Back to top

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

Az eseményen Dr. Oravetz Márton, a Nébih elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Az eseményen Dr. Oravetz Márton, a Nébih elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Fotó: Rass Krisztina
Hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően és ezeknek az erőforrásoknak a védelme nem csupán kötelességünk, hanem egyúttal ránk ruházott felelősségünk is, fogalmazott nyitóbeszédében Dr. Oravecz Márton a Nébih elnöke.

Hozzátette, idén nyáron talán minden eddiginél jobban érzékelhető volt, hogy az agráriumot az éghajlatváltozás kapcsán különösen negatívan érinti a természetes csapadékmennyiség eloszlásának változása és a hőmérséklet fokozatos emelkedése.

Mindinkább látszik, hogy a klímatudatos mezőgazdaságban növekvő szerepet kap a növénynemesítés és a megfelelő fajtahasználat. Olyan ellenálló és szárazságtűrő növényfajtákra van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a szélsőséges vízháztartási és időjárási helyzetekhez.

Azt is kiemelte, hogy egyre fontosabbá válik a növénynemesítés során a fajták tápanyaghasznosító képességének javítása is, különösen a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások tükrében.

Mint mondta, az elmúlt évtizedek során egyfelől a kor követelményeire, másfelől a hazai felhasználói igényekre reagálva változott a nemesítés stratégiai és annak eszköztára is. Immár számos szervezet felismerte a tudományos munka jelentőségét, fajtakísérleteik már kifejezetten az aktuális környezeti kihívásokra reagálnak, az alapkutatások eredményei pedig beépülnek a gyakorlatorientált, gazdasági hasznot hozó alkalmazott kutatásokba. Mindezek fényében örömteli, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett a regisztrált fajták száma.  Jelenleg a Közös Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer regisztrált szántóföldi fajta szerepel, ebből több mint 1300 az állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését. Külön kiemelte, hogy a

hazánkban regisztrált szántóföldi fajták több mint 5 százalékát adja a teljes európai uniós szántóföldi fajta listának, ráadásul ezek jelentős hányadát a Nébih saját kísérleti hálózatának állomásain vizsgálták.

Fotó: pixabay.com
Az összes fajtavizsgálatnak átlagosan 40%-át az új bejelentések adják, ami 260 új fajtajelöltet jelent évente. Ebből 33-37 százalék az elismerésben részesülők aránya, azaz nagyságrendileg 90 új fajta jelenik meg minden esztendőben, amivel a gazdálkodók bátran tervezhetnek. A fajtaminősítő bizottsági ülésen az előterjesztett összes fajtajelöltből 15 szántóföldi faj 87 fajtája részesült állami elismerésben, az erről szóló tanúsítványok ünnepélyes átadása az ünnepség fő eseménye volt.

Oravecz Márton arra is fölhívta a figyelmet, hogy hazai fajtavizsgálatok jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a fajtajelöltek mindegyike a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki. Ezáltal a termelő a magyarországi körülményekhez szelektált fajták közül választhatnak.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján a köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a gazdák a környezetet és egészséget kímélő, gazdaságos termeszthető fajtákat használhassanak.

Ez ugyanis az alapja annak, hogy az egészséges táplálkozást támogató jóízű élelmiszerek kerüljenek a hazai vásárlók asztalára.

A 130 éves hazai fajtakísérletek legfontosabb állomásait Várszegi Gábor a Fajta Minősítő Bizottság elnöke ismertette
A 130 éves hazai fajtakísérletek legfontosabb állomásait Várszegi Gábor a Fajta Minősítő Bizottság elnöke ismertette
Fotó: Rass Krisztina
Az esemény ünnepélyes hangulatát emelte, hogy a székkutasi állomás éppen az idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, valamint 130. évfordulójához ért az 1892-ben induló hazai fajtakísérletezés is. A dupla jubileum kapcsán Várszegi Gábor a Fajtaminősítő Bizottság elnöke tekintette át előadásában hazai fajtakísérleti rendszer elmúlt 130 évének legfontosabb mérföldköveit, Török Dénes a székkutasi állomás vezetője pedig állomáshoz -amelyet egyébként 2005 óta irányít- kapcsolódó tapasztalatait és emlékeit osztotta meg. 

Az eseményen fajtaminősítő oklevelet vehettek át  a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont, az  Agromag Kft., az Alfaseed Kft., a DSW Seeds,  a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., a Karintia Kft, KWS Magyarország Kft., a Lidea Hungary Kft., a Limagrain Hungary Kft., a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ, a Perfectseed sro., a Proventus Trade Kft., a RAGT Vetőmag Kft., a Rapool Hungária Kft. a Saatbau Linz Hungária Kft., a SesVanderHave Hungary Kft., a Syngenta Magyarország Kft., megjelent képviselői, valamint Dr. Balla Zoltán, Dr. Murányi István magánnemesítők, de a Bayer Hungária Kft., a BASF Hungary Hungária Kft., jelölt fajtái is fajtaminősítő oklevélben részesültek.  

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Levesbetét száraztésztákkal is lehet pályázni a kiváló minősítésért

Újabb termékkör, a 8 tojásos levesbetét száraztészták gyártói és forgalmazói számára nyílt meg a lehetőség, hogy elnyerjék a KMÉ védjegy arany fokozatát. A Nébih által koordinált Termékmustra alapján 13 termék esetében igényelhetik a legjobbaknak járó elismerést.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.