Back to top

Biztatónak ígérkezik a hajtatás őszi fordulója

A kárpátaljai piacokon a tavalyi ár öt-hatszorosáért sikerült értékesíteni a salátának való uborkát, a paradicsomot szintén, így nem csoda, hogy a fóliás zöldségtermesztők közül aki él és mozog, az már nyár közepén megkezdte az őszi forduló munkálatait. Az ügyesebbek első tételei már augusztus végén, szeptember elején a fogyasztókhoz kerültek.

– Ilyen magas vegyszerárak mellett nincs mit tépelődni azon, hogy július végén kitakarítsuk-e a fóliaházból a letermett uborkatöveket vagy sem. A fertőtlenítés után oda is új növényeket telepítünk – magyarázza Horváth Attila verbőci gazda, aki két nagy légterű fóliaházban termeszti idén ezt a növényt. – Jellemző az egész szezonra, hogy inkább a saláta méretű uborkára nagy a kereslet. Ezt sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy több tízezerre tehető a Kárpátaljára menekültek száma, akik elsősorban nem befőzésben gondolkodnak. No és hogy mivel magyarázható az árrobbanás? Elsősorban azzal, hogy mind az üzemanyag, mind a vegyszerek és a műtrágyák jelentősen drágultak.

Tény és való, ilyen bizonytalan körülmények közepette a termelő megkéri az árát az előállított portékának.

Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a megyében csak azok folytatták ezt a munkát, akik képesek kiváló minőségű termény előállítására. Rajtunk kívül ez vonatkozik a paradicsom- és a paprikatermesztőkre egyaránt.

A beregszászi piacon most is jó áron kel el mind a saláta-, mind a konzervuborka
A beregszászi piacon most is jó áron kel el mind a saláta-, mind a konzervuborka

Hogyan látja, jutott a megyében termelt konyhai alapanyagokból a hágón túlra?

– Meggyőződésem, hogy jóval kevesebb került oda, mint más években. Gondoljunk bele! Nyár elején több héten át országos volt az üzemanyaghiány. Akkor mindenféle ilyen jellegű szállítás leállt. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ismert okokból az ország déli-délkeleti megyéiből nem jött ilyen jellegű áru. Más években például a Herszon környéki agrár­vállalatok árasztottak el bennünket olcsó, nagyüzemileg termesztett, géppel betakarított paradicsommal. Velük egyszerűen nem tudtunk versenyezni. Jellemző a mostani idényre, hogy a dömpingidőszakon szinte észrevétlenül túljutottunk, most meg már minden alapvető zöldségfélének emelkedik az ára.

Összeszámolták-e, hogy mennyire kifizetődő mostanság hajtatott zöldség termesztésével foglalkozni? – Ezt a kérdést már Baksa András csongori gazdának tettem fel.

– Nyilvánvaló, hogy addig hozzá nem kezdünk semmihez, amíg az alapvető számításokat el nem végezzük – hangzik a válasz. – Ha csak a szükséges inputanyagok árának a változását néztük volna, akkor bizony elmegy a kedvünk az egésztől. Például

az uborka tápoldatozásához szükséges káliumnitrát ára két év alatt két és félszeresére, a palántaneveléshez használt tőzegé a duplájára emelkedett, akárcsak az alapvető növényvédő szereké.

Igazából az tartotta bennünk a lelket, hogy már a tavalyi esztendőt is eredményesen zártuk, és az idei szezonnyitás is jól sikerült. Mind a fóliaházakban, mind a szabadföldön nevelt hónapos retket folyamatosan keresték, minden tételt jó áron sikerült eladni.

Marad-e ebből az optimizmusból a jövő esztendőre is?

– Kell, hogy lelkileg megerősödjünk, és egyben szakmailag is fel kell készülnünk a következő idényre. Néhány gazdatársammal arról beszélgettünk a minap, hogy kora tavasszal mi módon tudnánk megfelelő hőmérsékletet biztosítani a palántanevelőben áramszünet esetén. A hajtatóközeget ugyan fával fűtjük, ám a forró vizet keringető szivattyú mégiscsak árammal működik. Van köztünk, aki a benzinmotorral hajtott áramfejlesztőre esküszik, de olyan is akad, aki azt állítja, hogy mindez egy akkumulátorral is megoldható, méghozzá úgy, hogy a szivattyú és az akku közé beiktatnak egy berendezést, ami az egyenáramot átalakítja váltóárammá.

Már erjesztőtartályban a korai borszőlő

Ahogy a Kárpát-medence más szőlőtermő tájain, úgy Kárpátalján is javában tart a korai borszőlők betakarítása. Bár a hűvös tavasz miatt a szőlő a szokásosnál két-három héttel később kezdett rügyet fakasztani, ám mostanra, úgymond, helyreállt a természet rendje. Némelyik családi pincészetben már forr a Csabagyöngyéből, a Favoritból, a Cserszegi fűszeresből szűrt must. Hamarosan követi őket a többi, sorrendben az errefelé igencsak népszerű Néró, illetve – „lánykori nevén” – az Oportó.

A Varga családi pincészetben az először leszüretelt Csabagyöngye zajos erjedése már befejeződött
A Varga családi pincészetben az először leszüretelt Csabagyöngye zajos erjedése már befejeződött

Milyennek ígérkezik az idei évjárat?

– A mostani esztendő egészen más, mint a többi – állítja Bíró Ernő benei szőlész-borász. – Elsősorban azért, mert kedvenc növényünk gyakorlatilag három hónapon át nem jutott érdemi csapadékhoz, amit hasznosítani tudott volna. Emiatt a bogyók általában kisebbek a megszokottnál. Jelenleg még nehéz megállapítani, hogy a nagy melegben mennyire égtek el a borok gerincét adó, a nedűk karakterét alapjában meghatározó savak, ám szemmel látható – és nagyon örvendetes –, hogy a fürtök egészségesek. Közel negyven esztendeje köteleztem el magam ezzel a szakmával, és ezalatt sokfélét megtapasztaltam. Legfőképpen abban bízom, hogy

a mögöttünk hagyott rendkívüli aszályos időjárás az aromák, az ízek, az illatanyagok terén a szokottnál eltérő végeredményt produkált, ami végső soron egyedivé varázsolja a mostani évjáratot

– még akkor is, ha az eddigi mérésekből, próbaszüretekből kitűnik, hogy a must cukorfoka alacsonyabb az átlagosnál. Beigazolódott a régi igazság, hogy a cukorképződéshez kellő mennyiségű vízre van szükség.

Ilyen helyzetben mi a teendő?

– Immáron az egész Kárpát-medencében általánossá vált, hogy a gazdák több menetben takarítják be a termést. Ennek köszönhetően ugyanabból a fajtából az első szüreti fordulót követően könnyű illatos bort készíthetünk, a két héttel későbbi szüretből pedig nagyobb fajsúlyú, tüzes nedűket. A kétfordulós szüret idén azért is indokolt, hogy idejekorán tehermentesítsük a tőkéket. Ne feledjük, nyár elején, a növény virágzása után még úgy nézett ki, hogy a legtöbb fajtából rekordtermésnek örvendhetünk.

Tudjuk, hogy Ukrajna hagyományos szőlőtermesztő vidékein harcok dúlnak. E körülményt figyelembe véve mennyire értékelődött fel a kárpátaljai szőlészet-borászat?

– Ukrajnában a szőlővel beültetett termőterület nagyságát – a korábban elcsatolt Krím félszigeten található ültetvényeket nem számítva – mintegy 42–45 ezer hektárra becsülik. Kárpátalja részesedése ebből a maga 6,5–7 ezer hektárjával nem túl jelentős, csupán mintegy 15 százalékos. Ám a mostani körülmények miatt ennél sokkal jelentősebb lesz a piacra gyakorolt hatásunk. Termesztési körzetünkben a csemegeszőlővel foglalkozók rendre úgy nyilatkoznak, hogy folyamatosan és jó áron kel el az árujuk, és bíznak a folytatásban. Kárpátalja a fóliás csemegeszőlő-termesztés terén is élen jár, és most ez is versenyelőnyt biztosít a mieink számára.

Ami pedig a borszőlőt illeti: gazdatársaimmal igen sok, Ukrajna különböző megyéiben tevékenykedő szőlésszel-borásszal tartjuk a kapcsolatot.

Tudjuk például, hogy Odessza megye egyes termesztőkörzeteiben a gazdaságok a háborúval járó sok-sok bizonytalanság miatt még a metszést sem szervezték meg.

Még inkább vonatkozik ez a másik két, a szőlőtermesztés terén jelentős potenciállal rendelkező megyére, Mikolajivra és Herszonra.

Ám a helyzetet mindenképpen reálisan kell értékelni. Ha a nálunk fejlettebb világ országai kifizetőnek látják, akkor rövid időn belül eláraszthatják nagyáruházainkat viszonylag olcsó külföldi borokkal.

Nekem igazából egy harmadik javaslat nyerte el a tetszésemet, ami kiiktatja a palántanevelőt, és a helyre vetést részesíti előnyben, mind az uborka, mind a paradicsom, mind a paprika esetében. Igaz, hogy így későbbre tolódik a szezonkezdés és nem a megszokott időben kerül piacra az első termés, de az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy ez nem feltétlenül okoz jelentős bevételkiesést. A magyarázat egyszerű: a drágán kínált legkorábbi primőrt egyre kevesebben tudják megfizetni. Félő, hogy ez a tendencia a továbbiakban változatlanul érvényesül.

Hogy a gazdák körében milyen nagy az elszántság, arról Kovács Beáta, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány irodavezetője tájékoztatott.

– Néhány évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával meghirdettük az Első Lépés programot, ami főként a kezdeti nehézségek leküzdését, a családi gazdaságok modernizálását és az optimális birtokméret kialakítását célozza.

A projekt lényege, hogy a hajtatásban érintettek modern fóliaházra és a hozzájuk tartozó fűtőberendezésre, öntöző- és párásítórendszer kialakítására pályázhatnak kamatmentesen.

A megítélt összeget három éven belül, részletekben kell visszafizetni. Számunkra is meglepő módon hatalmas az érdeklődés a mostani pályázat iránt. Több mint nyolcvanan nyújtottak be kérelmet, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. Az üzenet számunkra egyértelmű: az itthon maradottak bíznak saját munkaerejükben és szaktudásukban, abban, hogy megállják a helyüket a kárpátaljai agrárium sikerágazatában, a hajtatott zöldségtermesztésben, és ezzel továbbra is megélhetést biztosítanak családjuk számára.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Rengeteg a kihívás, de fejlesztés nélkül nincs jövő

A FruitVeB kertészeti évértékelő konferenciáján kiemelten szóltak a tervezett támogatási rendszer és a finanszírozási környezet várható hatásairól a fejlesztésekre, valamint a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos szabályok változásairól. Az alágazatok beszámolójából kiderült, hogy a nehézségeken csak a további fejlesztések és a nagyobb fokú együttműködések segíthetnek túljutni.

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Kiemelt jelentőségű a hazai agrártermékek népszerűsítése

Az oltalom alatt álló elnevezések rendszere az a kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül, amellyel a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni. Használatukkal lehetőség nyílik a hazai agrártermékek uniós és harmadik országos piacain történő megkülönböztetésére, védelmére és népszerűsítésére – jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Termelői Közösségek Napján, csütörtökön.

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Kevesebb holland szamóca

Érik a holland üvegházi szamóca, az első szállítmányok pedig máris elindultak a boltokba. A várakozások azonban mérsékeltek, mert amíg az elmúlt években számottevően bővült az üvegházi szamóca területe, addig idén egyre kevesebb kertész termeli a népszerű gyümölcsöt. 

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Kert a tűzoltóállomás tetején

A német Épületzöldítők Szövetségének tagjai elsöprő többséggel szavazták meg a 2022-es év zöldtetőjét, amit az egyesület egyik tagja, a Paul Bauder GmbH & Co. KG tervezőiroda álmodott és valósított meg a karlsruhei tűzoltóállomás járműcsarnoka felett.