Back to top

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Míg az olyan anyagok, mint az algák és az üledékek befolyásolhatják a tavak színét, az új tanulmány szerint a levegő hőmérséklete, a csapadék, a tó mélysége és a tengerszint feletti magasság is fontos szerepet játszik a tavak vízszínének meghatározásában.

A kék tavak, amelyek a világ tavaink kevesebb, mint egyharmadát teszik ki, általában mélyebbek, és hűvös, csapadékban gazdag, téli jégtakaróval borított régiókban találhatók.

A zöldesbarna tavak, amelyek az összes tó 69%-át teszik ki, elterjedtebbek, és szárazabb régiókban, a kontinensek belsejében és a partok mentén találhatók - állapítja meg a tanulmány.

Fotó: pixabay.com

A kutatók 5,14 millió műholdfelvételt használtak fel a világ 85 360 taváról és víztározójáról 2013 és 2020 között, hogy meghatározzák a leggyakoribb vízszíneket.

"Soha senki nem vizsgálta még globális szinten a tavak színét" - mondta Xiao Yang, a Southern Methodist University hidrológusa, a tanulmány szerzője. "Korábbi tanulmányok talán 200 tavat vizsgáltak a világon, de az a lépték, amit mi képviselünk, sokkal, de sokkal nagyobb a tavak számát és a kis tavak lefedettségét tekintve is.”

Egy tó színe szezonálisan változhat, részben az algák növekedése miatt, ezért a szerzők a tó színét hét év leforgása után határozták meg. Az eredmények egy interaktív térképen keresztül vizsgálhatók, amelyet a szerzők fejlesztettek ki.

Emellett az új tanulmány azt is vizsgálta, hogy a különböző mértékű felmelegedés hogyan befolyásolhatja a víz színét, ha az éghajlatváltozás folytatódik. A tanulmány szerint az éghajlatváltozás csökkentheti a kék színű tavak arányát, amelyek közül sok a Sziklás-hegységben, Kanada északkeleti részén, Észak-Európában és Új-Zélandon található.

"A melegebb víz, amely több algavirágzást eredményez, a tavakat inkább a zöld szín felé tolja el" - mondta Catherine O'Reilly, az Illinois Állami Egyetem vízi ökológusa, az új tanulmány szerzője. "Rengeteg példa van arra, hogy az emberek valóban látták ezt megtörténni, amikor egy-egy tavat tanulmányoztak."

Az észak-amerikai Nagy-tavak például fokozott algavirágzást tapasztalnak, és egyben a leggyorsabban melegedő tavak közé tartoznak, mondta O'Reilly.

Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a távoli sarkvidéki régiókban is vannak olyan tavak, amelyek "egyre zöldebbek" - mondta Yang.

Míg a korábbi tanulmányok összetettebb és finomabb léptékű mérőszámokat használtak a tavak ökoszisztémájának általános egészségi állapotának megértéséhez, a víz színe egyszerű, mégis életképes mérőszám a vízminőségre, amely globális léptékben műholdakról is látható, mondták a szerzők. Ez a megközelítés módot ad annak tanulmányozására, hogy a távoli tavak hogyan változnak az éghajlattal.

Emellett a víz színének változásai szabadidős és kulturális következményekkel járhatnak olyan helyeken, mint Svédország és Finnország, ahol a tavak kulturálisan elterjedtek - mondta O'Reilly.

A felmelegedés folytatódásával az észak-európai tavak valószínűleg elveszítik téli jégtakarójukat, ami hatással lehet a téli és kulturális tevékenységekre.

"Senki sem akar úszni egy zöld tóban" - mondta O'Reilly - "így esztétikai szempontból néhány olyan tó, amelyet mindig is menedékként vagy spirituális helyként tartottunk számon, eltűnhet, ahogy a színük megváltozik".

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.