0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Együk meg a betolakodót!

Egyre többfelé hasznosítják a gasztronómiában az inváziós fajokat, az „etikus táplálkozás” jegyében. Nagy-Britanniában a szürke mókus, Németországban több rákfaj került fel az étlapokra. A gyorsan szaporodó állatokat másként is fel lehet használni, írja cikkeiben a Guardian.

Edinborough-ban Paul Wedgwood 2008 óta készít fogásokat a szürke mókusból, ami szerinte igen ízletes alapanyag: lágy húsa kissé dió- és vadízű. Ráadásul azzal, hogy elfogyasztjuk, segítünk visszaszorítani ezt az észak-amerikai eredetű rágcsálót, amely majdnem teljesen kiszorította az őshonos vörös mókust a szigetországból. A skót séf a haggis nevű skót nemzeti ételhez is használja a betolakodó húsát. Ezzel az angolul invasivorism névvel illetett kezdeményezéshez csatlakozott, amivel az idegenhonos inváziós fajokat próbálják ritkítani és hasznosítani.

Több mint 20 éve a Vermonti Egyetem konzervációbiológusa, Joe Roman indítványozta, hogy maga az ember legyen az invazív fajok biológiai kontrollja.

Az ötlet hamar utat talált a séfekhez, Texasban a vaddisznó, a Bahamákon egy oroszlánhal, Nagy-Britanniában egy királyrák ellen lépnek fel ily módon, hogy védjék tőlük az őshonos élőlényeket.

Napjainkban a fajok kihalásának egyik lényeges oka az idegenhonos invazív állatok vagy növények megtelepedése új területeken. Nem minden jövevény számít károsnak az eredeti élővilág számára, hanem csak azok, amelyek gyorsan szaporodnak, általában ragadozóik hiányában, és elnyomják az őshonos fajokat. Ez pedig környezeti és gazdasági kárt is jelent. Látványos példa erre a Florida mocsaraiban megtelepedett burmai piton, ami megtizedeli az Everglades Nemzeti Park emlősfajait. Felmérések szerint 1997-től 2012-re a mosómedvék és oposszumok száma 99%-kal esett vissza, és eltűntek a nemzeti parkból a nyulak és a rókák.

A kezdeményezés hívei szerint az is nagy előny, hogy csökkenteni lehet a szén-dioxid-kibocsátást, ha marhahús helyett például nutriát vagy vaddisznót esznek,

melyek az USA-ban és Mexikóban okoznak nagy károkat. Ugyanakkor ez az éttermi vonulat csak kissé tudja befolyásolni az invazív fajok létszámát: szürke mókusból például a brit Wild Meat Company 10 ezer darabot értékesített tavaly, az állat állományát viszont 2,7 milliósra becsülik a szigetországban.

Németország folyóiban és tavaiban már mindenütt elterjedt a könnyen alkalmazkodó, észak-amerikai márványrák, aminek első példányait hazánkban is megtalálták 2014-ben. A márványrák ivartalanul szaporodik, rendkívül gyorsan terjed és egy édesvízi rákokra halálos gombát is terjeszt. Ugyanakkor a német rákkutató Frank Lyko szerint éppen a gyors alkalmazkodóképessége és ivartalan szaporodása miatt sokban hasonlít a tumorsejtek viselkedéséhez, ezért

érdemes alaposan megvizsgálni, hogy az azonos genetikájú állatok mégis hogyan idomulnak a környezetükhöz.

Egy berlini startup pedig fölvette az ivazív fajokból álló élelmiszerlistájára, amin már szerepel a nílusi lúd, a vaddisznó és más betolakodó rákfajok is. Véleményük szerint ezáltal a berliniek lehetnek a márványrák természetes ellenségei.

A 10-12 centis nőstény rák egyszerre 200-700 petét rak és évente négyszer szaporodik, amihez nincs szüksége hímre, így önmaga hasonmásait hozza létre. A márványráknak csak nőstényei vannak.

Kísérleteznek a márványrák páncéljának felhasználásával is, a magas kitintartalmú anyagból biopolimert, lebomló műanyagot lehet készíteni: az első ilyen anyagú szívószálak az idén januárban kerültek forgalomba Németországban.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/theguardian.com