Back to top

A bagett karrierje

A francia bagett felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

Kevés kenyérfélének van olyan erős identitása, mint a bagettnek. Ez a viszonylag egyszerű pékáru, amelynek sütéséhez csak liszt, élesztő, víz és só szükséges, Franciaország jelképévé vált, amit a bagett UNESCO-listára való felvétele csak megerősít.

A bagett egy sajátos, elegáns életstílus részévé vált, és  a
világ nagyvárosaiban élők is fogyasztani kezdték.

A francia kormány 1993-ban törvényben rögzítette a bagett összetevőit és elkészítésének módját, ez utóbbi kritériuma, hogy a tészta erjesztésének 15-20 óráig kell tartania 4-6 Celsius-fokos hőmérsékleten, és helyben sütöttnek kell lennie, hogy így lehessen hivatalosan is nevezni.

Miután sok éven át kampányoltak a bagett felvételéért az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, végül felismerték, hogy a kézműves sütési módszer és a hozzá köthető kultúra megérdemli, hogy az emberiség örökségének fontos részeként védelmet élvezzen.

De hogyan vált egy egyszerű, szerény zsemle világméretű jelenséggé? 

Sok más országhoz hasonlóan Franciaországban is évszázadokon át a különböző formájú sötét kenyerek voltak a legelterjedtebbek. Búza- és rozsliszt keverékéből vagy kizárólag az utóbbiból sütötték. A hagyományos kenyerek masszívak, laktatóak és tartósak voltak.

Azt állítják, hogy a bagett eredete a 19. vagy akár a 18. századra nyúlik vissza és keletkezéséről több

elmélet is él a köztudatban.  Az egyik szerint  a franciák a baguette feltalálását egy volt osztrák tisztnek, August Zangnak köszönhetik, aki péknek képezte át magát. Ő vitte Franciaországba az első gőzkemencét, és Párizsban pékséget nyitott, a Boulangerie Viennoise-t, ahol hosszú, vékony kenyereket készített.  Egy másik egy 1920-as törvénymódosítás következményének tekinti az első bagettek születését. Ekkor a pékeknek megtiltották az éjszakai munkát, ezért egy könnyű, hosszúkás, gyors kenyeret kezdtek sütni, amely még a reggeli nyitás előtt elkészült. Mások Bonaparte Napóleonnak tulajdonítják a bagettet, állítólag utasította a pékeket, hogy készítsenek olyan kenyeret, amelyet katonái könnyen magukkal tudnak vinni a fegyvereikkel együtt.

Ahogy Franciaországban nőtt a középosztály, egyre többen engedhették meg maguknak, hogy minden reggel friss kenyeret vásároljanak.

A rusztikus kenyerek helyett a polgárság a könnyű, finom ízű bagetteket kezdte előnyben részesíteni.

A gőzkemencék, a finomliszt is egyre elterjedtebbé vált, ami a bagett előállítását is elérhetőbbé tette. Vékonyabbak voltak, mint a kenyér, így a sütésük sokkal gyorsabb  és gazdaságosabb  volt. Természetesen ez akkoriban nem jelentette azt, hogy olcsón lehetett hozzájutni, csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak. A szegény városlakók és a vidéken élők továbbra is sütötték a sötét kenyereket.

Bármelyik elmélet is igaz, a 19. században már egész Franciaország bagettet evett, és a 20. század első felére  világszerte népszerűvé vált - szemben a szerény vidéki kenyérrel.

Az egészséges, teljes kiőrlésű sötét kenyér jelenlegi divatja ellenére a fehér bagett a megengedhető luxus jelképeként, tipikusan városi stílusban még mindig erősen megállja a helyét.

A francia bagett az UNESCO tájékoztatása szerint egy elit csoportba került be, a nápolyi pizza készítése, a belga sörkultúra, a mediterrán diéta és az arab kávé társaságába.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

Európában kedvező időjárással kezdődött az év az őszi vetések számára

Kedvező időjárással kezdődött az év Európában az őszi vetések számára, a szokatlanul enyhe idő azonban problémákat okozhat a következő hónapokban - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden, nemzetközi agrometeorológiai elemzésében.

Ha lapos hasra vágyunk, ezeket a reggeli ételeket kell száműznünk…

Sokszor mondják, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Akár igaz ez a mondás, akár nem, tagadhatatlan, hogy a nap indítása mindenképpen fontos az egészség szempontjából - különösen, ha arról van szó, hogy milyen ételeket juttatunk a szervezetünkbe.

Sikerülhet felzárkóztatni a hazai agráriumot

A kormány és az agrárium érdekképviseleti szervezetei az idén is folytatni kívánják a párbeszédet és az együttműködést – hangzott el az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közös sajtótájékoztatóján.

Magyarország élelmiszerellátása biztosított

Magyarország élelmiszerellátása biztosított - mondta az agrárminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Uniós agrárminiszteri egyeztetés az ukrán gabonaimportról

A lengyel, a cseh, a román, a bolgár és a magyar agrárminiszterek megállapodtak, hogy a januári brüsszeli agrártanácson az ugrásszerűen megnövekedett ukrán gabonaimportra tekintettel a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Elkerülheti a recessziót az eurózóna, Magyarországon a növekedés egy százalék lehet

Az eurózónában kisebb lett az esélye a recesszió bekövetkeztének a korábban várthoz képest, a gazdaság 0,5 és 1 százalék között növekedhet idén; Magyarországon 2023-ban 1 százalékos bővülés várható - közölték a Raiffeisen Bank elemzői online tartott sajtótájékoztatójukon.

Mitől drágultak nálunk jobban az élelmiszerek?

Magyarországon az élelmiszerek ára 12 hónap alatt, 2021 novemberéhez viszonyítva 43,8 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a kormány egyes termékek esetében igyekezett gátat szabni ennek.