Back to top

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Az alábbiakban a közvetlen támogatások és az átmeneti nemzeti támogatások új rendszerét ismertetjük röviden.

Jó hír, hogy a támogatások gerincét adó jogcímek és az igénylés módja nem lesz teljesen ismeretlen a termelőknek. Emellett a támogatási rendszer az eddiginél célzottabban segíti a kis- és közepes gazdaságokat és jobban ösztönzi a generációváltást, illetve a környezet- és klímavédelem szempontjából előnyös gazdálkodói gyakorlatok alkalmazását.

Ez utóbbi már a támogatható terület fogalmának a kibővítésével elkezdődik. A már ismert elemek mellett időszerű elkezdeni a szabályozási környezet új elemeinek ismertetését. Érdemes rendszeresen felkeresni az Agrárminisztérium honlapját, ahová folyamatosan kerülnek fel az új rendszerrel kapcsolatos tájékoztatók.

Az alaptámogatás és az arra épülő jogcímek I.

Az állandóságot képviselő jól ismert jogcímek

Terjedelmi korlátok miatt csak említés szintjén, de szót kell ejteni egyrészt arról, hogy 2023-tól ismét az összes közvetlen támogatási jogcím igénybe vételének feltétele az aktív mezőgazdasági termelői státusz. A vizsgálat célja továbbra is az lesz, hogy kiszűrje a kedvezményezettek közül azokat a földhasználókat, akik minimális mezőgazdasági tevékenységet sem végeznek. Másrészt a zöldítés korábbi elemeire épülő új, megerősített környezeti kondicionalitás előírásai (az ún. Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó előírások, a HMKÁ és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, a JFGK) szintén az összes közvetlen támogatás tekintetében alapkövetelménnyé válnak.

Alaptámogatás

A SAPS és a zöldítés jogcímeit 2023-tól felváltó alaptámogatás lesz a közvetlen támogatási rendszer alapja és kiindulópontja. Célja változatlan: kiszámítható alapszintű hektáronkénti jövedelemtámogatás biztosítása a mezőgazdasági üzemek számára, és ezáltal a termelők pénzügyi stabilitásának növelése, kockázataik csökkentése. Az alaptámogatás a jövőben is a termelők legszélesebb körét lefedő beavatkozás lesz, amit minden jogosult, vagyis mintegy 5 millió hektár után igénybe lehet venni, és ami így mintegy 160-165 ezer termelőhöz jut el.

Lényeges előrelépés a fenntarthatóság szempontjából, hogy – szakítva a több évtizedes tiltással – immár a mezőgazdasági táblák közé ékelődő, termelésre nem használt agro-ökológiai jelentőségű területek is részesülnek az alaptámogatásból.

Azt várjuk, hogy ennek köszönhetően gyarapodnak a kritikus fontosságú szegélyélőhelyek és az egyéb környezeti funkciót betöltő területek (pl. vízvisszatartó belvízjárta területek).

Minden aktív mezőgazdasági termelő (természetes és jogi személy egyaránt) jogosult lehet rá, aki kérelmet nyújt be, legalább 1 hektár támogatható területtel rendelkezik, és az igényléssel érintett földterület jogszerű földhasználójának minősül. Emellett meg kell felelnie a kondicionalitás feltételeinek.

A támogatás várható fajlagos összege 147 euró/hektár körül alakulhat, illetve 125 és 169 euró között mozoghat, attól függően, hogy mekkora a jogosult terület nagysága. A támogatások forintban kifejezett értékét a jövőben is évről évre a mértékrendelet rögzíti.

Fiatalgazda-támogatás

Fotó: Csatlós Norbert
A generációváltás előmozdítására még nagyobb figyelmet tudunk fordítani a jövőben. A közvetlen támogatások keretében e célra fordított uniós források összege közel másfélszeresére, évi 18,6 millió euróra emelkedik. Az új szabályok alapján jóval kedvezőbb feltételekkel hirdethetjük meg a már jól ismert jogcímet. A területi korlát 90-ről 300 hektárra nő, és az 1 hektárra jutó fajlagos támogatás összege szintén érdemben emelkedik. A jogosultság az életkor tekintetében nem változik, ugyanakkor újdonság az aktív gazda státusz, illetve a minimális képzettség előírása, ami 2 év releváns munkatapasztalattal is teljesíthető. Azoknak a fiatal gazdáknak, akik a jelenlegi támogatási időszakban nyújtották be első egységes kérelmüket, de 2023 előtt nem zárult le az ötéves időszaka, lehetősége lesz az új, jóval kedvezőbb feltételek mellett kitölteni az öt évből hátralévő időszakot.

A támogatás várható fajlagos értéke 157 euró/hektár körül alakulhat, illetve 78 és 236 euró között, attól függően, hogy mekkora a jogosult terület nagysága.

Termeléshez kötött támogatások

A KAP-reform jelentős magyar eredménye, hogy sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatás arányát, így a valódi termelés segítésében kiemelt szereppel bíró támogatásokra a jelenlegivel nagyságrendileg megegyező forrás áll rendelkezésre 2027-ig. A kifizetések a mezőgazdasági üzemek számára kiszámítható, hektáronkénti vagy állatlétszám-alapú jövedelemtámogatást biztosítanak, ezáltal a termelők pénzügyi stabilitását növelik, piaci kockázataikat pedig csökkentik.

Továbbra is kiemelt szakpolitikai cél a megszokott, jól működő termeléshez kötött támogatási rendszer maximális, 13+2 százalékos kiadási aránnyal való folytatása.

A kedvezményezett ágazatok köre alapvetően nem változik, de néhány változásra szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét:

– A termeléshez kötött támogatások igénybe vételének is alapfeltétele lesz a megerősített környezeti kondicionalitási előírások betartása;

– Az étkezési burgonyatermesztés az uniós szabályok változása miatt kikerül a támogatható körből;

– A környezeti fenntarthatóság javítása érdekében a rizs- és a cukorrépa-ter­mesztés esetében is bevezetjük a minősített vetőmagvak használatát. A rizs esetében a minősített vetőmag használata kiválható a kultúra szempontjából releváns biztosítás megkötésével;

– Az ágazat fenntarthatóságának elősegítése érdekében a hízott bika jogcím esetében is bevezetjük a megfelelő apaállat-használatot;

– A termeléshez kötött támogatások feltételrendszere 2023-tól összhangban kell hogy legyen a víz-keretirányelvvel, és emiatt célzott ellenőrzések keretében vizsgálják a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását.

Átmeneti nemzeti támogatások

Jelentős magyar siker a nemzeti forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások megőrzése, így azokat fokozatos csökkenve, de egészen 2027-ig nyújthatjuk a tej-, a húsmarha-, a juh- és a dohányágazatnak. Az egyes jogcímekhez kapcsolódó maximális borítéknagyság – vagyis az évente elméletileg kifizethető támogatás – mértéke az átmeneti időszakhoz képest nem változik 2023-ban (vagyis a 2013-as boríték legfeljebb 50%-a lehet), majd 2024-től évi 5 százalékpontos lépcsőkben csökken.

Az aktuális év fajlagos támogatási mértéke e maximális borítéktól, valamint a nemzeti költségvetés helyzetétől függően változik. Igénybe vételük feltételei, a jogosultsági kritériumok, a kedvezményezett ágazatok köre és a forráselosztási arány nem változik.

Az új szabályok lehetőséget adnak a több mint egy évtizedre visszanyúló referencia-időszakok felülvizsgálatára. Annak érdekében, hogy a kifizetések célzottsága javuljon és a források valóban az adott ágazathoz kerüljenek, Magyarország él a lehetőséggel, és a 2018-as évet bázisként alkalmazva frissíti a bázisjogosultságok rendszerét. Ennek részleteiről külön tájékoztatóban értesítjük az érintetteket.

Az alaptámogatás és az arra épülő jogcímek II.

Újonnan bevezetésre kerülő jogcímek

Redisztributív kifizetés

A reform nyertesei közé tartoznak a kis és a középgazdaságok, hiszen a közvetlen támogatások igazságosabb elosztásával a források meghatározó részét kimondottan az ő emelt szintű támogatásukra fordíthatjuk. Magyarország, élve az új uniós szabályrendszer adta lehetőséggel, a 2023-as kérelmezési évtől jóval egyszerűbb, egyben kedvezőbb támogatási rendszert vezet be.

Fotó: Pixabay
A 2015 óta működő, ám végrehajtásában meglehetősen rugalmatlan kistermelői támogatási rendszer, valamint a támogatások részleges és teljes elvonása megszűnik. Ehelyett az igazságosabb forráselosztásért egyetlen beavatkozás, a kiegészítő jövedelemtámogatásként működő úgynevezett „redisztributív kifizetés” felel. Teljes közvetlen támogatási keretünk 14 százalékát, azaz mintegy évi 189 millió eurót fordítunk e célra.

Az intézkedés célja a kis- és középgazdaságok irányába történő forrásátcsoportosítás elősegítése, mégpedig az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatása révén. Ez a hektáralapú kiegészítő kifizetés tehát az adott gazdaság első hektárjaira járó alaptámogatáson felül jelent többletforrást.

Aki alaptámogatásra jogosult területtel rendelkezik, jogosulttá válik a kiegészítésre – feltéve, hogy az üzem mérete nem haladja meg az 1200 hektárt.

Annak érdekében, hogy a méretükből eredően legsérülékenyebb gazdaságok kapják a legnagyobb segítséget, a redisztributív kifizetés várható fajlagos értékét két lépcsőben állapítjuk meg. Az első hektárokra (1-10 hektárig) nagyobb, az azt meghaladó hektárokra (legfeljebb 150 hektárig) pedig kisebb összeg jár majd, az alábbiak szerint:

• 1-10 hektárig: átlagosan 80 euró/hektár, ami 56 és 104 euró között alakulhat, attól függően, hogy hány hektár jogosult támogatásra.

• 10-150 hektárig: átlagosan 40 euró/hektár, ami 28 és 52 euró között alakulhat, szintén attól függően, hogy mekkora a jogosult terület nagysága.

Fontos hangsúlyozni, hogy akik jelenleg a kistermelői támogatási rendszeren keresztül kapnak támogatást, azok az új rendszerben az összes további terület- és állatalapú támogatást igénybe vehetik. Ennek köszönhetően 1 hektárra vetítve jóval nagyobb összegre lehetnek jogosultak, mint a 2015-2022 közötti átalányösszegű kifizetéssel. Emellett a rendelkezésükre álló terület változása miatt sem esnek ki a kedvezményezettek közül.

Agroökológiai Program (AÖP)

A mezőgazdasági termelést a környezeti feltételek változásához kell igazítanunk. Ehhez fontos a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlat alkalmazása, amely növeli a táj mozaikosságát és sokszínűsíti a biodiverzitást, javítja a talajok állapotát és vízháztartását, vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy a kötelező vagy korlátozó szabályok helyett az önkéntes és ösztönző jellegű programokra fektet még nagyobb hangsúlyt. A KAP Stratégiai Terv keretében 2023-ban elinduló Agroökológiai Program (AÖP) ilyen ösztönző támogatási forma, ami egy zöldítésszerűen működő, önkéntes vállalásokon alapuló egyéves támogatás, tartalmában pedig az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához (AKG) hasonlít.

A nyári végi és őszi munkák megkezdése előtt a szaktárca olyan választható előírásokat határozott meg az Európai Bizottságnak benyújtott Stratégiai Tervben, amelyek a gazdálkodók számára érthetőek, részben már ismertek, ugyanakkor környezeti szempontból is hasznosak.

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók többsége megtalálja a számára legkedvezőbb lehetőséget, hasznosítási módonként fogalmaztunk meg választható előírásokat. Ezek a mezőgazdasági gyakorlatok a talaj, a víz és a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére fókuszálnak. A választható gyakorlatok tételes listája az Agrárminisztérium honlapján található.

A 2023-as egységes kérelemben külön kell nyilatkoznia a termelőknek, hogy az adott évben részt kívánnak-e venni az AÖP-ben.

Azt javasoljuk a gazdálkodóknak, hogy tanulmányozzák a gyakorlatok listáját, és mérlegeljék, hogy az egyes művelési ágakban (szántó, állandó gyep, ültetvény) mely elemeket képesek megvalósítani, illetve melyeket tartanak megvalósításra érdemesnek. A választható gyakorlatok túlnyomó többségét úgy alakítottuk ki, hogy ne legyenek átfedésben az AKG-val, tehát a gazdálkodók mindkét programban részt vehetnek.

Amennyiben egy termelő részt vesz az AÖP-ben, úgy minden művelési ágban legalább két pontnak megfelelő értékű gyakorlatot kell választania. Például ha egyaránt művel szántót, állandó gyepet és ültetvényt, akkor összesen legalább hat pontot kell gyűjtenie. Ha ezeket a vállalásokat teljesíti, akkor teljes gazdasága minden egyes hektárja után megkapja a támogatást, kivéve azokat, amelyek a mentesülési küszöb alatt vannak és amikre nem választott gyakorlatot.

Az AÖP keretösszege Magyarország teljes évi közvetlen támogatási keretének 15 százaléka. Ez azért lényeges, mert az uniós jog alapján az AÖP forráskeretét ugyanabból a pénzügyi keretből kell képezni, mint amiből az alaptámogatást, a termeléshez kötött támogatásokat, vagy éppen a fiatal gazdák területalapú többlettámogatását finanszírozzuk. Tehát aki nem lép be az AÖP-be, az lemond a közvetlen támogatások egy részéről. Mivel egyéves kötelezettségvállalásról van szó, minden évben szabadon dönthetnek a termelők a részvételről.

A támogatás várható fajlagos értéke 60 és 121 euró között mozoghat, attól függően, hogy mekkora a jogosult területek nagysága.

Az egyes választható gyakorlatokat tételesen kifejtjük és példákkal illusztráljuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Államkincstár és az Agrárminisztérium közös kézikönyvében, amit a gazdálkodók és tanácsadóik számára készítünk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?