Back to top

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

„Nagyon el vagyunk késve. Mint mindenki, mi is azt gondoltuk, hogy van még időnk, mert a klímaváltozás csak közeledik. Az igazság az, hogy már benne vagyunk” – mondja Erwin Ulrich, a francia nemzeti erdészeti hivatal munkatársa. Ő felel azért, hogy a franciaországi erdészeket összefogó intézmény minél alaposabban felkészüljön a klímaváltozásra. A szakember érezhető akcentussal, de közel tökéletesen beszél magyarul. Igazából nem is francia, hanem osztrák, Burgenlandban született, és sok gyerekkori barátja magyar, velük tanulta meg a nyelvet, amelyet Franciaországba költözve sem felejtett el. Egészen különös gonddal fűzi a magyar mondatokat, és ettől még baljósabbnak hat az általa felvázolt sötét vízió.

Az erdősmecskei domboldalon Bulgáriából származó makkból nevelt tölgyeket vizsgálnak
Az erdősmecskei domboldalon Bulgáriából származó makkból nevelt tölgyeket vizsgálnak
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.

Tizenegymillió hektár

Erwin Ulrich arról mesél, hogy az utóbbi három évben szörnyű aszály sújtotta Franciaországot, háromszázezer hektár erdő pusztult el szinte egyik napról a másikra. Ez az országuk európai területen lévő erdőinek mintegy 7 százaléka. Az európai terület kifejezésre felkapom a fejem, amire a francia szakember elmosolyodik: „Összesen tizenegymillió hektáron gazdálkodunk, de ennek nagy része Francia-Guyanában, Réunion, Martinique, Guadeloupe szigeteken van” – magyarázza.

„Mi a francia állami erdőkért felelünk, melyekből körülbelül négy és félmillió hektár található az európai anyaországban. Ezen kívül körülbelül tizenötezer önkormányzattal állunk kapcsolatban, és segítjük őket közösségi tulajdonú erdőik kezelésében. Tanácsot adunk, de ha kell, kezeljük is az erdőiket.”

Nagy meglepetéssel fogadom a hírt, hogy a francia állami erdészet zömmel trópusi esőerdőket kezel. Ugyanakkor a franciák előtt álló legnagyobb kihívás mégis inkább a szárazság, ezért is jöttek hazánkban, hogy olyan fafajokkal ismerkedjenek, amelyek megoldást jelenthetnek a klímaváltozás kihívásaira.

„Tizenegymillió hektáron gazdálkodnak!” – sóhajt fel Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. „Nagyságrendekkel nagyobb területet, jelentősen több fajt ismernek, mégis tudunk nekik újdonságot mutatni.”

Szárazságtűrő fajok

Ripszám István és Borovics Attila kalauzolta a francia erdészeket a mecseki erdőkben
Ripszám István és Borovics Attila kalauzolta a francia erdészeket a mecseki erdőkben
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.
A franciák számára leginkább a Magyarországon őshonos, szárazságtűrő tölgyfajok lehetnek érdekesek. Tolnában is jártak, ahol a Gyulaj Zrt. erdészei mutattak nekik olasz molyhos tölgy- és szürketölgy-ültetvényeket. Ott komoly génrezervátumokat és géngyűjteményeket hoztak létre a helyi szakemberek. A Mecsekerdőnél elsősorban a csertölgy lehet izgalmas számukra.

„A faj termőhelyigénye, melegtűrő képessége, a fényhez való viszonya miatt megmozgathatja a fantáziájukat”

– mondja Ripszám István. „Érdekes, mind nálunk, mind a Gyulaj Zrt.-nél úgy tűnik, nemcsak a cser, hanem az ezüst hárs is megoldást jelenthet a franciák gondjára.”

Mindez pedig abból adódik, hogy a klímaváltozás elemi erővel és sebességgel csapott le a jórészt atlanti éghajlathoz, a csapadékos, hűvösebb nyarakhoz, enyhe telekhez szokott franciaországi erdőkre.

„Hosszú ideje figyelem a francia erdőgazdálkodást, és az utóbbi öt-tíz évben erősen mutatkoznak a klímaváltozás hatásai, gyakorlatilag az ország egész területét érinti” – ismerteti a helyzetet Somogyi Norbert, a párizsi magyar nagykövetség tudományos és technológiai attaséja.

Szavai egybecsengenek Erwin Ulrich véleményével. A francia és a magyar erdészet gondjai meglepően hasonlóak. Az ottani területeken ugyanúgy pusztul a luc, mint itthon a Kőszegi-hegységben. Párizstól északkeletre viharos gyorsasággal száradnak ki a bükkösök, a jelenség Magyarországon sem ismeretlen. Mindez egyértelműen a klímaváltozás hatása.

Közös gondok

Elkéstünk, ezért minél gyorsabban kell megoldást találnunk a kihívásokra, hangsúlyozta Erwin Ulrich
Elkéstünk, ezért minél gyorsabban kell megoldást találnunk a kihívásokra, hangsúlyozta Erwin Ulrich
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.
A májusban már izzó késő délelőtti napsütésben a meredek erdészeti úton ballagó csapat beszélgetését az óriás énekes kabócák próbálják túlharsogni. Mi ez, ha nem a klímaváltozás jele? A külföldi küldöttséget a francia állami erdészet munkatársain kívül, a velük szorosan együttműködő magánerdő-tulajdonosok képviselői alkotják. Hát igen, a klímaváltozás nem nagyon nézi a tulajdonformát. A Mecsek szívében, Erdősmecske határában különleges kísérletet mutatnak a baranyai erdészek. A meredek, déli fekvésű, Napnak kitett domboldalban Bulgária délkeleti régiójából, a Strandzhahegységből származó kocsánytalan tölgy- és csermakkból származó csemeték tulajdonságait és növekedését vizsgálják. Természetesen a klímaváltozásra keresik a válaszokat. „Ahogy a franciák hozzánk jönnek, úgy megyünk mi Délkelet-Európába.

Nekünk ugyanis arra kell felkészülnünk, hogy néhány évtizeden belül valószínűleg a mostani balkáni, dél-bulgáriai, görögországi klimatikus viszonyok lesznek uralkodók Magyarországon. Így számunkra az ottani fafajok jelenthetik a megoldást”

– magyarázza Ripszám István.

Ez a megoldás pedig az erdők természetes vándorlási folyamatainak a felgyorsítását jelenti. A déli, szárazság- és melegtűrő tölgyfajok egyébként is terjeszkednek észak felé, de nem képesek tartani a tempót a viharos gyorsaságú klímaváltozással. Hosszú evolúciós évtizedeket lehet lerövidíteni szakszerű emberi beavatkozással.

A küldöttség meglátogatta a frissen felújított István-kunyhót is
A küldöttség meglátogatta a frissen felújított István-kunyhót is
Fotó: MECSEKERDŐ Zrt.

A francia küldöttséget meghívó Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója a rá jellemző szelíd, de határozott visszafogottsággal vázolja a lehetőségeket: „Mi, emberek okoztuk a bajt, azt nekünk kell okos megoldásokkal orvosolni. Tapasztalatcserével gyorsíthatjuk az erdők felújulását, az alkalmazkodóbb fafajok szaporítását. Közösen azon dolgozunk, hogy a szaporítóanyag-mozgatással, a jelenleg elérhető leginkább előremutató technológiákkal segítsük erdeink fennmaradását.” Erwin Ulrich csak egyetérteni tudott a hallottakkal, hiszen európai gondjaik azonosak a miénkkel. A gondok mellett az erdészekben az is közös, hogy mindannyian bíznak abban, együttműködéssel, szakértelemmel és elhivatottsággal meg fogják menteni erdeinket.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.