Back to top

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Bódi szilva
Bódi szilva
A kökényszilva elő-ázsiai származású, gyakran tövises cserje vagy fatermetű, 3-6 méter magas növény. Hajtásai eleinte nemezesek, majd csupasszá válnak. Leveleinek alakja az elliptikustól a tojásdadig változik, 4-8 centiméter hosszúak, kissé recézettek, karéjosak, fiatalon szőrösek, majd kopaszok. A levélnyél 1-2 centiméter hosszú, nem mirigyes. Áprilisban nyíló virágai fehérek, kerek szirmúak, fürtökben állnak. Gyümölcse lehet kerekded és tojásdad is, kocsánya szőrös. A héja többnyire kékesfekete, ritkábban sárga (hamvasfehér), édes húsú, a csontár felülete sima, lapított. Nem magvaváló. A convar. insititia cserjetermetű, mint a convar. juliana, a St. Julien típusok és az elvadult alakok kisebb pomológiai értékűek. Elsősorban Délkelet-Európában és Kis- Ázsiában gyakori, de a közel-keleti előfordulása is természetes. Szubspontán faj. 1755-ben Abraham Juslenius írta le, majd Carl von Linné 1759-ben megerősítette a meghatározást.

Ismeretlennek nevezik

A kökényszilva áprilisban virágzik
A kökényszilva áprilisban virágzik
Kultúrában a történelem előtti idők óta megtalálható, ami származását is bizonytalanná teszi, ezért sokféle elméletre adott okot.

A faj neve teljes mértékben tükrözi a botanikusok véleménybeli különbségét, az insititia a latinban átvitt értelemben ismeretlent jelent.

Az első leírói és Augustin Pyramus de Candolle álláspontját fogadjuk el, mert ahogy a neves paleobotanikus írta, a „történeti és archeológiai adatok összevágnak”. Szerinte ugyanis Dél-Európában, Örményországban, a Kaukázus déli részén és a Kaszpi-tó környékén volt bennszülött növény. Kis-Ázsiában és a Kaukázus említett régiójában a leggyakoribb; a szíriai előfordulását pedig a damascena jelzővel illetik.

Botanikai besorolásának és eredet-meg­határozásának problémaköre annak is köszönhető, hogy mint jövevény (archeofiton) faj, a korai bronzkortól a különböző népcsoportok hozzájárulhattak a terjedéséhez, termesztésbe vételéhez.

Mivel a gyümölcse felülmúlta a kökényét, könnyen terjedt Európa-szerte, noha a flórában mindenütt megvolt a „konkurens” kökény. A legutóbb összeállított régészeti adattárban közel 4800 kökényszilva-csontárt azonosítottak a kutatók eddig Magyarországon nyolc ásatási területről. Ezek szinte kizárólag Prunus insititia-kőmagvak és néhány töredék. Noha a Prunusok nagy gazdag­ságban fordulnak elő Eurázsiában, a kökényszilva azért tudott stabilan megmaradni, mert – mint svéd genetikusok kutatásai igazolták – nem képes spontán módon kereszteződni a Prunus domestica-alakokkal.

Tarpai utca szilvafákkal
Tarpai utca szilvafákkal
Lezárva a nyelvtörténeti és archeológiai értékelést, az első hazai feljegyzés az Oklevélszótár szerint 1334-ből származik. A Kykynzylwaberek földrajzi név ugyan a kökényszilvára és a kökényre is utalhat, de Lippay János már önálló alaknak írta le, majd később Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Magyar füvészkönyve (1807) ténylegesen különálló fajként jelölte.

A faj taxonómiai elhelyezése rendkívül vitatható, főleg a hozzá sorolt kultúralakok különbségei miatt. Lippay leírása óta a damaszkuszi szilva és a Besztercei szilva azonossága nagyon elfogadott, mi is eddig ezt követtük,

pedig a damascena néhány tulajdonságában eltér a régi Besztercei szilvánktól: a másodlagos élőhelyük, a termékenyülési viszonyok és a gyümölcs alakja (elsősorban kerekded) és a duránci jellege különbözik.

A kökényszilva könnyen elvadul, számos változata ismert, így a var. leopoldina (Simonkai Lajos) vagy a var. cyclopetala (Borbás Vince). Bizonyosan a rómaiak galliai és britanniai hódításával magyarázható a kökényszilva megjelenése a 3. és 5. századi Nyugat- és Délnyugat- Európában. A Farleigh Damson, Pru­ne Damson, Aylesbury Prune, Frogmore, King of the Damson, Merryweather, Early Rivers, a Blue Violet és a Common Damson a főbb angol kökényszilva-tájfajták. De a példákat írországi, francia, német példákkal is lehetne folytatni.

A Nemtudom szilva a Tisza árterén él a természetben
A Nemtudom szilva a Tisza árterén él a természetben

A sárgásfehér héjú típusok megtalálhatók Nyugat-Európában is, de elsősorban a Balkánon és a Kárpát-medencében váltak ismertté.

A Prunus insititia fája nem termetes, de erős gyökérzete miatt talajvédő szerepe is van, a középkortól Nyugat-Európában szélvédőnek ültették. Édes gyümölcse a fanyar héja és a magvak íze miatt volt kedvelt gyümölcs. Mára alanyként maradt meg a jelentősége. Igaz, a Black Bullance és Black Samas alakok még mindig megtalálhatók a nagyobb fajtagyűjteményekben.

Legismertebb a Nemtudom szilva

Nálunk a Bódi és a Boldogasszony szilva (Lotyó, Potyó) a Jászságban is jelentéktelenné vált. Kis fát nevel, gyenge növekedésű, korán virágzik, nem fagy­érzékeny. Augusztus elején érik, bőtermő. Kicsi, gömbölyded gyümölcse sötétkék, hamvas, húsa zöldessárga, édes, közepesen leves, nem magvaváló. A fán sokáig megmarad, képes ott megaszalódni; kiváló pálinka-alapanyag.

A Merryweather fajta kipusztult a ceglédi gyűjteményben
A Merryweather fajta kipusztult a ceglédi gyűjteményben

Egy másik fajtát, a Nemtudom szilvát széles körben termesztik. Házikertekben, utcai fronton és a Tisza árterén gyakori.

Erős növekedésű, a vízállásos helyeken is megél, gyökérsarjakról könnyen szaporítható.

Két klónfajtája ismert: a Penyigei és a Panyolai. Pethő Ferenc professzor a Tisza menti településeket kutatva felmérte a Nemtudom fajta gyakoriságát, a fák életkorát, művelését, ápolását, a szaporítási módját. Az áprilisi virágzás ellenére is érheti fagykár a virágokat és a terméskezdeményeket. A Nemtudom szilva eredetét kutatva indokoltnak találtuk a Penyigei és Panyolai fajtaváltozat megkülönböztetését. Az előbbi gyümölcshúsa egyszínű a mag körül, nem mutat eltérést, de a Panyolai húsa a mag körül sötétbordó. Hasonlóságot látunk a Tisza-vidéki korai Besztercei és a Vérbélű változattal. Faust Miklós (USA, Beltsville) mind a négy tájfajtából vizsgálatra kapott mintát tőlem, és a vérbélű változatokban nem találták meg a szilvahimlő vírus látens nyomait, amit feltételeztünk.

Nemtudom szilva gyökérsarjai
Nemtudom szilva gyökérsarjai

A Nemtudom szilva sajátos ökológiai igényű szilvafajta, a Felső-Tisza-vidéken általában jól terem, alkalmas friss fogyasztásra, lekvárnak, aszalásra és kiváló pálinka-alapanyag.

Penyige és Panyola népe évek óta megünnepli értékes szilvájuk termését, ami főleg az idén fontos esemény, amikor az aszály már a Beregi-medencét is elérte. A Penyigei P3 klónt vizsgálatba vontuk Cegléden, és az idén szinte a kökénnyel azonos nagyságú gyümölcsöt kaptunk öntözetlen körülmények között.

Hazai vizsgálatok

Az elmúlt fél évszázadban öt kökényszilvaklónt (C. 83, C. 422, C. 806, C. 1253 és C. 1422) vizsgáltunk, alanyfajta-választási céllal.

A C. 83 bizonyult a legjobb alanynak, amely öntermékenyülő, április közepén virágzik, 11-12,5 grammos gyümölcsöt terem. Igen hamvas, sötétkék héjú, egy kilogramm magból 150-165 csemetét tudtunk fölnevelni.

Alanynak alkalmas lehet a Fehér szilva is, ebből négy változatot vizsgáltak az egykori Kertészeti Egyetemen. Valódi damascena-klónfajtából nincsenek már tapasztalataink. Viszont a Bódi szilva és a Kecskeméti 101 kökényszilvafajták rendszeresen és bőven teremtek a ceglédi génbanki ültetvényben. Kérdés, hogy a fák az egyre szárazabb években miként tudják majd elviselni a klímaváltozás következményeit.

Oltvány St. Julien A alanyon
Oltvány St. Julien A alanyon
A kökényszilva Európában, sőt Észak- Amerikában is meghonosodott, de még mindig hiányosak róla az ismereteink.

Az 1954/55-ben Cegléden létesített szilvafajta-gyűjteményben például a Merryweather szilvafajta a harmadik-negyedik évben kipusztult, és még volt néhány másik francia és angol eredetű fajta is, amelyek nehezen viselték az 1960-as évek klímáját.

A St. Julien alanyfajta-sorozat viszont megmaradt a faiskolai termesztésben kökényszilvának. Néhai Holly László (Tá­piószele) egykor szóban közölte, hogy amikor Aleppóban dolgozott az ottani génbank fejlesztésén, sokfelé látott szilvafákat. Nézetünk szerint ezek valódi damascena fák lehettek. Eldöntése viszont a mai helyzetben lehetetlen, így biztosan megmarad a Prunus insiti­tia genetikus és történeti titokzatossága.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Dísznövények: új érzések, új irányzatok

A Holland Virágiroda ismét csokorba gyűjtötte és egy-egy téma köré csoportosította azokat a stílusjegyeket, amelyek 2023-ban hatással lesznek a vágott virágok, szoba- és kerti növények kereskedelmére is. Négy különböző irányzatot határoztak meg a Tuinbranche Nederland, az iBulb, az INretail és a Nijman + Van Haaster ügynökség szakemberei a kor szelleméhez és az aktualitásokhoz igazodva.