Back to top

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

A Dummerstorf Haszonállat-biológiai Kutatóintézet (FBN) és a Neubrandenburgi Egyetem közös kutatócsoportja jutott erre a következtetésre. Nemrég tették közzé a „ZwiHanf” című kutatás eredményeit, amiben azt vizsgálták, hogy az ipari kender köztes kultúrnövényként való termesztése milyen hatással van a talaj nitráttartalmára, illetve hogy a kenderlevél alkalmas-e a szója kiváltására a tejelő tehenek takarmányában.

Az utóbbi években a kendertermesztés reneszánszát éli, és az új fajták csak nyomokban  tartalmazzák e hasznos növényfaj visszaszorítására ürügyként szolgáló pszichoaktív anyagot, a THC-t. A kendernek a tápanyagutánpótlási- és a vízigénye egyaránt kicsi, gyakorlatilag nem igényel növényvédő szert a termesztése.

A német tudósok szerint a növényvédelmi előírások szigorodása és a klímaváltozás miatt egyaránt kiválóan alkalmassá teszik szántóföldi termesztésre. A kender gyökérzete 3 méter mélységig lenyúlhat, és gyors növekedése során sok nitrogént felvesz a talajból. Egyelőre nem sikerült meghatározni, hogy mely talajrétegekben mennyi nitrátot vesz fel a növény, de folytatják az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat.

A kender takarmányként való hasznosítását szigorúan szabályozzák: a THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,2 százalékot.

Ennek megfelelően a német kutatók THC-mentes fajtákkal vizsgálják a kender alkalmasságát a szója kiváltására a tejelő tehenek takarmányozásában.

A szójaliszt köztudottan sok fehérjét tartalmaz, de azt kevesen tudják, hogy a kenderlevél fehérjetartalma is 23 százalékkal meghaladja a herefélékét és a lucernáét, amellett olajtartalma elérheti a 20 százalékot. Viszont még nem sikerült tisztázni e fehérjék és zsírok emészthetőségét, hogy egyéb összetevői netán rontanak-e az állatok emésztésén, vagy hogy hogyan befolyásolják a kérődzők metántermelését. E kérdésekre is keresik a választ német kutatók.

Forrás: 
topagrar.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.