Back to top

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A kúpos fóka az Egyesült Királyság partvidékén gyakori
A kúpos fóka az Egyesült Királyság partvidékén gyakori
Fotó: Tóth-Gál Enikő
Szürke farkasok, európai hódok, kúpos fókák, európai bölények – ezek a fajok látványosan megerősödtek mind mennyiségben, mind geológiai elterjedési területüket tekintve - írja a BBC.

A Rewilding Europe természetvédelmi csoport által megrendelt tanulmány 50 fajt vizsgált meg.

A munkában részt vett az Londoni Zoológiai Társaság (ZSL), a BirdLife International (nemzetközi madárvédelmi civil szervezet) és az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC).

A 2022-es jelentés az európai vadvilág visszatérésről (European Wildlife Comeback Report) olyan korábbi kutatásokra épül, melyeket 2013-ban végeztek. Főleg olyan fajokra koncentrálnak, melyek az elmúlt 40-50 évben regenerálódtak.

„Ez a jelentés nem csak arra világít rá, hogy melyik európai vadállat fajok térnek vissza, hanem arra is, mi áll a sikerességük mögött” – mondta a Rewilding Europe nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója.

„A sikertörténetekből tanulva maximalizálhatjuk a vadállatok visszatérését mindenütt. A jelentés azt is megmutatja, hogy több területen is keményen kell dolgozni ahhoz, hogy ez a visszatérés folyamatos legyen, és még több faj profitálhasson belőle.”

A farkasok populációja 1800 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedekben
A farkasok populációja 1800 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedekben

A szürke farkasok az egyik legnagyobb sikertörténet a jelentés szerint.

Európa szinte minden szegletében előfordultak a 18. század vége előtt, amikor is drasztikusan visszaesett a számuk, miközben az emberi népesség nőtt. Mostanra Európa számos régiójában újra megjelentek, számuk pedig 1800 százalékkal nőtt 1965 és 2016 között. Néhány skandináv országban már engedélyezték is farkasok gyérítését a haszonállatok védelme érdekében.

A madárfajok közül az apácalúd, a fakókeselyű, a nagy kócsag és a borzas gödény populációi szintén növekedést mutatnak. A Rewilding Europe szerint ezek mögött olyan jogi szabályozások állnak, melyek az EU madár és élőhelyvédelmi irányelvein keresztül születtek, és megváltoztatták az politikát és a területhasználatot.

A gyűrűsfókák a jégen hozzák világra utódaikat
A gyűrűsfókák a jégen hozzák világra utódaikat
Fotó: Shawn Dahle, NOAA, Polar Ecosystems Program research cruise/Wikimedia Commons

Azonban nem minden faj esetében ilyen pozitív a kép.

A gyűrűsfóka jövője bizonytalan, mivel a szaporodásra használt területei vészesen megfogyatkoztak a csökkenő jégborításnak miatt, mutatott rá a jelentés.

"Ez a jelentés optimizmusra ad okot, és azt mutatja, hogy ha esélyt adunk, illetve megfelelően felépített természetvédelmi erőfeszítéseket teszünk, a vadvilág helyreállhat." – mondta el Sophie Ledger, a ZSL Zoológiai Intézetének munkatársa, a jelentés vezető szerzője.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.