Back to top

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

A Marylandi Egyetem kutatói vizsgálták, hogy milyen veszélyek leselkednek a szabadjára engedett macskákra, és hogy ezek jelentősen csökkennek a bent tartott állatok esetében. A tanulmányhoz 60 mozgásra aktiválódó vadkamerát helyeztek el 1500 vizsgálati területen - írja a Phys.org.

A kamerák felvették, hogy mire vadásztak a macskák, és hogy milyen más állattal találkoztak, és igyekeztek kideríteni, hogy miért használnak egyes területeket, míg másokat elkerülnek. A tanulmány november végén jelent meg a Frontiers in Ecology and Evolution című szaklapban.

„Azt találtuk, hogy az átlagos házimacska Washington D.C.-ben 61 százalék valószínűséggel jelent meg olyan helyen, ahol mosómedvék is vannak – melyek Amerikában a veszettség fő közvetítői – 61 százalékos átfedésben vannak a rókákkal is, és 56 százalékos átfedésben az északi oposszumokkal, amik szintén terjeszthetik a veszettséget.”

– mondta Daniel Herrera, az egyetem Környezettudományi és technológiai Karának (Department of Environmental Science and Technology, ENST) doktorandusz hallgatója, aki a tanulmány vezető szerzője. „Azzal, hogy szabadon engedjük a macskáinkat, jelentősen veszélyeztetjük az egészségüket.”

Amellett, hogy veszélyes betegségeknek vannak kitéve, a macskák haza is hozhatják ezeket, ami az emberi egészségre is veszélyt jelenthet (mint a veszettség vagy a toxoplazmózis). Bár Magyarországon nem élnek oposszumok, de az urbanizálódott rókák és nyestek ugyanolyan veszélyesek lehetnek a cicákra. Veszettség ellen ugyan vakcinázzák a rókákat, de még mindig vannak más betegségek is, amiket elkaphatnak és akár a gazdáiknak is átadhatják. De a veszettséget sem zárhatjuk ki teljesen, hiszen pár hete találtak veszett rókát és kutyát is Magyarországon.

A szabadon kóborló bársonytalpú kedvencek emellett olyan (Amerikában) őshonos állatokra is vadásztak, mint a szürkemókus, csíkosmókus, erdei mormota, vattafarkúnyúl, vagy a fehérlábú egér.

Ezeknek a kisemlősöknek az elpusztításával romlik a biodiverzitás, és az ökoszisztéma egészsége.

Magyarországon elsősorban a kistestű énekesmadarakra jelentenek veszélyt a házimacskák, valamint a vadmacskákkal való kereszteződés miatt hosszú távon eltűnhet ez a rejtett életmódú ragadozónk, mely fontos része a magyarországi erdei ökoszisztémáknak.

„Az emberek közül sokan rosszul gondolják azt, hogy a macskák a idegenhonos rágcsálókat, például a patkányokat irtják, valójában ugyanis az őshonos kistestű fajokat részesítik előnyben” – magyarázta Herrera.

„A macskák miatt ugyan nem kerülnek szem elé a patkányok, mivel azok félnek tőlük, de nincs bizonyíték rá, hogy valóban kontroll alatt tartják a kártevők populációját. Azonban az őshonosak populációit bizonyítottan megtizedelik, pedig ezek jelenléte pozitív hatással van Washington D.C. ökoszisztémájára.”

Herrera eredményei azt mutatják, hogy a vadállatok jelenléte a faborítottsággal és az elérhető nyílt vízfelületekkel van összefüggésben. Ezzel szemben a macskák jelenléte csökkent ezeknek a természetes tényezőknek a jelenlétében, míg növekedett az emberi populáció sűrűsödésével. Ez pedig megcáfolja azt az állítást, miszerint a szabadon mozgó macskák a természetes ragadozók szerepébe lépnek az ökoszisztémában azzal, hogy a vadonélő állatokra vadásznak.

„Ezek az élőhelyi összefüggések azt sugallják, hogy a macskák eloszlása az emberi tényezőn múlik, és nem természetes okok irányítják.” – magyarázta Travis Gallo, az ENST adjunktusa és Herrera konzulense. „Mivel az emberek erősen befolyásolják, hol vannak macskák a tájban, az embereken múlik az is, hogy milyen veszélyekkel kell a macskáknak szembenézni, és hogy mekkora kárt tesznek a helyi vadvilágban.”

Herrera arra bátorítja a macskagazdikat, hogy tartsák bent az állataikat, hogy elkerüljék a vadonélő állatokkal való találkozásokat. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az elvadult házimacskák is nagy veszélyt jelentenek a betegségek szempontjából, ráadásul

jelentősen hozzájárulnak az őshonos fajok pusztulásához, és nem szabadna hagyni őket szabadon kóborolni, különösen a vadonélő fajok által jelentős élőhelyeken.

Ezzel is megerősíti a korábbi felszólalásokat, hogy földrajzilag kellene szabályozni, hol lehet macskákat tartani és hol nem.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Szigorúan fogják ellenőrizni az Ukrajnából érkező gabonákat

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - közölte Nagy István agrárminiszter.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

A fahéj lehetséges hatásai a memóriára és a tanulásra

A fahéj, a jól ismert aromás fűszer, amelyet sokan használunk sütemények sütéséhez és sós ételek főzéséhez is, a cinnamomum fák belső kérgéből származik. Ezek örökzöld fák a Himalájában és más hegyvidéki területeken, valamint Dél-Kína, India és Délkelet-Ázsia esőerdőiben és más erdőiben.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.