Back to top

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Magyarországon az illatos bora miatt kedvelt borszőlőfajta a Tramini. Nem tudni pontosan, hogy honnét származik, azonban valószínűleg Dél-Tirol területéről terjedt el és a Dolomitok völgyében elterülő kisvárosról, Traminról (1919 óta Termeno) kapta a nevét. De származhat akár francia, akár észak-görög területről is. Pierre Viala és Victor Vermorel ampe­lográfiájukban (1901–1910) Németországban Pfalzot, illetve Franciaországban a Franche Comté nevű vidéket tartják a Tramini hazájának. Hans Ambrosi műveiben leírja, hogy a középkortól ismert szőlőfajta, és Zsigmond herceg már 1470-ben az asztalára állította a Dél-Tirolból származó finom Tramini- bort, ízlett neki ez a bor és területét 1500-ról 1900 hektárra növelte.

A pfalzi Rhodt község körüli hegyeken a Tramininek csaknem 400 éves, fajtatiszta ültetvénye maradt meg, ami emlékként őrzi a hajdani szőlőkultúrát.

Az írások szerint 1546-ban Hieronymus Bock, a Heidelbergi Egyetem híres botanikusa és gyógynövényismerője sok tartalmas, alkoholban gazdag Tramini-bort fogyasztott. Hazánkban Németh Márton ampelográfiájában olvashatjuk, hogy itthon először lendületesen növekedett a Tramini területe, utána visszaesett.

Piros tramini
Piros tramini

Színes fajtacsoport

A Tramini termésátlaga alacsony (8-11 t/ha, kedvező évjáratokban 15-18 t/ha), ez az egyik oka, hogy visszafogottan telepítik, a másik pedig a sok zöldmunkaigénye. Németh Márton a Traminit fajtacsoportnak nevezi, melyhez a Kék tramini, a Piros tramini, a Szürke tramini és a Fehér tramini tartozik. A fajtakörön belül különösen külföldön ismert a Kék tra­mini és a Fehér tramini, de inkább csak fajtagyűjteményekben.

Nálunk a Tramini a Piros traminit jelenti, noha az ültetvényekben vegyesen előfordul a Fűszeres tramini is.

Bár Franciaországban különlegességként termesztik a Fehér traminit (Vin Jaune de jura és Arbois). Svájcban Felső-Wallisban a legmagasabb fekvésű helyeken összesen 15,4 hektár a termőterülete. Ez kedvező, mert a hűvös körülmények miatt ott lassú az érése és a savai nem csökkennek. Magyarországon a Piros traminit 1956-ban sorolták az államilag minősített fajták közé. Minősített klónjai a Piros tramini Bb. 47/1, a Piros tramini Bb. 48/1, a Piros tramini Kt.2., és a Piros tramini P.13. A Piros tramini ismert alfajtája (subconvarietas) a Fűszeres tramini. Ezt Schӓffer József, a német származása miatt Magyarországról kitelepített neves szőlész szakember találta meg és szelektálta a német borvidékek öreg ültetvényeiben.

Fűszeres tramini
Fűszeres tramini

Kevés, de minőségi

A Piros és a Fűszeres tramini morfológiája és termesztési értékei nagyban hasonlítanak egymáshoz. Mindkettő rövid tenyészidejű (218 nap), fagytűrő, a szárazságot is jól viselik, bogyóik nem vagy csak alig rothadnak. Virágaik jól termékenyülnek. Fürtjeik kicsik (80 g, a Fűszeres traminié még kisebb) és tömöttek, bogyóik kicsik (1,6 g). Mindkét fajta keveset, de egyenletesen terem és kiváló cukorgyűjtő. Ez a vastag és hólyagos leveleknek köszönhető, melyekben az asszimiláció igen intenzív.

A Piros tramini a szőlőperonoszpórára és a szőlőlisztharmatra csak mérsékelten érzékeny.

Ültetvények a világban

Magyarországon 1961–1985 között a Tramini területe 2020 hektár volt, napjainkban 745 hektárra (HNT, 2022) zsugorodott. Savagnin néven már a 14. század végén említi egy francia telepítési okmány. Nagyobb mértékben a 16. században terjedt el, területe Napóleon uralkodása alatt lényegesen lecsökkent. Főként a hűvös éghajlatú borvidékeken termesztik: Ausztriában 480, Dél-Tirolban 150 hektáron, a legelterjedtebb Elzászban (Franciaország), ott a területe 2500 hektár, Németországban 836, Romániában (Erdélyben a Küküllő mentén) kb. 800, az USA-n belül Kaliforniában 1800, Oregon államban pedig 700 hektár. Dél-Afrika (300 ha) és Ausztrália (600 ha) szőlőültetvényeiben szintén megtalálható.

Hazánkban legnagyobb felületen a Mátrai (354 ha), az Egri (62 ha), az Etyek-Budai (61 ha), a Kunsági (52 ha), a Neszmélyi (43 ha) és a Tolnai (42 ha) borvidékeken termesztik.

Sűrű lombot alkot. Vesszői rövid ízközűek, sok hónaljhajtást nevel, ezért sűrű a lombsátra, ami miatt igényes a zöldmunkákra. Önárnyékolásra hajlamos. Páraigényes, a szárazságot mégis jól tűri. Fürtjei károsodás nélkül sokáig a tőkén hagyhatók. A fürttermés géppel könnyen szüretelhető, de a fásodó kocsánya megnehezíti a kézi szüretét. Kevés a termés lényeredéke, sok a törkölye a vastag héj és a sok mag miatt. Termése kevés, de minősége (cukortartalma, aromaanyaga) kiváló. A Fűszeres traminira is mindez jellemző, azonban fürtjei kisebbek, bogyói sárgás rózsaszínűek, kevesebbet terem, de aromaanyagokban gazdagabb. Kiváló minőségű, fűszeres illatú és zamatú fehérboruk harmonikus, páratlanul telt, kissé lágy, és nagyon fajtajelleges. A Fűszeres tramini bora az intenzívebb fűszeres illata és zamata miatt különlegesség. Illatai a szőlővirágra, a szegfűszegre, a narancsra emlékeztetnek. A francia, a német és az erdélyi verőfényes Küküllő-menti Tra­mini-borok világhírűek.

A magyar szőlőnemesítők felismerték a Tramini értékeit és génforrásként felhasználták keresztezéseikhez.

Ezerfürtű
Ezerfürtű
Rövid tenyészidőt, korai érést, nagy rügytermékenységet, a rügyek téltűrését és kiváló minőséget vártak a hibridektől. A keresztezésekből nagyszerű utódok születtek, főként azokból a hibridpopulációkból, ahol a Piros tramini apafajtaként szerepelt a keresztezési kombinációknál. A nemesítési tapasztalatok alapján a Tramini jól átörökítette utódaiba a téltűrést, a rügytermékenységet és a jó cukorképzést. Érdemes a keresztezésből származó utódokra felfigyelni, hiszen nagy értékűek, termésbiztosak és minőségi bor készítéséhez alkalmasak. Közöttük eddig három kiemelkedő jelentőségű: az Ezerfürtű, a Cserszegi fűszeres és a Generosa. Nevük sejteti a legfontosabb értékeiket.

Az Ezerfürtű rügyei igen termékenyek, rügyeiből sok, „ezernyi” fürt fejlődik. A Cserszegtomajon született rózsaszín bogyójú Cserszegi fűszeres illat- és zamatanyagainak különlegessége újszerű aromavilággal gazdagította a magyar borvilágot.

A Generosa a rózsaszínű bogyóiba rejti az Ezerjóra emlékeztető finom savakat és a Traminire emlékeztető különleges, bár diszkréten megjelenő finom aromaanyagokat.

Jól viselik a fagyokat

Az Ezerfürtű (Hárslevelű × Piros tramini) 1973-ban kapott állami minősítést. Magyarországi területe 2022-ben 115 hektár. Tőkéi vitálisan nőnek, robusztus, hosszú és vastag hajtásokat nevelnek. Fűzöld levelei a Hárslevelűéhez hasonlók. Erőteljes növekedésű tőkéin a rügyek igen termékenyek és a mínusz 19-21 °C-os téli fagyokat túlélik, különösen akkor, ha a tőke nincs túlterhelve. Vízigényes. Középkorai érésű (szeptember közepe), bőtermő (18-20 t/ha). Fürtjei 160 grammosak, bogyói kicsik (1,6 g). Zöldessárga, pontozott bogyóiban sok cukrot képez. Kiváló a lényeredéke. Bogyói túlérésben kissé hajlamosak a rothadásra. Bora finom illatú, tüzes, olykor lágy jellegű minőségi fehérbor.

A Cserszegi fűszeres (Irsai Olivér × Piros tramini) 1982-ben kapott állami minősítést. Magyarországi területe 2022-ben 3932 hektár. Erőteljesen nő sok hón­aljhajtással. Rügyei termékenyek és jól tűrik a téli fagyokat mínusz 21 °C-ig. 1984/1985, 1986/1987 telein a fagyokat kiválóan viselte, s részben ennek és fűszeres borának is köszönhető területének ugrásszerű növekedése. Vízigényes.

Levelei az Irsai Olivéréhez hasonlóak, erős szövetűek.

Hónaljhajtásai sűrítik a lombsátrát, ezért gondos zöldmunkát igényel. Termését (10-14 t/ha) és vesszőit is középkorán (szeptember második dekádjában) beérleli. A középnagy, vállas és kedvezően tömött fürtök 150 grammosak. A bogyók rothadással szembeni ellenállása figyelemre méltó. Bogyói kicsik (1,8 g) lékinyerésük kiváló. Bora különlegesen finom, egyedien fűszeres, savas karakterű, élvezetes fehérbor.

Cserszegi fűszeres
Cserszegi fűszeres
A Generosa (Ezerjó × Piros tramini) 2004-ben kapott állami minősítést. Magyarországon idén 925 hektáron ter­mesz­tik. A viszonylag fiatal fajta területe hazánkban növekszik. Rügyei biztosan tűrik a mínusz 21 °C-os fagyokat. A szárazságot jól viseli. Tőkéi fantasztikus harmóniában alakítják hajtásrendszerüket és termésüket, rendkívül önszabályozó, úgynevezett „intelligens” fajta.

Levele ötszögletű, határozottan karéjos, oldalöblei nyitottak, melyekben fogak is fejlődnek.

Alig igényel zöldmunkát, szinte csak csonkázást. Szintén középérésű fajta, szeptember második felében érik. Jó cukorgyűjtő. Átlagos fürttermése 14-17 t/ha. Fürtje 130, bogyója 1,9 grammos, nem rothad és sok a lényeredéke. Bora kellemes savakkal, gazdag ízekkel és illatokkal lepi meg fogyasztóit.

Ezek az értékes fajták a hazai szőlőtermesztés kedvező „eszközei”. Érdemes részletesen megismerni borvidékenként a morfológiai és a termesztési jellemzőiket. Csak a pontos fajtaismeret birtokában lehet mindegyiket a genetikai adottságaikat kihasználva gazdaságosan termeszteni, és hozzájuk méltó minőségű borokat készíteni. A Traminitól származó mindhárom fajta a magyar szőlőnemesítők hozzáértő szellemi és alkotómunkáját, kitartását dicséri. Finom illatú, vagy éppen már fűszeres boraikat akár száraz, akár félédes stílusban kedvelik a hazai fogyasztók. Termésbiztonságuk, minőségi termésük és kiváló boraik miatt hazánk borvidékein érdemes őket termeszteni.

Dr. Hajdu Edit

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Már letölthetők a gyümölcsfaiskolai szemlebejelentő nyomtatványok

Felhívják az engedéllyel rendelkező gyümölcs szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók figyelmét, hogy tevékenységüket évente február 28-ig, önállóan kell bejelenteniük.

Furmint Február Nagy Kóstoló a Hagyományok Házában

Csaknem száz termelő több mint kétszáz furmintját ízlelhetik meg a látogatók a 13. Furmint Február Nagy Kóstolón február 2-án Budapesten, a Hagyományok Házában.

Tematikus sétán mutatják be a szegedi füvészkert orchideagyűjteményét

A gyűjtemény kurátora tematikus sétán mutatja be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének virágzó trópusi orchideáit szombaton - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.