Back to top

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

A gazdaságban készült további képeket galériánkban tekintheti meg.

Fotó: Medgyesi Milán

Gyerekkorában ismerte meg az állattartás szépségeit és nehézségeit, mivel szülei is ezzel foglalkoztak. Tejelő szarvasmarhákat tartottak és tejtermékeket állítottak elő, amiket maguk szállítottak a piacra. Ő autószerelőként végzett, majd a helyi termelőszövetkezetnél helyezkedett el.

A ’80-as években került a mezőcsáti tsz-be, majd amikor a ’90-es évek elején felszámolták a szövetkezetet, feleségével úgy döntöttek, hogy magángazdálkodóként dolgoznak tovább.

Fotó: Medgyesi Milán

Taskó József az első választás óta az Agrárgazdasági
Kamara megyei elnöke, 2002 óta a Borsodi Mezőségi Gazdakör, 2010 óta pedig a Borsod Megyei Gazdakör vezetője. A helyi képviselőtestületnek és a megyei közgyűlésnek is tagja, mivel fontosnak tartja, hogy
megjelenítse és képviselje a térségi gazdálkodók
érdekeit

Részarány keretében 3 hektár földet kaptak, pár birkát, borjút vásároltak, használt mezőgazdasági gépeket vettek és javítottak. Földeket béreltek, búzát, kukoricát, takarmánynövényeket termeltek, és más vállalkozásoknak is szolgáltattak az eszközökkel.

A családi gazdaságban jelenleg Taskó József és felesége, valamint lányuk tevékenykedik. Két kft.-t is működtetnek, és összesen 15 alkalmazottal látják el a feladatokat. Időnként gondot jelent számukra a munkaerőhiány, amit tanulók foglalkoztatásával oldanak meg. Mezőgazdasági gépészek gyakorlati képzését vállalják, akik közül sokan utána itt is maradnak.

Jelenleg közel ezer hektáron gazdálkodnak. Búzát, tritikálét, árpát, kukoricát termelnek. Az idei nem a legfényesebb évük, búzában és árpában körülbelül 40 százalékos veszteséget okozott az aszály, ami a kukorica esetében a 65-70 százalékot is elérheti. Előfordulhat, hogy a nagyobb részét silózni kell. A mezőgazdasági kármentesítő alapba tíz éve fizetnek, de ha időnként rá is szorultak volna, még sosem kérték a kártalanítást. Idén azonban bejelentették az igényüket, mivel az elmúlt harminc évben nem láttak ilyen szárazságot. Elképzelhető, hogy ismét csak hitelből tudják megkezdeni a jövő évi termelést.

Az első ötven charolais üszőt 2003-ban vették, majd egy év múlva további harminckettőt vásároltak.

„A Borsodi-Mezőség rossz minőségű, szikes földjein mindig az állattartás volt a meghatározó” – mondta Taskó József. – Nagy hagyományokkal bír a környéken a juh- és a szarvasmarhatenyésztés. Közel 18 ezer hektáros legelő áll rendelkezésre a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén. Több család jelenleg is állattartásból él, de a termelőszövetkezeti időkben az állat­állomány a mostaninak az ötszöröse volt.”

A 2010-es évek elején tanyákat és 176 aubrac üszőt vásároltak egy megszűnő mezőgazdasági kft.-től, amellyel 8-900-ra emelkedett a szarvasmarha-állományuk, majd 2014-ben nehéz időszak köszöntött rájuk. A megvásárolt tanyák mellett ugyanis nem sikerült bérlegelőhöz jutni a tájvédelmi körzet területén. Állományukat pedig besnoitiosis miatt teljes egészében fel kellett számolniuk.

A hullámvölgyet újbóli építkezés követte. Jelenleg négyszáz körüli az állományuk. A mintegy 300 tehén és a 100 borjú főként tisztavérű charolais, részben charolais-limousin keverék, valamint néhány magyartarka is található Taskó József lánya birtokán.

A pásztoroltató legeltetésben tartott gulya május 1-jétől október 30-ig tartózkodik a legelőn. A nyári hőséget a charolais is nehezen viseli, hőguta is előfordult a gulyában. Gondoskodni kell róla, hogy a gulyaállástól távolabbi részeken is kényelmesen vízhez jussanak az állatok. Csak a termékenyítés, elletés, gondozás, ápolás idejére szállítják be az állatokat a telephelyi istállókba. A tehenek évente egyszer ellenek, 9 hónap a vemhességük, termékenyítésüket összehangolják.

A borjakat körülbelül 7 hónapos korukig, 3 mázsás súlyig nevelik, ezután értékesítik. Legnagyobb felvásárló partnerük a Hunland Trade Kft. és a Hús-Állat Import-­Export Kft.

Mivel fejlesztik az állományt, az üszőborjakat tovább tartják, csak a bikákat adják el
Mivel fejlesztik az állományt, az üszőborjakat tovább tartják, csak a bikákat adják el
Fotó: Medgyesi Milán

A borjakat csak egészségesen, jó kondícióban lehet eladni, ami folyamatos gondoskodást kíván. „Sokan gondolják, hogy a húsmarhatartás egyszerű és jól jövedelmező tevékenység – mondja Taskó József –, de tévednek.” Ő szeretetből foglalkozik az állatokkal, örömöt jelent számára, ha nincs más dolga, és közöttük töltheti az idejét. Sok gazdatársától hallotta már, hogy a tevékenységet ők is hobbinak tekintik, hiszen a munkabért, a takarmányt, az állatgyógyászati költségeket, vizsgálatokat legfeljebb az igénybe vehető támogatásokkal fedezi az évi egyszeri, nagyobb összegű bevétel. A legelők bérleti díja egyformán magas a gyengébb és táplálóbb területeken. Taskó József jelenleg csak a bikaborjakat adja el, mivel növelni szeretné az állományát, emellett hízóbikatartással és -tenyésztéssel tervezi jövedelmezőbbé tenni a húsmarhatartást.

Kiállításokon tetszett meg neki a charolais, és a Hunland Trade Kft. kereskedőjétől is azt a tanácsot kapta, hogy „ha semmit sem tud eladni, ezt akkor is el lehet!” Nagy igény van a charolais húsára az európai és a török piacon. Jó növekedési erélyű, de az ellése problémás.

„Az elején sokat szenvedtünk az elléssel, amíg rá nem jöttünk, hogy nem szabad túl­etetni a vemhes teheneket fehérjével – lucernával, abrakkal –, mert akkor nagyon megnő a borjú.”

A legnagyobb gond a gulyások utánpótlása. Taskó József szerint már az iskolában fel kellene kelteni a fiatalok érdeklődését
A legnagyobb gond a gulyások utánpótlása. Taskó József szerint már az iskolában fel kellene kelteni a fiatalok érdeklődését
Fotó: Medgyesi Milán

A charolaisnak szépek a borjai, és talán csak a kék belga nő nagyobbra.

„Az átlagos hízott tehén 9-10 mázsa. Igaz, az angus keresettebb, de Taskó József szerint csak azért, mert jobb a marketingje, és hasonló a helyzet a „japán csodával”, a wagyuval is. A charolais-nak véleménye szerint ugyanolyan finom a húsa, persze, érteni kell a vágásához, kezeléséhez.

A húsmarhatartásnak sok a buktatója, mindennap lehet tanulni valamit. Saját tapasztalata, hogy nagyon fontos a születés utáni köldökfertőtlenítés, mert ha nem figyelnek rá, bele is pusztulhat az állat. Nagy találmány a szecskázó, keverő etetőkocsi, ugyanis amióta beállították, jobban néznek ki az állatok.

A technológiának köszönhetően egyszerre veszik fel az állatok az összes szükséges takarmányt és kiegészítőt, és kevesebb megy veszendőbe.

Czókó János ágazatvezető a nyugtalan gulya mellett. Amikor leadás előtt kiválogatják a bikaborjúkat, a mezőn és az istállóban is három napig tart a „hangos elégedetlenség”
Czókó János ágazatvezető a nyugtalan gulya mellett. Amikor leadás előtt kiválogatják a bikaborjúkat, a mezőn és az istállóban is három napig tart a „hangos elégedetlenség”
Fotó: Medgyesi Milán

A legnagyobb gond a gulyások utánpótlása. Taskó József szerint már az iskolában fel kellene kelteni a fiatalok érdeklődését az állattenyésztés iránt. Ő több alkalommal is kihozta a gyerekeket a telephelyre. A régi hagyomány, amikor a szakma apáról fiúra szállt, elhalt a szocializmus idején. Borsodban a gazdaságátadás is nagy problémát jelent, de pozitív tapasztalata is van a témában. Egy mezőgazdasági szakmunkástanulója annyira félt a tehenektől, hogy a közelükbe sem mert menni, később azonban maga jelentkezett, hogy segít az elletésben vagy bármi másban, amikor csak szükség van rá.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.