Back to top

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” - Egyesek szerint a fürj haszon-, mások szerint hobbiállat

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.

Fürjet tartani azt gondolnánk, nem nagy dolog, hiszen kicsi madár lévén biztosan ki tudjuk elégíteni az igényeit, a tojásokat pedig könnyen értékesíthetjük. De tényleg így van? Ennek jártunk utána, amikor két olyan fürjtartóval beszélgettünk, akik a jogszabályi előírásokat betartva, minden szükséges engedéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy építsék vállalkozásukat, népszerűsítsék a fürjeket, a fürjtojást, felhívják a fogyasztók figyelmet ennek a tojásnak a speciális beltartalmi értékeire és az ebből eredő jótékony hatásaira. Mindketten elmondták, hogy a fürjek haszonállatként való tartásáról gyakorlatilag egyik jogszabály sem tartalmaz részletes szabályozást, ezért a hatóság a tevékenység engedélyezésekor a tojótyúktartás előírásait veszi alapul.

Ez számos olyan nehézséget gördít a fürjtartók elé, ami miatt gyakorlatilag csak egy üzletileg jól átgondolt, felépített gazdaság tud rentábilis maradni.

De mindketten szenvedéllyel beszélnek a fürjtojásokról és azok nagyszerű tulajdonságairól.

Budai Attila dunavecsei fürjtenyésztő közel hét éve háromezres fürjállománnyal működtet életképes gazdaságot. Jelenleg 95 m2-es épületben tartja az állatokat, ami egy feldolgozóval is rendelkezik, ahol minden az előírásoknak megfelelően lett kialakítva.

Budai Attila: a friss tojás mellett az abból készült tészta a fogyasztók kedvence
Budai Attila: a friss tojás mellett az abból készült tészta a fogyasztók kedvence

„Egy családi házban nincs annyi kézmosó, mint nekünk abban a helyiségben! Ugyanis négyet is kialakítottunk az állatok körül – utalval ezzel a higiéniai szabályok maximális betartására. Annak idején szerette volna a fürjeket lent, a földön tartani, mint az állatkertben, nagy fákat berakni, alulra homokot, amiben fürödni tud a madár, azonban a kalocsai hatósági állatorvos higiéniai okok miatt csak ketreces tartásra adott engedélyt.

A tartástechnológia kialakításában így a tapasztalatai vezették.

A magyarországi fürjtenyésztés helyzetével kapcsolatosan elmondta, mivel a fürjállománya meghaladja az 500-at, ezért nagylétszámú állattartó telep előírásainak kell megfelelnie. Hét éve működteti bejelentett és engedélyezett gazdaságát, ez idő alatt annak ellenére, hogy a tojótyúkokra vonatkozó tartási, állategészségügyi és állatjólléti előírásokat kell betartania, furcsa mód mégsem részesülhet a baromfitámogatásokból.

A Baromfi Termék Tanács tájékoztatása szerint csupán az alábbi fajokkal (iparszerűen) foglalkozó tenyésztők, feldolgozók lehetnek tagok: házityúk (brojlercsirke, étkezési tojástermelés), pulyka, kacsa, liba és elméletileg a gyöngytyúk. A fürjtenyésztők soha nem voltak tagjai a szervezetnek, ezért a fürjtenyésztőkről, illetve a problémáikról érdemi összefoglalót nem tudnak adni.

Az ő gazdálkodásának a helyzete speciális, mivel a családi ház és a fürjtelep egy udvarban, egy helyrajzi számon van. Ez több nehézséget okoz, egyebek mellett ez kizáró ok a pályázatoknál. Minden fejlesztést önerőből finanszíroz, ennek ellenére vállalkozásának is muszáj rentábilisnak maradnia. Régebben nyulakat tartott, de az üzletileg nem volt életképes, ezután látta meg a fürjtojásban a lehetőséget. Hiszen ez egy jó termék, lehet postázni is, ki lehet rakni webáruházba.

Véleménye szerint úgy tud előnyt szerezni a többiekkel szemben, hogy minden engedélyt megszerez.

A saját keltetés és nevelés biztosítja a szezonokra az állományt
A saját keltetés és nevelés biztosítja a szezonokra az állományt
Kissé fanatikusan elkezdte gyűjteni a kódokat, volt olyan engedélyszám, amire hat hónapot várt. Úgy ítélte meg, hogyha a gazdász számlaképes, megvannak az engedélyei, akkor előbb-utóbb megkeresik a nagyok, és valóban, már az első évben – amin maga is meglepődött – a budapesti állatkert jött hozzá madarakat vásárolni. A debreceni egyetem visszatérő vásárló, kutatásokhoz visz tőle tojót – például mákolajjal végzett kutatásokhoz használtak fürjeket.

Budai Attila a weboldalán árulja a fürjtojásokat. Gyakorlatilag az ország bármely pontjáról rendelhetünk tőle tojást, fürjtojásos tésztát vagy olajban eltett füstölt fürjtojást. „Tojások messzire történő szállítása törésmentesen!” – erre a mottóra mindenki felkapja a fejét, hiszen keveseknek jutna eszébe postai szállítással tojást vásárolni. Attila, aki több futárcéget is kipróbált, jelenleg a Magyar Postával dolgozik együtt, és bizony-bizony törésmentesen érkezik a vásárlókhoz a megrendelt termék.

A tojás árából durván 60% a takarmányköltség.

Ő a jól bevált takarmányt a Bábolnától vásárolja, kifejezetten a fürjek igénye szerint állítják össze 20-21 százalék fehérjével. A takarmányár egyébként az utóbbi időben megduplázódott.

Egy madár megfelelő tartás mellett évi 250–300 tojást tojik
Egy madár megfelelő tartás mellett évi 250–300 tojást tojik

Attila számítása szerint 2500 darabos állománylétszám már termel akkora hasznot a tojásokból, ami egy négytagú család megélhetését biztosítja. Ehhez tud még hozzájárulni olyan feldolgozott termék bevétele, mint a száraztészta. Az ágazat jövője kapcsán Attila bízik a tészták iráni kereslet növekedésében, és abban is, hogy a jogalkotó mihamarabb a fürjeket is a baromfi közé sorolja, ezáltal támogatási lehetőségek nyílnak meg a fürjtartók számára.

Pancsira László fürjtenyészete Nyíregyháza mellett található. Véleménye szerint gyerekcipőben jár az ágazat, amit azzal magyarázott, hogy kevésbé ismert maga a fürj, illetve a fürjtojás és annak jótékony hatásai, miként arról sincsenek a fogyasztóknak ismereteik, hogy milyen gasztronómiai élményt jelent a fürjhús és -tojás.

A jelenlegi helyzetben (áremelések, infláció) szerinte rezeg a léc, hogy egyáltalán megéri-e ma ezzel foglalkozni.

Tojástermelés ketreces tartásban
Tojástermelés ketreces tartásban
Összességében az idei évben 120-130 százalékosra teszi a költségnövekedést. Jelenleg egy keverőüzemmel dolgozik együtt, ahol saját receptúra szerint állítják elő neki a takarmányt. Az egyéb költségek kapcsán elmondta, hogy a csomagolóanyag-árak 80 százalékkel nőttek, míg az energiaárak a 2,5-3-szorosára emelkedtek. Néhány éve, részben pályázati támogatással, napelemeket telepített, amivel a jelenlegi termelési kapacitását el tudja látni, így neki nem növekszik az áramszámlája.

A saját maga által kialakított viszonteladói hálózatban értékesíti a 8-9000-es állomány tojástermékeit. A kapacitása 20-22 000-es fürjállomány lenne, de ehhez meg kellene változtatnia az üzleti modelljét. Szeretne nagy kereskedelmi láncokba bekerülni, illetve éttermeket ellátni. Némi tapasztalata már volt nagy üzletlánccal, akkor fürjhús volt a tárgyalási alap, azonban a vágóhídi és a felvásárlási árak miatt nem jött létre az üzlet.

Véleménye szerint előbb-utóbb összefogásra lesz szükség, de most még nem látja megvalósíthatónak.

Pancsira László és felesége Lívia
Pancsira László és felesége Lívia
László szerepel egy ismert reklámkampányban is, amit azért vállalt, hogy az ágazatot népszerűsítse. Ezzel nemcsak saját magának, hanem a fürjes társadalomnak akart segíteni, hogy maga a fürjtojás és a fürj kiemelkedjen a jelenlegi ismeretlenségből.

A fürjtojások mellett az ő gazdaságában is a másik fő termék a fürjtojásos tészta. László szerint sokkal finomabb, hiszen eleve maga a fürjtojás is finomabb, mint a tyúktojás. Ezért a nyári időszakban, amikor kevés az érdeklődő a tojásra, abból tésztát gyártat. Ez komoly előfinanszírozást igé­nyel, mindenképpen tőkére van szükség.

A fürjtenyésztéssel kapcsolatosan úgy véli, a Baromfi Termék Tanácsnak egyelőre valamiért nem érdeke, hogy a fürjtenyésztőket felvegye a tagjai közé. Támogatások híján van az ágazat, ugyan az állattartó telep korszerűsítésére felvehető támogatásokban szerepelnek a fürjek, illetve a fiatal gazda pályázatokban is, de ez messze nem elegendő.

Ahhoz, hogy a fejlesztési támogatásokat eredményesen igénybe tudja valaki venni, a jogszabályoknak megfelelő, hiteles vállalkozása kell legyen.

A fürjtenyésztés elindításához, hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz, a jelenlegi környezet (energia-, takarmányárak bizonytalansága) nagyon nem kedvez. Romániából, vagy a fürjtenyésztésben élenjáró Olaszországból beszerezni a tartástechnológiát az induláshoz nem egyszerű. A fürjtojás ismertségét még növelni kell ahhoz, hogy ez a közvetlen támogatások nélküli ágazat igazán eredményes legyen. Az adózási változások jelenleg a szürkegazdaság felé sodornak több kistermelőt, akik az árak kapcsán negatív spirált jelentenek. A fogyasztók tudatosságát kell építeni, hogy megbízható helyről vásároljanak, olyan gazdaságokból, ahol nyomon követhető módon állítanak elő minőségi élelmiszert.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a Vidékfejlesztési Program (VP) az elmúlt években számos pályázati felhívással segítette az állattartó gazdaságok – köztük a baromfi, ideértve a fürjtartó gazdaságok – versenyképességének javítását, illetve az állattartó ágazat általános fejlesztését, támogatását. A VP keretében meghirdetett telephelyfejlesztést célzó felhívások az állattenyésztés valamennyi ágazata, köztük a fürjtartó ágazat számára is kínáltak támogatási lehetőséget.

A 2023-ban induló új Közös Agrárpolitikában a hazai Stratégiai terv válik a támogatási rendszer alapjává. A tájékoztatás szerint továbbra is fennmarad az állattenyésztés kiemelt támogatása, így a baromfiágazat – köztük a fürjtartók – támogatása is. A baromfitartók továbbra is számíthatnak beruházásaik, gépek, eszközök beszerzésének, állattartó telepek fejlesztésének támogatására. Az eddigiekhez képest némileg módosuló jogosultsági feltételekkel rendelkező mezőgazdasági termelők pályázhatnak majd a telephelyfejlesztési kiírásokra. A támogatási intenzitás a tervek szerint alapesetben 50% lesz, de ez elérheti a 65%-ot is, amennyiben a pályázó fiatal mezőgazdasági termelő, ökológiai gazdálkodás esetén pedig plusz 10%-os intenzitásban lehet majd részesülni. A támogatás maximális mértéke tovább növelhető, legfeljebb a jogosult költségek 80%-áig, amennyiben a beruházás kifejezetten környezetvédelmi, illetve klímavédelmi célokat szolgál.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.