Back to top

Mitől függ az erdők sokszínűsége?

Az Egyenlítőhöz közeli vidékeken a fafajok száma lényegesen több, mint attól északra és délre. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány minden eddiginél pontosabban vizsgálta ennek okait, és úgy tűnik, hogy a trópusi fafajok sokfélesége nem kizárólag a klimatikus tényezőktől függ.

A tanulmány 222 egyetem és kutatóintézet együttműködésével jött létre. A kutatás egyik vezetője a bayreuthi egyetem kutatója, Andreas Hemp volt, aki több mint harminc éve vizsgálja Kelet-Afrika hegyvidéki régióinak növényzetét. Tagja volt annak a kutatócsoportnak is, amelyik a közelmúltban új orchideafajt fedezett fel.

A szélességi diverzitási gradiens egy olyan minta, amelyet gyakran megfigyelnek a növény- és állatfajok elterjedésével kapcsolatos kutatások során. Általánosságban elmondható, hogy a minél nagyobb szélességi körök felé haladva fokozatosan csökken a biológiai sokféleség. Ez vonatkozik a fákra is. Az egész világon fellelhető fafajok számát egy korábbi nemzetközi tanulmány nagyjából 73 ezerre becsülte.

Azt, hogy a világ különböző régióiban milyen tényezők és milyen mértékben befolyásolják a biológiai sokféleséget, még korántsem kutatták kellően alaposan, azonban az új tanulmány éppen a fafajok sokféleségét vizsgálja Földünk számos pontján az erdőkben; az eredmény összesen 1,3 millió mintavételből nyert adatok szisztematikus értékelésén alapul.

. Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
. Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
Fotó: Andreas Hemp
A szerzők 47 lehetséges befolyásoló tényezőt sorolnak fel, és a következő kategóriákba sorolták őket: bioklimatikus tényezők, domborzati és talajadottságok, növényzet, táji viszonyok, emberi hatások. A klimatikus tényezők különösen változatosak, ide sorolható például a hőmérséklet és az évi csapadékeloszlás alakulása is.

Andreas Hemp szerint soha korábban nem vizsgálták ilyen átfogóan és részletesen, hogy mitől függ a fafajok előfordulása és sokfélesége a világ erdeiben. A tudós Kelet-Afrika növényvilágát számos más európai, kenyai és tanzániai kutatóval együttműködve kutatja; a Kili-SES elnevezésű projekt részeként például a Kilimandzsáró növényzetének változását és ezzel együtt az éghajlati, gazdasági és társadalmi okokat is vizsgálták. Egyetemi hallgatókból és doktoranduszokból álló csapattal közösen 800 és 4600 méteres tengerszint feletti magasságban szisztematikusan felmérték a fák biodiverzitását, és megvizsgálták, hogy azt elsősorban mely tényezők befolyásolják.

Globális szinten a tanulmány szerzői a következő következtetésre jutottak: a bioklimatikus tényezők az erdős területek 82,6%-án határozzák meg a biodiverzitást, azonban az erdős területek 11,7%-án a biológiai sokféleség nem tulajdonítható egy bizonyos tényezőnek.

Ez a globális szintű megállapítás azonban már nem igaz az Egyenlítőhöz közeli trópusi területeken: ott az erdős területek 37,1%-án a biodiverzitást nem egy bizonyos tényező befolyásolja, és a fafajok sokfélesége is lényegesen nagyobb. A tanulmány ezért arra mutat rá, hogy az emberi gazdasági tevékenység, a domborzati viszonyok és a talajviszonyok éppúgy, vagy akár sokkal jobban befolyásolják az Egyenlítőhöz közeli régiókban előforduló fafajok sokféleségét, mint a bioklimatikus tényezők. A bioklíma hatását a trópusi fák biológiai sokféleségére vonatkozó korábbi vizsgálatok részben túlbecsülték.

Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
Fotó: Andreas Hemp
Andreas Hemp szerint a kutatás során azt tapasztalták, hogy a Kilimandzsáró erdeinek fajösszetétele és az ott élő fafajok száma főként a hőmérséklet és a csapadék függvényében változik. A bioklimatikus tényezők tehát meghatározó szerepet játszanak, de az is igaz, hogy a kelet-afrikai erdőkben sok helyen tapasztalhatók antropogén hatások, mindenekelőtt a legális vagy illegális fakitermelés kapcsán.

Nyugat- és Közép-Európában viszont számos erdőterületet is intenzíven kezelnek évszázadok óta, ezért nem tűnik egyértelműnek, hogy az emberi beavatkozásoknak nagyobb hatást kellene gyakorolniuk a biológiai sokféleségre az Egyenlítő körüli régiókban, mint az északi szélességi köreinken.

A felmérés során gondot jelentett, hogy a tanulmány globális éghajlati adatbázisokra épült. Különösen a trópusi hegyvidékeken, ahol kis területen belül is jelentősen változnak az éghajlati viszonyok, illetve túl kevés a meteorológiai állomás, az ilyen túl nagy léptékű, durva felbontású adatbázisokból származó adatok nagyon megbízhatatlanok. A trópusi erdőkben a fajok diverzitását meghatározó tényezők súlyozását illetően tehát további, részletesebb vizsgálatokra van szükség az erdészeti szakemberek támogatásával.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/Bayreuthi Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert a tűzoltóállomás tetején

A német Épületzöldítők Szövetségének tagjai elsöprő többséggel szavazták meg a 2022-es év zöldtetőjét, amit az egyesület egyik tagja, a Paul Bauder GmbH & Co. KG tervezőiroda álmodott és valósított meg a karlsruhei tűzoltóállomás járműcsarnoka felett.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.