Back to top

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Nagy István kiemelte, a januárban hatályba lépő KAP-ban fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások, és sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányá
Nagy István kiemelte, a januárban hatályba lépő KAP-ban fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások, és sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányá
Fotó: Lang Róbert
A szakmai fórum keretében tartott köszöntőjében Nagy István agrárminiszter egyebek mellett

azt ajánlotta azoknak a gazdálkodónak, akik a megemelkedett költségek miatt lemondanának támogatott beruházásuk megvalósításáról, hogy a jövő évben nyújtsák be újra a pályázatukat, amellyel gyors elbírálás mellett, a reális költségeknek megfelelő, magasabb összegű támogatáshoz juthatnak.

Így a fejlesztési támogatásra szánt összegek nem forgácsolódnak szét, az ágazat pedig új lendületet kaphat a fejlesztésekhez.

Bustyaházai László, a Gabonaszövetség takarmánygyártó tagozatának elnöke
Bustyaházai László, a Gabonaszövetség takarmánygyártó tagozatának elnöke
Fotó: Lang Róbert
Fontos szempontnak nevezte a jövőre nézve, hogy a tenyésztés minden egyéb állattartáshoz köthető tevékenység alapját adja, és az állattartóknak azt tanácsolta, hogy ne jövedelemnek tekintsék a támogatásokat, hanem fordítsák a jobb tartási körülményekre, korszerűbb technológiára, versenyképességük, hatékonyságuk növelésére. „Ez az alapelv jelöli ki a XXI. századi magyar állattenyésztés irányát.”

Kiemelte azt is, hogy törvénymódosítás keretében

szeretnék 25 évre hosszabbítani azoknak az állattartóknak a haszonbérletét, akik az elmúlt tíz év folyamán az előírásoknak megfelelően használták a nemzeti parkokban, védett területeken bérelt legelőket.

A tervezett intézkedés célja a legeltetéses állattartás bázisának hosszú távú megőrzése.

A rendezvényen megjelentek a tudomány, a szakpolitika és az érdekképviselet legfontosabb szereplői és az ország minden részéből érkeztek az állattartó gazdaságok tulajdonosai, szakmai vezetői
A rendezvényen megjelentek a tudomány, a szakpolitika és az érdekképviselet legfontosabb szereplői és az ország minden részéből érkeztek az állattartó gazdaságok tulajdonosai, szakmai vezetői
Fotó: Lang Róbert
Kiemelte, a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) magyar sikere, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások. Sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányát is, amire 2027-ig a mostanival nagyságrendileg azonos összeg, évente mintegy 202 millió euró jut. A kedvezményezett ágazatok köre nem változik, a pénz több mint kétharmada az állattenyésztést segíti. A Vidékfejlesztési Program keretében továbbra is támogatják az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását.

A tervek szerint ehhez 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és 10 ezer euró értékű üzemméret kell majd.

A támogatás mértéke 50 százalék lesz, de elérheti a 65 százalékot is, ha a pályázó fiatal gazda.

Az ökológiai gazdálkodás plusz 10 százalékot jelent, de a maximális támogatás a költségek 80 százalékát is elérheti, ha a beruházás célja a környezet- vagy a klímavédelem.
Továbbra is támogatják a védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták fennmaradását, genetikai állományuk megőrzését, és a korábbinál nagyobb dotációt kap az állatjólét.

Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, Nagy István, Gyuricza Csaba és Zászlós Tibor a kaposvári kampuszon
Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, Nagy István, Gyuricza Csaba és Zászlós Tibor a kaposvári kampuszon
Fotó: Lang Róbert
A miniszter hangsúlyozta, hogy fontos fellépni az állatifehérje-fogyasztást ellenző véleményekkel és az állattenyésztést rossz színben feltüntető híresztelésekkel szemben. "Meg kell mutatni mindenkinek – mondta -, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, figyelmet fordít a biodiverzitásra, részese a kultúrtáj megőrzésének és része a magyar kultúrának."

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szintén arra biztatta az állattenyésztőket, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére se mondjanak le a fejlesztésekről, mert ez jelenti az ágazat jövőjét.

Felhívta a gazdálkodók figyelmét a kedvezményes hitel- és finanszírozási lehetőségekre, valamint a Nemzeti Földügyi Központ által meghirdetett kedvezményesen megvásárolható földekre.

Dr. Bajnok Márta, a MÁSZ és a NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoportjának szakmai vezetője
Dr. Bajnok Márta, a MÁSZ és a NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoportjának szakmai vezetője
Fotó: Lang Róbert
Felértékelődött és a közgondolkodás fókuszába került az agrárium, és ezt ki kell használni az ágazat fejlesztése érdekében – hangsúlyozta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Ehhez a megújult felsőoktatás már képes megfelelő intellektuális hátteret biztosítani.

A köszöntőket követő szakmai előadások során a versenyképes és klímabarát takarmányozásról beszélt Bustyaházai László, a Gabonaszövetség takarmánygyártó tagozatának elnöke, hangsúlyozva a termelők és a gyártók vertikális szövetkezésének a jelentőségét. Mint mondta, a magyar állattenyésztők kedvező helyzetbe kerülhetnek az EU-ban, de ehhez „pár évig túl kell élni.”

Wagenhoffer Zsombor, előadásából egyebek mellett kiderült, hogy a húst enni önmagában nem egészségtelen, sőt
Wagenhoffer Zsombor, előadásából egyebek mellett kiderült, hogy a húst enni önmagában nem egészségtelen, sőt
Fotó: Lang Róbert
Az országos gyepfelmérés tapasztalatait osztotta meg dr. Bajnok Márta, a MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport szakmai vezetője. Mint mondta,

a hamarosan befejeződő felmérés célja egy olyan országos gyepkataszter elkészítése, amely reális képet ad arról, hogy hol milyen lehetősége van a gyep mezőgazdasági hasznosításának.

A húsfogyasztással kapcsolatos tudományos tanulmányok következtetéseit mutatta be dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója. Előadásából egyebek mellett kiderült, hogy a húst enni önmagában nem egészségtelen, sőt. Aláhúzta, hogy az állattartóknak véleménye szerint kezükbe kellene venni az irányítást annak érdekében, hogy a társadalom valós információkat kapjon a fenntartható táplálkozásról, valamint az állattartás szerepéről, valós helyzetéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Minden a termőtalajjal kezdődik

A századforduló és a rendszerváltás talajtani és talajvédelmi tevékenységeiben betöltött elkötelezett munkája és meghatározó szerepe elismeréseként Szabóné Kele Gabriellát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettesét tüntették ki a Stefanovits Pál Életműdíjjal december 8-án a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán.

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

Kiemelt jelentőségű a hazai agrártermékek népszerűsítése

Az oltalom alatt álló elnevezések rendszere az a kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül, amellyel a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni. Használatukkal lehetőség nyílik a hazai agrártermékek uniós és harmadik országos piacain történő megkülönböztetésére, védelmére és népszerűsítésére – jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Termelői Közösségek Napján, csütörtökön.

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Telephelybővítés Uszódon

Felavatták Holló Mátyás uszódi juhtenyésztő telephelyén elkészült új nyári szállást, amely a Megújuló Vidék, Megújuló Agrárium program szerinti technológiai fejlesztéssel párosult.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.