Back to top

Fenntartható gazdaságméret - Charolais marhák Ipolyvecén

Az ipolyvecei Pintér Ádám 12-13 éve még kétszáz méteres távolságból figyelte, mikor fogják megtámadni a szomszédja charolais marhái. Jelenleg közel hatvan ilyen tehénből biztosítja a megélhetését, és az összes feladatot egyedül látja el az állatok körül.

További fotóinkat ide kattintva tekintheti meg.

Gazdává válása 17 éve kezdődött, amikor a szüleitől kapott 4 hektár kárpótlásból származó földet és egy ötvenes MTZ traktort, amit még a nagyapja vett használtan. Először csak munka mellett foglalkozott a szántóval. Több mindent megpróbált, de idővel rájött, nem tud megtérülő módon termelni a gyenge minőségű talajon.

A téesz idejében rozst, epret, krumplit vetettek a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában elterülő földeken.

Pintér Ádámék fél hektáron, fóliasátor alatt termelnek szezonális, illetve folyton termő epret, amivel a felesége és a sógora foglalkozik. Így több lábra állt a családi gazdaság, amely jelenleg már a házaspár kizárólagos bevételi forrása.

Ádám 220 hektáron legeltet és kaszál, illetve 80 hektáron rozst, lucernát, zabot, takarmánykeveréket termel. Ezeken is csak ötöde terem egy jó földhöz képest – ritkán marad eladásra belőle.

A területek fele a saját tulajdona. Az elmúlt 17 évben felvásárolta az eladó állami földeket és sok magánszemélyét is, akik a gyenge adottságok miatt nem akartak gazdálkodni. A területei 99 százalékát ökológiai gazdálkodásban műveli. Nem is lenne érdemes műtrágyázni a 8-11 aranykoronás, savanyú, homokos talajon.

A közel hatvan tehénből álló charolais gulyát nyáron másfél hónapig kellett bent tartania a telephelyen, mivel kiégtek a legelői.

Csak szeptember elején hajthatta vissza őket. A fajtára azért esett a választása, mert a szomszédja is ezt tartotta, és közösen könnyebb értékesíteni. Tejhasznú marha nem jöhetett szóba az extenzív viszonyok miatt. „Nálunk nem érvényesül az egy hektár, egy nagy testű haszonállat elv sem; nagyjából három hektár tud eltartani egy-egy marhát.”

Elkülönített üszők a téli szálláson. Egy szerencsés vásárlásnak köszönhetően Ádámék otthona egyben a gazdaság központja lett
Elkülönített üszők a téli szálláson. Egy szerencsés vásárlásnak köszönhetően Ádámék otthona egyben a gazdaság központja lett

Jelenleg belföldi hizlaldának adja el a borjakat 6-8 hónaposan, 3-400 kilósan. „A hizlalás már külön szakma, pár hónap alatt 6-800 kilóra növelik az állatok súlyát a professzionálisan összeállított takarmánnyal” – ismerteti a gazdálkodó.

A húsmarha ára stabil, a charolais pedig a felső kategóriába tartozik, de miközben a takarmányárak megduplázódtak, a borjúé csak 5-10 százalékot emelkedett. Vannak gyengébb és jobb évek. Akinek jobb a talaja, eldöntheti, hogy növényt termel vagy állatot tart, de számára nincs ilyen választás. A gulya – ha csak nincs extrém időjárás, mint az idei szárazság – tavasztól ősz végéig a legelőn tartózkodik.

A villanypásztorral elkerített területeket szakaszosan használják. Hajtani nem is kell őket, mivel tudják, hogy az új legelőn több tápláló füvet, bővebb élelmet találnak.

A vemhes állatokat nem abrakoltatja, de így is előfordul – és nemcsak üszőkkel, hanem tehenekkel is –, hogy nem tudnak megelleni
A vemhes állatokat nem abrakoltatja, de így is előfordul – és nemcsak üszőkkel, hanem tehenekkel is –, hogy nem tudnak megelleni
Az elmúlt 10-11 évben, amióta a charolais fajtával foglalkozik, betegségek szinte egyáltalán nem jelentkeztek. A marhákat a legnagyobb nyári hőségben sem érdekli az árnyék, inkább kifekszenek a dombtetőre, hogy érje őket a szél.

Az ellési szezon után mindig eladja a szaporulatot, a fajta ugyanis nehezen ellik a termete miatt. Idén például az üszők felének kellett segíteni, és sok borjú nem is maradt meg. Az ellési szezon márciustól októberig tart, az ellések 80 százaléka még a téli szálláson zajlik, így ezekre könnyebb figyelni. Kint, a legelőn már ritkább az ellés.

Pintér Ádám pénzügyi főiskolára járt, de rájött, hogy jobban érdekli a gazdálkodás. Aranykalászos gazda, majd mezőgazdasági technikusi végzettséget szerzett
Pintér Ádám pénzügyi főiskolára járt, de rájött, hogy jobban érdekli a gazdálkodás. Aranykalászos gazda, majd mezőgazdasági technikusi végzettséget szerzett
Ádám csak az első húsz egyedet vásárolta, azóta maga szaporítja az állományt. Szerelőnek, traktorosnak, állattenyésztőnek és orvosnak egyszerre kell lennie. Korábban foglalkoztatott alkalmazottat, de idővel elhagyta a gazdaságot, alkalmi munkásokat pedig csak szezonálisan fogadnak a családi gazdaságban.

Tizenkét-tizenhárom éve még kétszáz méterről figyelte, mikor fogják megtámadni a marhák.

Amikor először látta, hogyan húzzák ki a tehénből a borjút, ha pedig nem tud szopni, hogyan teszik a lekötözött anya alá, azt mondta: „Na, ezt biztosan nem fogja megcsinálni!” Mára azonban mindez természetes számára.

Amit tud, annak a nagy részét az idős szomszédtól tanulta, de a MAGOSZ fiatal gazda tagozatának elnökségi tagjaként az egymás közötti tapasztalatcserét is fontosnak tartja. „Próbálunk minél több fiatalt becsábítani, gazdaságokat látogatunk, előadókat hívunk. Szeretek beszélgetni, megosztani a tapasztalatokat, például az egyedi ellésekről, amikből mindig tanulni lehet. Jó egy közösséghez tartozni” – vallja Pintér Ádám.

A szabadon tartott charolais nem olyan kezes, mint egy a fejős tehén, de nem is veszélyes. Persze, figyelmetlenségből is történhet baleset, akár az autóban is kárt okozhatnak a marhák, ha vakarózni akarnak
A szabadon tartott charolais nem olyan kezes, mint egy a fejős tehén, de nem is veszélyes. Persze, figyelmetlenségből is történhet baleset, akár az autóban is kárt okozhatnak a marhák, ha vakarózni akarnak

Istállófejlesztésre nem gondol, mivel ilyen nagy beruházás nem térülne meg, és a marhák sem igénylik a száraz helyet, gépbeszerzésre viszont már háromszor is pályázott kertészeti, illetve ÁTK-felhívás keretében.

Az utolsó pályázatát másfél éve adta be, de még nincs eredménye.

Közben a várt támogatás 40-50 százaléka már „elszállt” az infláció és az euró drágulása miatt. Ráadásul, amikor beadta a pályázatát, még volt alkalmazottja, így, ha igénybe venné a támogatást, újra fel kellene vennie valakit. Tudja, hogy létezik könnyítés, egyedi elbírálás, de ebben bizonytalan. Sok múlik azon, hogy a határozat után milyenek lesznek az árak és a kamatok, hiszen a traktort, rendsodrót, fűkaszát a jelenleg használt traktor eladásából és jelentős részben hitelből vásárolná meg. Más kérdés, hogy jó ideig rendben lenne a gépparkja.

Az idei aszályos év után nincsenek „óriási tervei”. A hőség miatt az egészséges borjakhoz is egy hétig kellett kijárnia, hogy szopjanak. A terménye kiégett, a téli takarmánynak csak a felét tudta behordani, nyáron pedig másfél hónapig etetett.

Bármit bővít, az már további létszámot, költséget igényel.

„Most optimális és fenntartható az üzemméret. Ha bármi történik, például visszalép az egyik bérelt terület tulajdonosa, még meg tudunk élni belőle. Nem akarok csak amiatt többet dolgozni, hogy több legyen! Inkább a családommal szeretnék több időt tölteni.”

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.