleséggel.

Ezenkívül a parlagokon létesített ültetvények vaníliatermése nem különbözött az erdőben létesített ültetvényekétől.

"A jó hír az, hogy a gazdáknak nem kell erdőt irtaniuk a magas hozamok eléréséhez. Sőt, a vanília termesztésével a biológiai sokféleség szempontjából hozzáadott értéket teremthetnek a parlagon heverő földeken" - mondja az első szerző, Dr. Annemarie Wurz, aki korábban a Göttingeni Egyetem agroökológia szakán doktorált, jelenleg pedig a Marburgi Egyetem posztdoktori kutatója. "Madagaszkár északkeleti részén a vanília export több tízezer kistermelő számára fontos bevételi forrást jelent, és a széles körben elterjedt termesztés lehetőséget biztosít a kitörésre a szegénységből." Egy másik érv a biológiai sokféleség:

a parlagon hagyott földek helyett erdőben termesztett vanília az összes faj 23 százalékának elvesztéséhez vezetett, az endemikus fajok pedig 47 százalékkal csökkentek.

A vanília termése
A vanília termése
Ha a gazdák sűrűbben ültették a vaníliát vagy növelték a vanílianövények méretét, a termés nagyobb volt, de a fa- és hüllőfajok száma csökkent. Ez azonban nem volt negatív hatással a madarakra, kétéltűekre, pillangókra, hangyákra és lágyszárú növényekre. "Azt is megfigyeltük, hogy a faji diverzitás növelhető az ültetvényeken és a tájban magasabb fák telepítésével" - mondja a társszerző, Teja Tscharntke professzor, a Göttingeni Egyetem agrárökológusa. A társszerző Ingo Grass professzor, a Hohenheimi Egyetem trópusi mezőgazdasági rendszerek ökológusa hozzáteszi:

"A vaníliatermesztés támogatása a parlagon heverő földeken ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős.

Ez jól illeszkedik a jelenleg zajló ENSZ az ökoszisztéma-helyreállítás évtizedéhez (mely 2021 és 2030 közötti évekre vonatkozik). Emellett ez a tanulmány bemutatja a biológiai sokféleség védett területeken kívüli előmozdításának és megőrzésének lehetőségeit."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.