Back to top

Sváb gasztronómia a Vértesben

Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.

A családias, szerethető intézmény könnyen megközelíthető, számtalan látnivalóval, programmal helyben és a környéken.

Fotó: Kiss Gergő

„Kőhányásról csillagtúra-szerűen az egész Vértes bejárható; számos várral, történelmi hellyel ismerkedhetünk, ráadásul a Kéktúra is átszeli a tájat”– hívta fel a figyelmet Hajnáczki Sándor. A turistaház vezetője hozzátette, hogy aki nem csak a természet iránt érdeklődik, az fürdőt is talál a közelben, a szomszédos Móri borvidéken pedig remek nedűket kóstolhat.

Csákváron a Vértesi Natúrpark várja az őshonos állatok kedvelőit, az elszántabb bakancsos turistákat pedig sűrű hegyvidék csalogatja.

Fotó: Kiss Gergő
„Kőhányáspusztát még Mária Terézia alapította a 18. század közepén, és az Esterházyak karolták föl a vidéket. A turistaház helyén állt épület valójában a kezdetek kezdetén az ő fogadójuk volt. Gazdasági körforgásba akkor került a település, mikor az 1920-as években megépítették a Majkról Csákvárra vezető utat, amely összekötötte a két nagy uradalmi központot”– magyarázta a szakember. Az emberek azonban inkább a második világháborús események kapcsán ismerik a térséget, ahol 1944 decemberétől 1945 márciusáig állandó harcok folytak. Abban az időszakban többször gazdát cserélt a település. Volt, hogy a magyarok ásták be magukat, aztán az oroszok, máskor meg a németek. „Polcz Alain Az asszony a fronton című könyvében a majki, kőhányáspusztai, mindszentpusztai, csákvári háborús eseményeket írja le egy fiatalasszony szemszögéből. Megrendítő történet”– említi meg Hajnáczki Sándor, hozzátéve, hogy a korabeli írások szerint II. József korában 68 lelket számlált a település, 1918-ban pedig már iskolát is nyitottak a helyiek számára. Az Esterházy-család fogadója később turistaházként szolgált. A romos épületet végül a Vérteserdő Zrt. 2013-ban megvásárolta azzal a határozott céllal, hogy ökoturisztikai létesítményt hozzon létre.

„Esterházy Móric volt a nagybirtokosok közül az első, aki az uradalma területét az 1930-as években megnyitotta a turisták előtt”– fűzte hozzá Juhász Lenke. A Vérteserdő Zrt. közjóléti és vadgazdálkodási osztályvezetője kiemelte, hogy az Esteházyak mindig haladó szellemet képviseltek.

Az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület által 2017-ben megcélzott uniós pályázatnak a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés volt a célja. Ebből készült el az épület alsó szintje, a hangulatos étterem és a Zöld Bolt. A következő évben kormányzati támogatással, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében sikerült megvalósítani a turistaszállást. Tavaly júniustól fogad vendégeket.

Fotó: Kiss Gergő

„A régi Eszterházy fogadó és turistaszállás az alapokig lett visszabontva, egyetlen eleme maradt fent eredeti állapotában, az évszázados borospince”

– jegyezte meg Juhász Lenke.

Az étterem befogadóképessége 70 fő, de ha az udvart is számításba vesszük, akár száz személyt is le lehet ültetni. Az étterem egyben oktatási tér is, elválasztókkal két részre osztható. Az emeleten 13 kétágyas (kihúzható kanapéval, illetve további férőhelyekkel bővíthető), tágas fürdővel rendelkező szoba, az udvaron kemence és a gyerekek örömére játszótér várja a pihenni vágyókat.

„A melléképületben modern, önadagolós, aprítéktüzelésű kazán működik. A fúrt kútból karsztvíz érkezik, a hulladékkezelés szelektív, akárcsak a szennyvízkezelés, az elektromosságot pedig a tetőn található napelemek szolgáltatják” – hangsúlyozta a szakember, hogy szem előtt tartották a fenntarthatóságot az építkezéskor.

A tervek szerint a közelben fog elhaladni az országos kerékpárútvonal, illetve megépült egy istálló, nem titkoltan a lovas turizmus kiszolgálására. Most ötállásos az istálló, de hosszú távon van lehetőség karámot kijelölni az erdő szélén.

„Két tanösvényt alakítottunk ki. Az úgynevezett Zöld Út a parkolóból kiindulva húsz Vértesre jellemző fafajt mutat be. A faegyedek mellé kihelyezett tájékoztatótáblán feltüntettük a fajok morfológiai tulajdonságait, ismertetjük a hozzájuk kötődő rovarokat, és érdekességeket is olvashatnak a kirándulók”– tartott rögtönzött ismertetőt Juhász Lenke. A másik a Német-völgyi tanösvény. A Kőhányáspusztát Várgesztessel összekötő négy és fél kilométeres úton tartotta egymással a kapcsolatot a német lakosság. A tanösvény első tábláján Kőhányás történetéről és az Esterházy- családról olvashatunk. Elérve a mészégető kemencéket, megelevenedik egy régi mesterség legendája. Tovább haladva az erdőtársulásokat mutatják be, majd a második világháborús emlékeket. A közelben megbúvó temető az 1945-ös harcoknak, az elesett katonáknak állít emléket. Fölötte pedig kialakítottak egy nagy vadmegfigyelőt.

Fotó: Kiss Gergő

„A hely dendrológiai érdekessége, hogy a keleti gyertyán hazánkban egyedül itt fordul elő, akárcsak a kőhányási berkenye”

– hívta fel a figyelmet Juhász Lenke, aki elárulta, hogy a kedvenc évszaka az ősz, amikor a cserszömörce bordóvá, vörössé varázsolja a vértesi hegyoldalakat, s megszólal az első gímbika. Ha már szóba került, Kőhányáspusztán évente mintegy tíz alkalommal szarvasbőgő túrákat szerveznek 40-50 fős csoportoknak. „A turistaháznál a szarvasbőgésről, a gímszarvasról szóló előadás után a vendégeknek van idejük elfogyasztani a zsíros kenyeret forró teával, amíg elkezd alkonyodni. Azt követően felsétálnak az egyik legjobb bőgőhelyhez, az úgynevezett Vörös dagonyához, és ha szerencséjük van, megpillanthatják a gímbikát, mely jellegzetes hangját hallatja”– magyarázta az osztályvezető. Az Országos Erdészeti Egyesülettel közösen szervezett erdei vándortábor utolsó állomáshelye is Kőhányáspuszta. A tábor lakói idén már az ökoturisztikai központ konyhájának étkeit élvezhetik.

Fotó: Kiss Gergő

Aki érdeklődik a geológia, bányászat iránt, annak sem kell messze menni.

Az oroszlányi Bányászati Múzeumban ráadásul olyan ember tartja a tárlatvezetést, aki valamikor az ottani szénbányában dolgozott, így számtalan személyes történettel színesíti mondandóját. Van benne kilátó, kisvasút, csillében lehet utazni.

Gánt határában találjuk a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park Geológiai Látogatóközpontot. Ez volt az első, Trianon idejéből származó bauxitbánya, ami az 1900-as évek elején a világ termelésének nyolcadát adta. Tíz kilométeres körzetben található a Csókakői vár, az Oroszlánkő vára, a Várgesztesi vár, Majkon pedig a kamalduli remeteség.

„Kezdetektől az volt az elképzelésünk, hogy ne csak turistaház és étterem legyünk, hanem olyan központ, ahol izgalmas programok várják a látogatókat.

Rendszeresen szervezünk kincskereső túrákat. Legendák keringenek gróf Esterházy Móricról, ennek nyomán be lehet járni a környéket információkat gyűjteni.

Ebben játékos elemek is szerepelnek, érdekfeszítő kaland gyerekeknek, felnőtteknek. Tavasszal emléktúra-sorozatot rendezünk a vértesi harcok emlékére, amelyen végigjárjuk a csaták környező helyszíneit”– sorolta a turistaház vezetője. A térségben huszárok harcoltak, ami még közelebb áll a magyarok szívéhez. Így minden alkalommal meghívnak hagyományőrzőket, lovas huszárokat, még ágyúval is lőnek. Akár egy élő történelemóra. „Szívügyem, hogy ha valaki idejön, felejthetetlen élményekkel távozzon”– hangsúlyozta, a túrákat is három hosszúságban szervezik, hogy mindenki a neki megfelelőt választhassa.

Fotó: Kiss Gergő

A ház nyári időben a hét minden napján nyitva van, a bejelentkező szállóvendég bármikor érkezhet. Télen péntektől vasárnapig várják a vándorokat.

Jöhet csoport, esküvőt, családi eseményt, csapatépítést, zártkörű rendezvényt is lehet tartani étkezéssel, szállással. Ráadásul a hely kutyabarát, a vendégek kis kedvencüket is magukkal hozhatják.

Az étterem látogatószáma fokozatosan nő, aki egyszer betért hozzájuk, nagyrészt újra a vendégük lett, vagy ajánlotta. Az étlapot nem kell hosszasan lapozgatni, viszont megbízható és otthonos ízekkel csábít. A működtetők ragaszkodtak hozzá, hogy a konyha visszatükrözze a hely történelmét, kerüljenek sváb harapnivalók is az asztalra. Szezonális ételek színesítik a választékot, de van egy-két állandó fogás is, így a käsespätzle, a csülkös-juhtúrós galuska egybesütve, ami nemcsak jól néz ki és laktató, hanem nagyon finom is. Az erdőt nyilvánvalóan szarvas sült képviseli. Kézműves ecetet kínálnak, amit többféle növényből, még bodzából is készítenek. Saját lekvárral szolgálják fel a császármorzsát.

„Olyan helyet vezetek, ahova én is szívesen beülnék”

–vallotta a ház vezetője. Ha egy társaság kéri, akkor felfűtik a kemencét is a kenyérlángoshoz. Az épület lelke a csaknem 300 éves pince, borkóstolók, borvacsorák hangulatos helyszíne, ahol 15-20 ember kényelmesen elfér. Nyáron különösen jól esik hűs levegője és hűsítő itala.

A Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaház minőségi szálláshely, minőségi ellátással. Ökotudatos, részben helyi alapanyagokra, ízekre építő, minden igényt kielégítő konyhával. Ám bármely vadászház, turistaszállás, ökocentrum mindaddig csak egy épület, amíg a benne dolgozó személyzet meg nem tölti szaktudással, szeretettel, barátsággal. Ehhez jön az erdőgazdasággal való kapcsolat, a kimondott, kimondatlan közös célok, ami jól működő rendszert alkotnak.

Vértesi Käsespätzle

Fotó: Kiss Gergő
Hozzávalók: 20 dkg füstölt csülök, 3 fej közepes vöröshagyma, 10 dkg finomliszt, 1 dkg só, napraforgóolaj a sütéshez, 40 dkg finomliszt, 4 tojás, 220 ml víz, 10 dkg vaj, 1 teáskanál só, 15 dkg juhtúró, 15 dkg aromás, érlelt reszelt sajt, 1 csokor friss petrezselyem.

A füstölt csülköt megfőzzük, hagyjuk kihűlni, és 1-2 centiméteres kockákra vágjuk. A vöröshagymát vékony karikákra szeljük, majd besózzuk. Állni hagyjuk 1-2 percig, amíg levet ereszt. Ettől könnyebben rátapad majd a liszt. A karikákat óvatosan beleforgatjuk a lisztbe, majd bő, forró olajban aranybarnára sütjük.

A lisztet, a tojást, a sót és a vizet egy tálban csomómentesre keverjük. A hagyományos nokedlinél kicsit lágyabb tésztát készítünk. Keverés után pihenni hagyjuk 20 percig. Forrásban lévő sós vízbe szaggatjuk úgy, hogy hosszúkás, vékony galuskákat kapjunk. Amikor feljönnek a víz felszínére, és a kétszeresére duzzadnak, leszűrjük.

Nagyobb serpenyőben megolvasztjuk a vajat, beleöntjük a megfőtt tésztát, és átkeverjük a csülökkockákkal. Rászórjuk a juhtúrót és a reszelt sajtokat, majd ismét átforgatjuk. Az elkészült keveréket öntöttvas sütőtálkákba adagoljuk, és 10 percre 280 °C-ra melegített sütőbe tesszük. Az előzetesen elkészített pirított hagymával és friss petrezselyemmel tálaljuk. Köretnek káposztasalátát vagy ecetes fejes salátát kínáljunk mellé.

Fürjleves gazdagon

Fotó: Kiss Gergő
Hozzávalók: 4 fürj, 4 sárgarépa, 1 zellergumó, 1 karalábé, 1 petrezselyemgyökér, 4 fürjtojás, só, bors, 1 evőkanál napraforgóolaj, 1 csokor friss petrezselyem.

A répát, a petrezselyemgyökeret, a karalábét és a zellergumót megtisztítjuk, és nagyobb darabokra vágjuk. A fürjek belsőségeit eltávolítjuk a hasüregből, és félretesszük. Lábasban kevés olajon megpároljuk az aprított zöldségeket, és beletesszük a fürjeket. Felöntjük annyi hideg vízzel, hogy ellepje, sózzuk, borsozzuk, majd alacsony hőfokon főzzük a hús teljes puhulásáig. A belsőségeket és a tojásokat is külön-külön főzzük, az utóbbiakat 2 percig. A fürjeket kiszedjük a fazékból, a levest leszűrjük. A fürjtojásokkal, zöldségekkel, hússal és petrezselyemzölddel, ízlés szerint tésztával tálaljuk.

Kőhányási császármorzsa

Fotó: Kiss Gergő
Hozzávalók: 12 dkg finomliszt, 2,5 dl tej, 4 tojás, 3 dkg cukor, 3 dkg vaj, 1 csipet só, baracklekvár.

A tojásokat kettéválasztjuk. A fehérjét csipet sóval kemény habbá verjük. A sárgájukhoz szórunk egy kevés cukrot, amit addig keverünk, míg elolvad benne. Több lépésben beletesszük a lisztet és a tejet, majd simára keverjük, utána pedig két részletben óvatosan beleforgatjuk a fehérjehabot. A serpenyőt egy kis darab vajjal felhevítjük, beleöntjük a tésztát. Közepes lángon lefedve sütjük, hogy a teteje is megszilárduljon. Egy spatulával a szélén körbesimítjuk, majd egy határozott mozdulattal átfordítjuk. 2-3 percig a másik oldalát is megpirítjuk, majd a lapáttal kisebb darabokra vágjuk. Ha gyorsan meghintjük porcukorral, akkor az rákaramellizálódik a felületére, amitől kívül ropogós, belül pedig puha, lágy lesz. Porcukorral, bogyós gyümölcsökkel és házi baracklekvárral gazdagon tálaljuk.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Lengyelországban az ökológiai gazdálkodás területének növelése a cél

Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint, a minisztérium célja az ökológiai gazdálkodás területének és a bioélelmiszer-termelés volumenének növelése. Mint mondta az értékesítési szintjét is fokozni kell, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a biotermékekhez. Az EU Green Deal készteti Lengyelországot is ezekre a lépésekre.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

13 étel, amely segít a veséknek eltávolítani a méreganyagokat

Gondoljunk a vesénkre úgy, mint egy szűrőre, amely megszabadítja a szervezetet mindattól, amit nem akarunk, hogy ott maradjon. Ez a két, bab alakú szerv gondoskodik a vér szűréséről, mely során eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből, miközben kordában tartja a kálium- és a nátriumszintet. Emellett hormonokat is termel, amik segítenek szabályozni a vérnyomás és a csontok erősségét.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.