Back to top

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

A Nyírbátori Erdészet 6270 hektár állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik: Nyírbátor 50 kilométeres körzetében, 19 községhatár közigazgatási területén, hét erdészkerületre tagolva. A működési terület Magyarország második legnagyobb homokvidékén helyezkedik el. A folyami hordalékból keletkezett vidék változatos geológiai képződményekkel rendelkezik.

Északi oldalán száraz térszíni lösz húzódik (túlnyomó részén homokos lösz), illetve a Nyírség legelterjedtebb képződménye, futóhomok található, északkeleti részén pedig barnaföld fordul elő három területen.

Hajdú Lajos húsz éve irányítja az erdészetet
Hajdú Lajos húsz éve irányítja az erdészetet
Legmagasabb pontja a 186 méter magas Hoportyó, ami Nyírbogát határában található. „Ez az ország egyik legszárazabb területe, éves átlagban mindössze 500-600 milliméter csapadék hullik, és annak eloszlása is kedvezőtlen a növényzet számára” – mutatta be az adottságokat Hajdú Lajos erdészeti igazgató, aki húsz éve irányítja a Nyírbátori Erdészetet.

Errefelé az elmúlt századokban csökkent az erdők területe, és azok is szétszórtan helyezkedtek el. Az 1923-as alföldfásítási törvény hatására egyre nagyobb teret nyert az akác. A kocsányos tölgy elegyes állományaiban magas kőrissel, hegyi, korai és ezüst juharokkal, vénic és mezei szilekkel, ezüst-, kis- és nagylevelű hársakkal, gyertyánnal, cserrel találkozhatunk. Önálló erdőállományokban kis területen előfordul a szürkenyár, vizes élőhelyeken pedig az éger és a fűz.

Az erdőállományok felét adó akácra kiemelt figyelmet fordít az erdészet. A természetes és mesterséges erdősítések intenzív fiatalkori ápolásával, nevelésével teremti meg az értékes erdőállományok kialakulásának feltételeit. A fakitermeléseikből származó alapanyagra épül az erdészet fagyártmány termelése.

„Európa számos országába eljutnak a hungarikumok közé sorolt akácból készült termékeink. Az üzemünk elsősorban a hengeresfa-választékok megmunkálásával foglalkozik: cölöpfák, hengeres oszlopok, karók és szíjácsmart-csiszolt oszlopok készülnek itt. A környező fafeldolgozó üzemeket nagy mennyiségű nyár- és fenyőalapanyaggal, a környező települések lakosságát pedig tűzifával látjuk el, ezek mellett a szőlészeti termékeink is keresettek a térségben”

– ismertette Hajdú Lajos.

2013-ban épült a Nyírbátori Erdészet épülete
2013-ban épült a Nyírbátori Erdészet épülete

Kiváló mézelő az akác
Kiváló mézelő az akác
Aranyat érő akác

Kiemelkedő szerepet játszik a NYÍRERDŐ Zrt. életében az akác, a belőle termelt erdei választékok és fafeldolgozási termékek jelentik a társaság eredményességének alapját. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a fafaj az ember szolgálatára teremtődött.

Életében mézet termel, holtában pedig meleget ad. Az akác tűzifaként rendkívül keresett, az összes fafaj közül ennek a legalacsonyabb a nedvességtartalma.

Az akácfa és a magyar akácméz 2014 óta hungarikum. Ez a megkülönböztetés olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével hazánk egyik csúcsteljesítménye.

Az akáctermékekből külföldre is szállítanak
Az akáctermékekből külföldre is szállítanak
Az erdészethez tartozó több mint 900 hektár Natura 2000 területen az erdőterületek aránya meghaladja a 70 százalékot. A kocsányos tölgy mellett külön megemlítendő a magas kőris, ami nemcsak a tölgyesek elegy fafajaként, hanem főfafajként is jelen van. A kemény lombos fafajok közül mocsár tölgy, cser, gyertyán, hegyi juhar, vénic szil, fekete dió, juharlevelű platán él a vidéken, a lágy lombos fafajokból pedig mézgás éger, fehér fűz, ezüst hárs és bibircses nyír példányait láthatjuk. Kis területen találkozhatunk az égeres, a hazai nyáras, a fűzes, a gyertyános-tölgyes, a hársas és a gyertyános faállománytípusokkal, illetve mintegy 80 hektárt foglalnak el a kiemelt közösségi jelentőségű euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek.

Az egykori ősi homoki tölgyesek egyik legszebb maradványa a Bodvaj erdő, aminek természetvédelmi értékeinek megőrzése az erdészet kiemelt feladata.

Nagy őzállományt tart el a terület
Nagy őzállományt tart el a terület

Talán a természetközeli erdőgazdálkodásnak is köszönhető, hogy néhány éve ismét megjelent a fokozottan védett rétisas, illetve fekete gólya is költ ebben az erdőben. Az erdőfelújításokat kis területre korlátozva, mesterséges módon, természetközeli technológiákkal végzi az erdészet, ennek is köszönhető, hogy gyöngyvirág, salamonpecsét, ligeti perje, erdei szálkaperje, illetve erdei gyöngyköles is fellelhető.

A térség egyik növénykülönlegessége a salamonpecsét
A térség egyik növénykülönlegessége a salamonpecsét
A terület vadeltartó képessége – elsősorban a magas erdősültségnek köszönhetően – jónak mondható. Az őz- és a vaddisznóállomány nagy létszámú, de az utóbbi években a muflon és a gím populációja is folyamatos növekszik. A terület rovarvilága gazdag, nem ritka a díszes tarkalepke, a nagy szarvasbogár, az orrszarvúbogár, a nagy tűzlepke. A kétéltűek jellegzetes helyi faja a vöröshasú unka, a hüllők közül pedig mocsári teknősök élnek a területen.

A környéken levő természeti értékeket bárkinek alkalma nyílik megismerni, ugyanis ezen a területen átvezet az Alföldi Kéktúra útvonala, illetve a Máriához kötődő szent helyeket az európai zarándokvérkeringésbe bekapcsoló Mária út is.

Kihagyhatatlan célpont a 12 ezer lakosú Nyírbátor. A fellelhető írott forrásokban először a 13. században említették. Történelmét meghatározták az egymást váltó fejedelmek és főurak: Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak. A település két középkori templomát a 15. század második felében Báthori István erdélyi vajda emeltette. A mai római katolikus minorita templomot a nép, a református kegyhelyet pedig a családja számára építtette.

Várostörténeti sétány

Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról
Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról
Nyírbátor az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit 1973-ban kapott vissza. A településen 2011-ben adták át azt a 450 méter hosszú várostörténeti sétányt, amely összeköti a református és a minorita templomot. A sétány szoborcsoportjain keresztül életre kel a múlt, a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe.

Az alkotások megtekintésével időutazásban lehet részünk: megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.

A református templom építése 1484-től 1511-ig tartott. Az épület egyetlen hatalmas teremből áll, melynek délnyugati sarkához kisméretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. Az ablakokat a nap felé helyezte el János szerzetes-építész: az első, délkeleti ablaknál kel fel a Nap, és az utolsó, nyugati ablaknál nyugszik. A templom elválaszthatatlan része a mellette álló, 1640-ben erdélyi mintára készült fa harangtorony. A tölgyfa gerendákból ácsolt, csaknem harminc méter magas torony Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába.

A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. I. Ferdinánd és Izabella megbízottjai a Báthori-család udvarházában kötöttek egyezményt 1549-ben Erdély magyar királysághoz való visszacsatolásáról.

A vaddisznó is megél a vidéken
A vaddisznó is megél a vidéken

Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait.

A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a 15. század végén. A várkastélyt 2006-ban újították fel, az épületben állandó kiállítás kapott helyet. A Báthori-család korát és legendáit 45 viaszfigura eleveníti meg. Az élethű szobrok szemléletesen tárják fel a kenyérmezei csatát, a Báthori-egyezményt vagy Báthori Erzsébet legendáját. Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus épülete, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Adventre hangolva

Gyerekkoromban karácsony estén édesapámmal elsétáltunk a nagyszüleimhez, hogy meglátogassuk őket, illetve sétáljunk szentestén. Karácsonykor minden ablakban látszódtak a feldíszített karácsonyfák fényei, és néhány helyen a kertekben álló fenyőkre is kerültek díszek. Miközben távol voltunk, édesanyám feldíszítette a karácsonyfát és elhelyezte alatta az ajándékokat.

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Idén is várja az érdeklődőket a mézeskalács-kiállítás Vácrátóton

Idén is látogatható Vácrátóton az ország egyik legrégebbi mézeskalács kiállítása, amelyet a plébánián lehet megtekinteni - tájékoztatta Spiegelhalter László polgármester az MTI-t.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.