Back to top

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A hatalmas vizák eredeti preparátumok
A hatalmas vizák eredeti preparátumok
Fotó: Czifrik Kati
Az 1850-es években kezdett nagy folyamszabályozásig időszakosan hatalmas vízfelületek borították az ország területét, ennek következtében azonban jelentős mértékben felszámolták az ártereket, mocsarakat, lápokat, csak a Tiszán 111 kanyarodást vágtak le. Gyorsabb vízfolyások, magasabb partok jöttek létre, megszűntek a vízzel elöntött területek, de ezzel együtt az ívóhelyek is.

Az 1860-as-70-es évekre már halhiány alakult ki az országban.

Herman Ottó volt az első, aki felismerte, hogy nemcsak a korábbi hal- és fajbőség, hanem egy ősi foglalkozás is feledésbe merülhet a folyamszabályozással. Ezért kezdte el gyűjteni a hagyományos, szabad vízi halászat eszközeit és módszereit, amely alapján létrejött az eredeti, első halászati kiállítás.

Zuger-üveges mesterséges halszaporító berendezés
Zuger-üveges mesterséges halszaporító berendezés
Fotó: Czifrik Kati
A vízgazdálkodás változásával szinte egy időben kezdődött el a mesterséges halszaporítás, a hazai halgazdaságok története, amelyek eredményei a mai napig világhírűek. Ilyen volt például Woynárovich Elek szabadalma az 1950-es évek végén, amely a ponty mesterséges szaporítását tette lehetővé. A hidrobiológust 1990-ben a Világ Akvakultúra Egyesület tiszteletbeli örökös tagjává választották, és a Svéd Fejlesztési Szövetség első halászati díjazottja volt.
Herman Ottó vejszemodelljei
Herman Ottó vejszemodelljei
Fotó: Czifrik Kati

A hónap elején megnyitott új állandó kiállításban sok olyan eredeti eszköz látható, amelyeket még Herman Ottó gyűjtött, és számos általa készített maketten csodálhatjuk meg az egykori halászok leleményességét.

Erre utalnak a nádból, vesszőből készült vejszék is, a rekesztő halászat vízi „labirintusai”, vagy a „nyargaló hajók”, amelyekkel a zsákmányt vontatták maguk után.

"Nagyon jól kellett ismerniük a hal tulajdonságait ahhoz, hogy csapdába tudják ejteni” – mondta Balpataki Katalin, aki a kiállítás előkészítése során felfigyelt rá, hogy sok más népi mesterséggel ellentétben a halászathoz kevéssé kapcsolódnak népművészeti alkotások, míves eszközök, dísztárgyak, mondák, mesék. Szerinte azért, mert olyan foglalkozás volt, amely folyamatosan munkát adott a művelőinek.

Balpataki Katalin: "A horgászok az elsők, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket."
Balpataki Katalin: "A horgászok az elsők, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket."
Fotó: Czifrik Kati
Azért akad néhány halászathoz köthető kultúrtörténeti érdekesség. Például az, hogy a tanya szavunk eredetileg azt a helyet jelölte, ahová egy halászati szakaszon kihúzták a zsákmányt. De ilyen a pákászok feledésbe merült, titokzatos világa is. Sokan tudják róluk, hogy a halászat speciális ágát képviselték, de azt talán kevesebben, hogy többnyire olyan emberek voltak, akik a törvény vagy a háború elől bújtak a lápvidékre, távol a társadalomtól. Mivel mindent a saját természetes környezetükből nyertek és készítettek, gyakorlatilag nem hagytak ökológiai lábnyomot. Csíkot fogtak, tojást, piócát, gyógynövényt gyűjtöttek. Különleges életmódjukról kiállított tárgyaik – kagylókanalak, tökhéjúszók, süllyedést akadályozó pákászbocskorok – mesélnek.
Lebegő kiállítás a gótikus épületbelsőben
Lebegő kiállítás a gótikus épületbelsőben

Az újrafelhasználás és a természet adta lehetőségek még a legújabb eszközökben is jelen vannak a halászatban – emelte ki a szakember.

A 2013-as halászati és vízgazdálkodási törvény megszüntette a szabadvízi nagyhalászatot, és szabályozta a horgászatot, valamint kishalászatot, elsődlegesen azzal a céllal, hogy minél inkább kiszoruljanak a természetes vizekből az invazív fajok, és minél teljesebb diverzitás alakuljon ki a Kárpát-medencei őshonos halfajok tekintetében. Nem véletlen, hogy a védett fajok többsége lápvidéki, jelentős részük csík, amire elsősorban a pákászok halásztak annak idején.

Pákászbocskorok
Pákászbocskorok
Fotó: Czifrik Kati
Miközben a sport- és hobbihorgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység lett az országban, ki gondolta volna, hogy az első összefoglaló szakkönyvet egy angol apátnő írta róla?

A horgászok és halászok a mai napig olyan emberek, akik elmerült figyelemmel fordulnak a természet felé.

Ők azok, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket és a nyomukban járó katasztrófákat. Kár, hogy sokszor hónapok telnek el a valós intézkedések megkezdéséig – jegyzi meg a muzeológus szakember -, de szerencse, hogy a vizeink mindig képesek a megújulásra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Adventre hangolva

Gyerekkoromban karácsony estén édesapámmal elsétáltunk a nagyszüleimhez, hogy meglátogassuk őket, illetve sétáljunk szentestén. Karácsonykor minden ablakban látszódtak a feldíszített karácsonyfák fényei, és néhány helyen a kertekben álló fenyőkre is kerültek díszek. Miközben távol voltunk, édesanyám feldíszítette a karácsonyfát és elhelyezte alatta az ajándékokat.

Az 5 legfontosabb tápanyag a nők számára

A nők számos életszakaszon mennek keresztül, miközben a testük folyamatos változásokon esik át. E változások során testüknek egyedi táplálkozási igényei vannak, amelyek központi szerepet játszanak az egészség optimalizálásában. Hasznos lehet, ha tisztában vagyunk néhány kulcsfontosságú tápanyaggal, amelyekre szükség van ahhoz, hogy táplálni tudjuk a szervezetünket az egyes életszakaszokban.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Gyémántdiplomások: az európai hírű mezőgazdaságért dolgoztak

Mint jogutód intézmény vezetője, 23 személynek adott át Gyémánt Emléklapot technikumi tanulmányai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepség keretében Mezőtúron Dr. habil Fülöp Tamás, a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) rektora Brinza Attila, oktatási és képzési igazgató úr társaságában.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.