Back to top

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Erdő szélén jó a kedv, ott lakik a barna medv: így egy másik mondás szerint pedig az a szelíd medve, amelyik a kezedből eszik… az a lábadból is fog!

Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Fotó: Nagy Zita Réka

Néhány érdekesség

A barnamedve Európa legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója. Táplálkozását tekintve egyáltalán nem válogatós, elfogyaszt szinte bármit a gombáktól a fűfélékig, de ha szükséges gyökereket ás ki, erdei gyümölcsöket fogyaszt, sőt a rovaroktól kezdve a halakon át, akár a kisemlősöket is elkapja, de a szarvas méretű zsákmány sem fog ki vele. Na és itt a gond, amiért az emberre is veszélyes lehet, főleg ha egy anyamedve boccsal érkezik. Tehát részben helyes csak az a kép, hogy a maci a málnásban eszeget… Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Testhossza 1–2,8 méter, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.

Erdélyben több alfaja is megtalálható, például az örvös barnamedve, melyet a nyakán lévő vastag fehér örvről lehet megkülönböztetni.

A túlvadászat miatt a legtöbb európai országban kihalt. Oroszország északi területeit leszámítva legnagyobb állománya a Kárpátokban maradt fenn.

Fotó: Nagy Zita Réka

Az utak szélén kéregetnek

Erdélyben igen nagy populációjuk él, így turistalátványosságnak vonzók, de az ott élők annyira nem kedvelik a medvéket... Nem hivatalos medve-szafari park a Szent Anna-tó környéke, ahol nemigen lehet eltölteni egy napot, hogy az ember ne találkozna medvével. Az utak szélén várakoznak és az arra járó autókból igen sokan etetik őket. Ennek a káros hatásaira számtalan helyen felhívják a figyelmet, hiszen a medvének a vadonban kellene élni még akkor is ha a könnyebb élelemszerzés kapcsán rájöttek, hogy ha az út szélén ülnek és aranyosan néznek, akkor előbb-utóbb jól laknak. Olyan szinten jól képzettek a medvék, hogy a megálló buszoknál egyből az ajtóhoz mennek, tehát tudják, hol nyílik az ajtó, honnan számíthatnak élelemre. A Szent-Anna tó körüli túrákat vezetők nagy méretű gázspray-vel és szúrós végű bottal vannak „felfegyverkezve”, a biztonság kedvéért.

De nem csak az erdős részeken találkozhatnak az érdeklődők (és a nem érdeklődők is) medvékkel, városi megfigyelési helynek például Tusnádfürdő ajánlott, ahol az utcákon is rendszeresen járkálhatnak.

Fotó: Nagy Zita Réka
A medvék rendszeres látogatói a kempingező helyeknek, magányos szállodáknak, menedékházaknak is.

Medvék hidegben, melegben

A medvefélék rendkívül jól alkalmazkodtak a nagyon változatos élőhelyekhez, a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. A testfelépítésük, méretük és viselkedésük egyaránt jelentősen különbözik annak megfelelően, milyen környezetben élnek.

A barnamedvék téli nyugalmi időszaka a tél elején kezdődik, és az időjárási viszonyoknak megfelelő ideig tart. A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy fák gyökerei közé odút ás, majd bealmol magának. Nem ritka, hogy több, egymást követő évben ugyanazt az odút használják.

A nyugalmi időszakban gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint például a rágcsálóknál, vagy a hüllőknél. Télen testsúlyuk akár a negyedével is csökkenhet, ezért tavasszal igyekeznek minél gyorsabban regenerálódni.

Medvekonzerv

Fotó: wikipedia
A barnamedvék a természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik. Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege. A középkorban volt kifejezetten elterjedt a medvehús fogyasztása, főleg a medvecsülöké. Erdély területén népszerű fogás volt a medvepörkölt, illetve az eszkimók is fogyasztják az elejtett jegesmedvék húsát.

A jegesmedve máját viszont sosem eszik meg, ennek oka az olyan magas A-vitamin tartalma, amely ekkora dózisban már károsíthatja a vesét és a májat is.

Nagyon fontos volt, hogy a medvehúst alaposan meg kellett főzni, vagy sütni, mert egy Trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű fertőzést okozhat az emberi szervezetben. Egyes országokban ahol nem védett konzerv formában is beszerezhető…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.