Back to top

A Csatai-völgy mondája

Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.

A Lila-hegy csúcsán 2017 előtt, mondhatni, életveszélyes állapotok uralkodtak, mivel a 1977-ben odaépített vasbeton geodéziai mérőtoronyra vezető létrák foghíjasak voltak, a tetején a labilisan rögzített korlátok jobb sorsukat várták, a szerencsének volt köszönhető, hogy a felkapaszkodók közül senki sem sérült meg. Negyvenöt éve az épület az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat része volt, egyike a 106 hasonló építménynek, melyről napjainkban már alig végeznek méréseket.

Fotó: Bene Zsolt

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018-ban adta át a kirándulók számára a felújított és kilátóvá alakított tornyot, amely összehasonlíthatatlanul szebb a korábbi állapotánál. Ha pedig felmászunk a tetejére, a viszonylag szerény tengerszint feletti magasság ellenére (326,2 méter, melyből 312,9 a hegy, 11,7 a kilátó és kb. 1,6 méter a felnőtt ember szemmagassága) meghökkentő panoráma tárul elénk.

A Föld görbületéből adódó, nagyjából 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a Kisalföldet körbeölelő magasabb hegyvonulatok a horizont fölé tornyosulnak. Ez annak köszönhető, hogy a dombvidék mélyen benyúlik a Kisalföld síkjába.

A számítások szerint, az elméleti 10 ezer négyzetkilométer helyett, a Lila-hegyi kilátóról 18 ezret lehet belátni, ezért onnét a táj nagyon sok nevezetes pontja azonosítható. A legszerencsésebbek – tiszta légköri viszonyok esetén, évente csupán néhány alkalommal – megpillanthatják az Alpok csúcsait, a Schneeberget és a Raxot is, amelyek nagyjából 140 kilométerre vannak légvonalban.

Az építmény Győrújbarát felől egy hosszabb, Nyúl felől egy rövidebb, de meredekebb sétával érhető el: a Szent Jakab-úton a Kisalföldi Piros, vagy a nyúli zöld háromszög jelzésű útvonalon. A Sokorói Tájegységi Értéktár Bizottság 2020-ban nagy elismerésben részesítette a kilátót és az üzemeltető KAEG Zrt.-t, ugyanis nemzeti értékké és az értéktár tagjává fogadta. A körpanoráma egyik meghatározó eleme – természetesen a Pannonhalmi Apátság mellett – a szomszédos Hegyesmagasnak nevezett csúcs, a tetején elhelyezkedő URH adótoronnyal.

A két hegy – a Lila és a Hegyes – között húzódik a Csatai-völgy, melynek megmosolyogtató történetét dr. Ábrahám Imre nyelvész, helytörténész jegyezte le a helyiek elbeszélése alapján. Mi pedig a régies szóhasználatot mellőzve, de a történet ízes voltát megőrizve igyekszünk azt közölni:

A Lila-hegy lábánál összeér két falu. Az utca egyik oldala Nyúlhoz tartozik, a másik Barátihoz. A határszélen közös legelőt használt a két falu, melynek libái minden reggel kitotyogtak a hegy alatt húzódó hajlatba. Ott legelésztek napestig, majd a nap végén teli beggyel hazaballagtak Nyúlra vagy Barátiba, ki-ki a saját portájára. Egy szép kora nyári napon az egyik baráti asszonynak elvitte a héja a kislibáját. A hiány csak este derült ki, amikor megszámolta az állatokat. Mivel az esetnek tanúja nem volt, a szomszédjaival megtárgyalva az ügyet arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a nyúliak lophatták el azt.

Egyre több sérelem került elő, melyeket mind a nyúliak számlájára írtak. Nosza, át is mentek hozzájuk és jól összevitatkoztak velük. Szó szót követett, a barátiak azt kiabálták a nyúliaknak, hogy az utca túloldalán lakók rongyemberek, galád az egész falu! Lám, a természettől is csak annyit kaptak, amennyit megérdemelnek! Elég ránézni a híres hegyükre, a Lilára, ott szégyenkezik alacsonyságával az ő Hegyesmagasuk mögött.

Ebbe a sértésbe a nyúliak nem törődhettek bele. Szaladtak a bíróhoz, elpanaszolták, mi történt. A bíró elrendelte, hogy minden épkézláb ember gyülekezzen éjszaka a Lila és Hegyesmagas közötti völgybe.

A telehold fényénél a férfiak ásóval, kapával megbontották a Hegyesmagas oldalát, az asszonyok pedig kosarakban a fejükön áthordták a Lila tetejére, hogy magasítsák a hegyet.

Másnap a barátiak az aratásba sietve nem is vették észre a hibát. Mikor aztán a munkából hazafelé jövet rájöttek a turpisságra, mérgükben elhatározták, hogy bár a munkától alaposan elfáradtak, visszahordják a földet, sőt még többet is, mint amit a nyúliak elvittek. Az ide-oda cipekedés aztán többször megismétlődött. Az eseménynek persze híre ment a környéken, a szomszéd falubeliek kinevették, csataiaknak kezdték csúfolni a vitatkozó feleket. A végén bírósághoz fordultak a háborúskodók, hogy a törvény döntse el, kinek a hegye magasabb, melyik falu lehet büszkébb a magaslatára.

Fotó: Bene Zsolt

A döntés meglepő volt. A bíróság elrendelte, hogy a Lila csúcsát árokkal kerítsék Barátihoz, hogy azon túl mindegy legyen, hogy melyik csúcs a magasabb. Hogy miért a barátiak kapták a Lila csúcsát? Talán azért, hogy így büntessék a földelhordást kezdeményező nyúliakat. A vita ezzel aztán végleg elcsendesült. A kakaskodó erdőszélieknek a csontjaik is rég elporladtak azóta, és bár a törvény máig törvény, a nyúliak a Lilát magukénak tekintik, meg magasabbnak is. És persze büszkén őrzik a fölvonulási terep, a Csatai-völgy nevét is.

Egyébként, mint ahogy említettük, a kilátót hordozó Lila-hegy tengerszint feletti magassága 313, az URH antennával ellátott Hegyesmagasé pedig 309 méter.

Ábrahám Imre feldolgozása alapján: Bene Zsolt és Szűcs Mihály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Focisztárok, mint étterem tulajdonosok

A focisták nem csak a labdáért rajonganak, sokak a gasztronómia szerelmesei is. A katari labdarúgó-világbajnokság néhány sztárja étterem tulajdonosként is híressé vált.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

A szerb sljivovica is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.